hetilap

A Pest megyei nagyközség neve a Bud, Budi szláv személynévből ered, amelynek első említése 1321-ből való Budymatheusfelde (azaz Bugyi Máté földje) formában. A település a török hódoltság korában lakatlan pusztává vált, újratelepítése az 1720-as években Beleznay János császári tábornok nevéhez fűződik. Legrégibb építészeti emléke a három út kereszteződésében álló, csillag alakú barokk kúria, melyet Beleznay János építtetett az 1730-as években. Fia, Beleznay Miklós és felesége, Podmaniczky Anna Mária a kor nagy mecénásai közé tartozott.
A község határa a Csepeli-síkság keleti sávját foglalja el, amely itt érintkezik a Pesti hordalékkúp-síksággal, a Kiskunsági-homokháttal és a Solti-síksággal. E kistáj kialakulásában a Duna és annak 1920-as években lecsapolt ősi ága játszotta a főszerepet, melynek hatására különböző típusú talajféleségek alakultak ki. Speciális mikroklímája jó lehetőséget teremt a szántóföldi gazdálkodáshoz, főleg a zöldségtermesztéshez, ezért e vidék fontos szerepet játszik a főváros élelmiszer-ellátásában. De hatalmas kertészeti telepekkel is találkozhatunk errefelé.
A település ékköve a 19. század végén épült Forster Vadászkastély és a Vadászcsárda. Névadója, Forster Kálmán ízig-vérig agrárember volt: miniszteri titkárként ő oldotta meg a javarészt magánkézen lévő alap-, közép- és felsőfokú agrároktatási intézmények egyesítését és állami felügyelet alá vételét. Kísérletei, eredményei pedig országos jelentőségűek voltak, és ma is korszerűnek tekinthetők. A Vadászkastély parkjában 1995-ben még csupán egy sátor állt, mely számtalan kellemes hangulatú és híresen jó lagzinak adott otthont. 2005 óta aztán folyamatos fejlődésen ment át – amiben a gyönyörű környezetnek meghatározó szerepe volt.
„Budapest közelségének jóvoltából igény mutatkozott a város zajától rövid időn belül elérhető csendes, nyugodt környezetre. Mivel a környéken nem volt ilyen hotel, ezért a helyi sajátosságokra épülő vendéglátó komplexum kialakításához láttunk hozzá, ahol a régi és az új építmények, a népi hagyományok, a gasztronómiai sajátosságok és a mai modern kor elemei tökéletes harmóniát alkotnak a természettel. 2008-ban került átadásra az 500 férőhelyes rendezvényterem, majd a következő évben „Az igazi magyaros ízek háza”, a Forster Vadászcsárda. A Rendezvényház jó híre már nemcsak a helyi lakosokat csábította, hanem messzebbről érkező vendégeket is, akiknél a szállás hiánya sokszor a rendezvény meghiúsulásához vezetett. Ez a hiányosság indította el a szállodai beruházást” – mondta lapunknak Berta Ferenc szállodavezető.
A Forster Vadászkastély szolgáltatási szín­vonalának emelése, a szálláshely kapacitásának bővítése érdekében a Vadászkastély üzemeltetője, Gál Gábor a kereskedelmi szálláshelyek bővítésére meghirdetett 2009-es pályázati kiírás keretében vissza nem térítendő támogatást nyert, mellyel 44 szoba és egy lakosztály került kialakításra 123 férőhellyel. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 150 millió forintból. A beruházók szerint a háromcsillagos szálloda a fővárosi szállodáknál olcsóbb áraival és különleges éttermi kínálatával is versenyképes lehet.
Berta Ferenc hozzáfűzte: „Az esküvők kiemelt helyen vannak a Vadászkastély életé­ben. Szívügyünk, hogy minden ifjú pár úgy távozzon az esküvőről, hogy ez tényleg életük felejthetetlen napja volt, és ehhez mi is hozzájárultunk. A hintós bevonulás, a galambröptetés, a kemencében sült kenyér mind-mind az esküvők hangulatát fokozzák, és teszik emlékezetessé.”
Új szolgáltatásuk a catering, a kitelepülések (ha valaki a szolgáltatásaikat saját helyszínén szeretné igénybe venni). Kínálatuk között megtalálható az erdei akadályverseny, de aki csak sétálni szeretne vagy hintózni az erdőben, arra is van lehetősége. A pihenni, kikapcsolódni vágyókat nyáron lovas kocsikázással, télen lovas szánnal várják. A Vadászcsárda bővelkedik olyan ételekben, melyek alapanyagait az erdő adja, ilyen például a vaddisznópörkölt erdei gombás sztrapacskával.
Mivel a település a kavicsbányák vidékén terül el, ezért a táj arculatára a sok tó a jellemző (Petőfi horgásztó, Tofisch horgásztó, Csali horgásztó stb). Több tó mellett kemping és faházas telep is létesült. Természeti értékei közé tartozik gazdag élővilága: külföldiek is szívesen vadásznak határában őzre, nyúlra, fácánra, de madárvilága is rendkívül változatos és gazdag. Kuriózum az Ürbőpusztán található apró nőszirom tömeges előfordulása. Dabason a Halász Móric-kúriát érdemes megnézni, Ócsán pedig az Öreghegyi pincesoron a helyi borokat kóstolhatjuk meg.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek