Fotó: Angyal László
K rakkó nyolcezer méterről, ragyogó tiszta téli levegőn keresztül. Minden
fehér és mélykék. Paraglider a lenyugvó nap vörösében, az Embraer ezüstösen
csillogó szárnyfelülete, a digitális műszerfal természetes fényei, a Bocian
vitorlázógép alatt az elmosódottan forgó táj, a Bücker Jungmann felsőszárnyának
tükröződése leszállás közben.
Angyal László nevéhez hűen elsősorban aviatornak, azaz repülő embernek vallja
magát, de életének meghatározó része a fotográfia is. Lételeme a levegő,
pontosabban az ég, amely megfogalmazása szerint az örök nyugalom és az állandó
változás helye. Volt műrepülő, a válogatottkeret-tagságig vitte. A repülés
mellett kezdettől lelkes fotográfus is, akinek 1982-ben jelent meg Hullámzó
láthatár című fotóalbuma. Kiállítások, díjak követték egymást. A nyolcvanas évek
közepén sikeresen mutatkozott be Varsóban, Berlinben, Helsinkiben, majd
áttelepült Izraelbe.
A lengyel repüléssel mindig is tiszteletteljes kapcsolatot tartott. Angyal
büszke rá, hogy repüli a lengyel építésű oldtimer Bücker Jungmannt. Az utóbbi
években többször is kilátogatott Lengyelországba, s így jött az ötlet, hogy a
korábbi és az újonnan elkészült felvételek már egy kiállítási anyagot tesznek
ki. A LOT Lengyel Légitársaság csatlakozott a terv kivitelezéséhez, hiszen éppen
hetven éve, hogy repülnek Budapestre. Egy gyors repülés a LOT új Embraer
170-esével, s vadonatúj felvételek is kerültek a kiállításra.
A fotográfus most a svédországi Gripen-repülésekre készül, s Izrael felett
paragliderrel szelve a levegőt akar újabb kiállítási anyagot készíteni.
(Angyal László kiállítása a Lengyel Intézetben január 20-ig látható.)
2008. 01. 11. (XII/2)
