Egy rabszolgakereskedő tengerész és egy harcos emberi jogi aktivista. Egy világhíressé lett dal, amely a ma élők számára is hűen tanúskodik a drámai fordulatról, ami mindkettőjük életét – és hosszú küzdelem után Angliát is – megváltoztatta.
Newton, az angol tengerész rabszolgakereskedelemmel foglalkozott, de szállított rumot és cukornádat is. 1748-ban egy hazafelé tartó hajón iszonyatos viharba került. Miközben a hajót egyre több víz árasztotta el, Newton kegyelemért kiáltott, és a sérült vitorlás és utasai megmenekültek. További hónapokba telt azonban, míg lassanként haza tudtak vergődni, és Newton hite ezalatt megerősödött. Nem tekintette ugyanis pillanatnyi könnyelműségnek, hanem egy valóban új élet kezdetének a halálközeli helyzetben tett ígéretét. Egy későbbi hajóútján pedig, amikor súlyos betegség miatt ismét válságos helyzetbe került, végképp Isten kegyelmére bízta magát. Az emberkereskedelemmel viszont akkor szakított végérvényesen, amikor néhány év múltán találkozott a John Wesley által vezetett evangéliumi megújulási mozgalommal. Ezután tengerre sem szállt többé, energiáit lelkészként prédikációkra fordította, valamint „istenes” dalok írására. Ekkor született az Amazing Grace is. Ez idő tájt látogatta meg a parlament legifjabb, alig huszonegy éves képviselője, William Wilberforce, aki szintén nemrég jutott hitre a metodista ébredési hullám hatására, s aki komolyan fontolgatta, hogy hivatását feladva egyházi szolgálatot vállal. Newton azonban inkább arra biztatta, hogy „szolgálja Istent ott, ahol van”.
A gazdag ifjú ettől kezdve erőit a rabszolgaság elleni harcnak szentelte. E tárgybeli leghíresebb, 1789-es felszólalását az alsóházban ma is az Angliát formáló nagy szellemi teljesítmények közé sorolják, olyan művek mellett, mint Isaac Newton munkássága vagy a zsarnokság elleni alapvetés, a Magna Charta. Wilberforce teljesen komolyan át akarta formálni Anglia erkölcsi állapotát. Ifjúkori barátjával, a későbbi miniszterelnök William Pitttel nagy morális változásokat terveztek az országban, ahol az emberkereskedelem megszüntetését érezték döntő kérdésnek. Mindkét oldal (abolicionisták és rabszolgaságpártiak) egyaránt a Bibliából is hoztak érveket, s a kérdés a formálódó amerikai nemzetet is megosztotta (mint láthatjuk Spielberg Amistadjában), majd igen véres polgárháborúba sodorta. Wilberforce szívós munkával gyűjteni kezdte a rabszolgaság bűneiről tanúskodó tanúvallomásokat, majd aláírásgyűjtő kampányba kezdett, melyben négyszázezer brit polgár támogatását szerezte meg. Még éppen megérhette, hogy évtizedek múltán, 1833-ban végül célba érjenek erőfeszítései, mikor a rabszolgaságot a birodalom teljes területén törvénnyel tiltották be.
hetilap
hetilap
