Ipolyi-Topál Gitta
Manapság életmód és egészség témában egyrészt ömlik ránk az információ, amelyből ember legyen a talpán, aki ki tudja válogatni, hogy melyik hiteles a sok „rákmegelőző” étrend-kiegészítő és tuti fogyási tipp között, valamint – és látszólag ellentmondásosan – a lakosság egészségkultúrája, finoman szólva is, hagy kívánni valót maga után.
Mi tehát az a józan útvonal, amelyet érdemes követni, ha egészségmegőrzésre, egészséges életmódra gondolunk? Az egészség őrzését hasonlóképp kell elképzelnünk, mint a besurranók elleni védelmet: nem engedünk be idegent, zárjuk az ajtót, értékeket nem hagyunk látható helyen a lakásban. Igazságtalannak érezhetjük, hogy nekünk okoz kényelmetlenséget, és hogy figyelnünk kell erre, de még mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint a károkat rendezni. Ugyanakkor a besurranótól való rettegés miatt nem lakunk földalatti betonbunkerben. Hasonló az egészségvédelem is: van egy középút a beteges félelem és a totális felelőtlenség között, ezt kell megtalálnunk, és ebben segítenek nekünk a szűrőprogramok és a szakemberektől származó életmódtanácsok.
A szűrés egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, kellemetlenséget nem okozó módszer segítségével kimutassák a panaszokat még nem okozó betegségeket. Ha az eredmény „pozitív”, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.
Daganatos betegségek
2011. 03. 18. (XV/11)
