hetilap

Az étterem első hónapja eddig teljes siker, a menürendelők száma elérte a százat, sőt egyre több olyan megrendelő is van, aki direkt a cigány étterem mellett dönt, de nem szolidaritásból, hanem az ízek egyedisége miatt. A szakács, Kozák Zsolt tíz éve gyűri a konyharuhát a tűzhely előtt, dolgozott külföldön is pár évet, ahol a Kárpát-medence minden nációjának nemzeti ételeivel megismerkedett. Kivéve a roma konyha fogásait, mert azt sehol sem tanítják – bár mindenhol főzik. Ezt már Ásós Géza állítja, aki szerint itt az ideje kinyitni a roma gasztronómia titka­it, mert a hagyományos vagy autentikus cigány ízek sokakban oldhatják az ellenszenvet a vendéglátáson keresztül.
„A cigány vendéglátás alapja abszolút a vendég személye köré épül. Ha a családomba vendég érkezik, akkor számunkra ő a legfontosabb. A vendéglőt is ennek a szemléletnek rendeljük alá” – magyarázza a tulajdonos felesége, Klári. Géza építőipari vállalkozó, nem a gasztronómia jelentette eddig az életét, de enni szeretett, így konyít valamit a konyhához. „Egy vendéglő, ez volt mindig az álmaim középpontja, és az elmúlt években egyre határozottabban éreztem, ha nyitok, akkor a cigány ételeket fogom népszerűsíteni. A nyitás napjáig még a saját családom is csak csóválta a fejét, mi lesz ebből, miért gondolom azt, hogy itt a város szélén sikeres lehet egy vendéglő, ráadásul roma ételekkel az étlapon” – mondja a tulajdonos. Ennek ellenére a família fél éven keresztül, sokszor éjszakai műszakban dolgozott, hogy egy megnyert pályázat révén végül elindulhasson az étterem.
Géza legjobban a helybéliek, elsősorban a romák véleményétől-kritikájától tartott, mivel az irigység itt komoly társadalmi hagyományoknak örvend. Az étterem szinte puritán hangulatú, téglákkal kirakott, kilenc asztal fér el benne, semmi csicsa, semmi rokokó, arany­­­stukkós világ, ezt nem szereti a tulajdonos, ebből a világból menekül. A falakon fekete-fehér fotónagyítások, egy idős ember kosárral, egy asszony pogácsát süt – szándékosan nem a helybéli romákról, mert nem szeretnének senkit megsérteni.
A hely korábban „cigány kocsmaként” üzemelt, Géza 2010-ben vette meg hitelből az épületet, majd átalakította hamburgerezővé, de maradt a kocsma is. „A helyet kipofoztuk, majd megváltoztattuk a szabályokat is, nem egy köpködős talponállót akartam üzemeltetni, ezért tilos lett a dohányzás, a balhé, és nem volt nyerőgép” – mondja Géza. Aztán idén februárban kaptak egy információt, miszerint kis- és középvállalkozások pályázhatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, ahol előnyben részesültek a cigányok és a munkanélküliek. Márciusban adták le a pályázatot, májusban tudták meg, hogy azon kevés egyéni vállalkozók közé tartoznak, akik cigány étteremre vonatkozó tervükkel elnyerték a bő tízmilliós támogatást – és egy sor kötelezettséget is: januártól roma munkatársakat is foglalkoztatniuk kell.
Géza érettségizett vállalkozóként dolgozott mindig, nem kért a szociális ellátásból soha, a gipszkartonszereléstől a betonozásig minden munkában otthon van, élni akar ma is minden lehetőséggel. „A szótá-ramból a »feladni«, a »nem megy«, a »majd lesz valahogy« kifejezések hiányoznak, mert szándékosan töröltem ezeket. Ez az életszemlélet hozta meg a sikereket, és bármilyen nehéz gazdasági helyzet is van, ezek az elvek, ez a mentalitás működik. Nem igaz, hogy minden roma lusta ingyenélő, segélyvadász. Persze ezt a szemléletet nem lehet hangzatos szavakkal lerombolni, egy élet munkája kell hozzá” – mondja a roma vendéglős. Az étterembe egyelőre másik vállalkozásból megy bele a pénz, de ha így haladnak – vetíti előre –, akkor hamarosan elérik a rentábilis működést.
Az étlapon háromféle cigány étel szerepel egyelőre: tyúkos káposzta, csirke far-hát sülve, krumpli móringgal és kacsanyak, késsel vágott tésztával. Azért ez, mert itt Békésen ez a legelterjedtebb, szinte minden cigány családnál ezt főzik. Az eddigi tapasz-talatok alapján a tyúkos káposzta a legnépszerűbb, az ételre főleg a nem roma vendégek kíváncsiak. Az étlapot a tervek szerint tovább bővítik olyan cigány ételekkel, mint például a sertés belsőség savanyú krumplival, de Klári olyan édességeket is bemutatna, amelyeket a roma asszonyok készítenek: ilyen például a tarkedli, vagy a karácsony előtt már étlapra kerülő cigánykalács. Az üzletvezető beceneve alatt is fut néhány étel az étlapon: a Nagy Cigány kedvencei a minőségre és a mennyiségre is utalnak egyszerre. „Géza mindent szeret kipróbálni, a konyhában is szokott kísérletezni, bár ezt a szakács nem nézi valami jó szemmel. Egyedül a politika az, ami távol áll tőle. Persze ha betéved ide egy politikus, azt is jól tartjuk” – mondja Klári a férjéről nevetve.
Mit is lehetne még mindehhez hozzátenni? Talán azt, hogy a tyúkos káposzta tényleg finom, tessenek kipróbálni, ha Békésen járnak!

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek