Az Akvárium egyik – jelenleg még kísérleti fázisban működő – medencéjében
tucatnyi füles medúza (Aurelia aurita) kerül bemutatásra. A medúzák akváriumi
tartása rendkívül nehéz. Ennek oka egyrészt az, hogy ezek az állatok nagyon
törékenyek, sérülékenyek, hiszen testük 95 százaléka vízből áll. Akár egy
felszálló légbuborék is átszakíthatja leheletfinom szöveteiket, az pedig
egyenesen végzetes lenne a számukra, ha a medence sarkában rekednének. Ezeket az
állatokat ezért csak ún. keringetődobos medencékben lehet tartani. A medúzák a
mesterségesen keltett áramlással sodródnak, habár a passzív sodródás mellett –
ernyőjük segítségével – önerőből is képesek mozogni. A medúzatartás másik fő
nehézsége abból adódik, hogy ezek az állatok a vízben sodródó apró
szervezetekkel, planktonokkal táplálkoznak. A füles medúzák élőhelyén ezek
meglehetősen nagy mennyiségben vannak jelen a tengervízben, hasonló
tápanyagsűrűséget azonban akváriumi körülmények között nem lehet megvalósítani.
Ezért a medúzákat egyenként kell megetetniük a gondozóknak. Állatkerti
táplálékuk leginkább rákokból áll. A természetben a füles medúzák trópusi és
mérsékelt égövi vizekben egyaránt előfordulnak.
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
2008. 02. 22. (XII/8)
