Kenese régi magyar személynév, szláv eredetű, jelentése: ’a kenézé’, ’a vezéré’, ’a hercegé’. És valóban már a középkorban királyi halászok, vadászok, udvarnokok kiváltságos népe lakta hely volt. Ez az egyetlen olyan Balaton-parti helység, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti település. Első hajóhídja 1846-ban épült. Érdekesség, hogy ugyanebben az évben az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy gőzös útja először ide vezetett Széchenyi Istvánnal a fedélzetén.
A különleges fekvésű Kenesét barokk lakóházak díszítik, míg a több mint 5000 hétvégi ház és nyaraló hatalmas, 12 kilométer hosszan elnyúló rendezett, parkos, virágos hatalmas üdülőtelepet alkot. A helybeliek ezt a részt korábban Magas-Partnak vagy Partfőnek nevezték. A magyar tenger északkeleti kapujában találjuk a Tátorján tanösvényt, mely a Faluháztól indul.
A Fűzfő felé vezető úton hamarosan megpillantjuk a letűnt korok emlékét őrző „Tatárlikakat” (9 kisebb barlang a löszfalban), amelyben a nyílások hajdani lakókat sejtetnek. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el – és valóban nehezen közelíthetőek meg –, lakottak voltak a 19. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyesnek ítélték ezeket a „lakásokat”. Ma csupán turistalátványosságnak számítanak.
A helyiek Kenese kincsének nevezik a Soós-hegy szigorúan védett „lakóját”, a tátorjánt, mely egy 80 méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül ezeken a lankákon pompázik nyár elején, apró fehér virágokkal. Évente nagyszabású fesztivál keretében hívják fel a figyelmet a helyiek a növényritkaságra, illetve annak védelmére.
Felérve a Soós-hegy tetejére, a kilátóból megkapó a Balaton keleti medencéjének látványa: kedvező időjárás esetén a Tihanyi-félsziget is jól látható. Szemet gyönyörködtető a Parragh-kert 3,5 hektáros növényparkja, de a Lovasudvart is érdemes megnézni, miután a tanösvényen a település központjába visszaérünk. Ugorjunk be még a Tájházba, melynek gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a faluval kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos helyi költő emléktárgyai sorakoznak.
A régió méltán híres rendezvénye a Balatoni Kapunyitó Fesztivál, amely minden év júliusában várja a kikapcsolódni vágyókat. A Kenese Marina-Port a Balaton egyik legnagyobb, 270 hajóhellyel rendelkező, modern balatoni vitorláskikötője pedig nemcsak hajókikötő, hanem működik itt például gyermek-vitorlástábor is. Továbbá itt találjuk a BFYC (Balatonfői Yacht Club) négycsillagos szállodát is, amely saját, zárt stranddal és parkolóval; villanymotoros kishajókkal, vitorlázási lehetőséggel; szörf- és vitorlásoktatással, kitűnő konyhával, jacuzzival és konditeremmel, szaunákkal, családiasŰlégkörrel várja vendégeit egész évben.
Szűcs Ákos, a BFYC Hotel igazgatójának elmondása szerint rövidült a magyar utazási és foglalási kedv. Ezen szállodájuk barátságos árakkal próbál változtatni, és Balatonkenesére csábítani a pihenésre vágyókat.
Különleges élmény lehet még – az itt üdülő kicsiknek és nagyoknak egyaránt – a szombat esténként induló „bohóchajó” is. Az egyórás kacagtató program a vízen évek óta a Balatoni Hajózási Zrt. legnépszerűbb hajókirándulások toplistájának az egyik győztese.
A szomszédos településre, Balatonfűzfőre – mely az aktív kikapcsolódás városa – kerékpárút is vezet: sportélete több mint 80 éves múltra tekint vissza. Büszkesége a selymes talajú Föveny Strand, ahol újdonság a kamikaze és az élménycsúszda. Fűzfő egyik legszebb erdei területén, a városközponttól 500 méterre találjuk a 2001 óta garantáltan élménydús időtöltést biztosító első balatoni bobpályát. A száguldás élményét 800 méteren keresztül élvezhetjük: éles kanyarokkal, bukkanókkal és 15 méter hosszú alagúttal tarkítva.
További izgalmakat és sportos felüdülést nyújt a pálya mellett 2003-ban felépített Serpa Kalandpark: 3 éves kortól egészen a fizikai aktivitás végéig várják a csúszni, mászni, lőni vágyókat. Itt a szakszerű üzemeltetésnek és a szabályok betartásának köszönhetően az izomlázon kívül más probléma nem adódhat. A partszakasz legmagasabb pontjáról hosszan gyönyörködjünk a körpanoráma adta látványban – mely egyszerűen magában is relaxáló hatással bír. S hogy milyenek a Magas-Partról szemlélve a balatoni naplementék? Erről mindenkinek a helyszínen kell véleményt alkotnia…
2010. 07. 02. (XIV/26)
