hetilap

Október végén hirtelen sokkal rövidebbek lesznek a napok, s a fény eltűnésével az emberek mintha maguk is me­lan­kolikusabbá, zárkózottabbá válnának, s mintha a hosszú, akár este 11-ig is elhúzódó napsütéses nyári esték grillezéseit, vitorlázásait, túráit teljes bezárkózással akarnák kipihenni. A november egyetlen svédnek sem a kedvenc hónapja. A szeles, esős időjárást, a tengeri viharokat, a sötétséget csak az otthon fényével, barátságosságával és melegségével lehet kompen­zálni. Ebben az északi országok valóban verhetetlenek. Valószínűleg kevés nyelvben van olyan kifejező jelző a barátságos, hangulatos környezetre, mint a svéd mysig szó, amely pont ezt a zord természettől megvédő kedves melegséget sugallja.
Az eredeti svéd ételkultúra alapjaiban különbözik a magyartól. Mint ahogy a lakberendezésben a célszerűség, egyszerűség és praktikusság a mottó, a svéd ételek általában kevés alapanyagból állnak, és gyorsan elkészíthetők. Különösen így van ez a halételekkel, amelyek, tengeri ország lévén, fontos szerepet játszanak az étkezésben. A kissé édeskés, fűszeres lében  pácolt hering számtalan változata minden „svéd asztal” (amit a svédek smörgåsbordnak, körülbelül ’hideg ételek asztalának’ neveznek) elmaradhatatlan tartozéka, valószínűleg nem nyerné el a magyar vendégek tetszését, de a friss tengeri halakból készült fogások egyszerűségükkel a legmagasabb gasztronómiai igényeket is kielégítik. Mivel Svédország területének legnagyobb részét ma is erdő borítja, nagyon sokan vadásznak, s a jávorszarvas-vadászatnak épp ősszel van a fő szezonja. A svéd családok nyárvégi erdei sétáinak gyakori célja a vörös vagy kék áfonya gyűjtése, illetve a gombaszedés. A vörösáfonya-lekvár több húsétel kiegészítője, a reggeli zabkása ízesítője, és sok sütemény alapanyaga is. Talán kevéssé köztudott, hogy Finnország után Svédország a világ legnagyobb kávéfogyasztója, s a kávé számukra elképzelhetetlen sütemény nélkül. Amikor még léteztek az igazi főfoglalkozású háziasszonyok, a meghívás egy csésze kávéra a jó illatú ital mellett hétféle sütemény kínálását jelentette.
A családok legfőbb gondja Svédországban is az időhiány. Minden iskola ingyenes ebédet biztosít a gyermekek számára, és a szülők is a munkahelyen étkeznek, de csaknem minden család főtt vacsorához ül le esténként, még ha ez sok­szor félkész termékekből áll is elő. A válság mintha megerősítené az emberekben azt a tudatot, hogy a legfontosabb értékek azok, akik körülöt-tünk vannak, s azok, amelyeket mi magunk állítunk elő. A család napi, esti közös étkezése, a vasárnapi, friss alapanyagokból elkészített ebéd újra kezd népszerű lenni, s az otthonülős, bezárkózó novemberben a svédek szívesen látják vendégül barátaikat. Egy ilyen családi, vendégváró vacsora vagy tetszés szerint vasárnapi ebéd menüjét készíthetjük el az alábbi receptek alapján. A legtipikusabb svéd ételt, a húsgombócokat az Ikea már kellőképpen népszerű­sítette, ezért most Nils Holgerssonnak, Selma Lagerlöf felejthetetlen regényhősének hazájából, a jó termőföldű, gazdag Skånéből származó ételekkel ismerkedhetünk meg. Minden recept négy személyre szól.

Lazacos pirítós
Hozzávalók:

• 4 szelet pirítós kenyér
• 1 evőkanál vaj
• 1 dl tejszín
• 4 vékony szelet füstölt lazac
• 1 evőkanál reszelt torma
• 1 evőkanál durván reszelt torma
• (díszítésnek) friss kaporág
• só

A vajban megsütjük a pirítós kenyeret, majd hagyjuk kihűlni. Verjük fel a tejszínt, és keverjük bele a sót és a tormát. Borítsuk be a kenyeret a lazacszelettel, tegyünk rá egy réteg tejszínes tormát, majd díszítsük a kaporággal és a durván reszelt tormával. Egy pohár fehérbor a méltó kísérője ennek az előételnek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek