Az érettségi után a Pisai Egyetemen szerzett jogi diplomát, egy évig
praktizált is, de végül vonzásába kerítette régi szerelme, a zene. Csodás
hangjára már kisgyermekkorában felfigyeltek, megtanult zongorázni, fuvolázni,
sőt szaxofonozni, és teljes operákat tudott fejből.
Karrierjét az olasz Zucchero indította el, aki 1992-ben Miserere című duettjéhez
keresett partnert. Az olasz bluesénekes először Luciano Pavarottit környékezte
meg, és a demofelvételt az akkor még bárokban fellépő Bocellivel készítette el.
A tenorok királya a próbafelvételt tökéletesnek minő sítette, így a lemez az
ismeretlen énekessel jelent meg. Első igazi sikerét a San Remo-i dalfesztiválon
aratta, debütáló lemeze hazájában ünnepelt sztárrá avatta.
Azonban a nemzetközi elismerés sem váratott sokáig magára: a Con Te Partiro című
dallal, illetve a Sarah Brightmannel közösen énekelt angol nyelvű változatával,
A Time To Say
Goodbye-jal szinte berobbant a zenei életbe. A duett 14 hétig vezette a német
kislemez-listát és közel 3 millió példányt adtak el belőle, a Romanza című
lemezből pedig 15 millió példány kelt el. Következő albumai, a Viaggio Italiano
és az Aria a klasszikus zene jegyében születtek, miként eddigi legsikeresebb
lemeze, a Sacred Arias is.
Amerikában egyszerre négy albummal szerepelt a sikerlistákon, ami addig csak a
legnagyobbaknak, a Beatlesnek, a U2-nak vagy a Led Zeppelinnek sikerült.
Bocellit a legjobb új előadó kategóriában Grammy-díjra jelölték, ami klasszikus
művésszel harmincnyolc év után először fordult elő. A Celine Dionnal közösen
énekelt The Prayer című száma a legjobb dal kategóriában Arany Glóbusz-díjas
lett, és jelölték Oscar-díjra is.
Bocelli évente jelentkezik új lemezzel, melyekből eddig több mint 53 millió
példány kelt el. Európa- és Amerika-szerte koncertezik, de eljutott
Ausztráliába, és kétszer Magyarországra is. Énekelt a pápának, Pavarottit is ő
búcsúztatta, operaelőadásban azonban csak egyszer lépett színpadra. Szabadidejét
családjával tölti a birtokán, rendszeresen lovagol, motorozik, sőt síel is.
2008. 09. 26. (XII/39)
