Hogy talált egymásra a két város?
Szabó Loránd: –ŰEgy régi iskolatársamon keresztül – akinek komoly gazdasági kapcsolatai vannak Izraellel, ezen belül Kirjat Malachival – jött az elképzelés, hogy önkormányzati, települési szinten is érdemes lenne ezt a kontaktust felvenni. Időközben megalakult a dombóvári Magyar–Izraeli Baráti Társaság, amelynek elnöke, Rostás Zoltán ugyancsak abba az irányba terelte a folyamatokat, hogy egy Dombóvárhoz hasonló méretű izraeli várossal felvegyük a kapcsolatot. Az egyezmény hivatalos aláírására 2012. február 15-én kerül majd sor Izraelben.
Miért tartják fontosnak, hogy egy izraeli és egy magyar város testvérvárosok legyenek? Ragadós lesz ez a baráti kezdeményezés?
Motti Malka:Ű–ŰLényegesnek tartjuk, hogy minél több ilyen hasznos és hatékony kezdeményezés szülessen a településeink között, mert ez előnyös mindkét ország számára. Amikor kiderült, hogy itt Dombóváron testvérvárosi egyezményt kötünk, rögtön másik négy magyar polgármester is jelezte, hogy ő is szeretne hasonlót. Az Izrael-imázs építését, reklámozását komolyan gondoljuk, és mi is érdeklődünk a lehetőségek felől, hogy minél több várossal felvehessük a kapcsolatot.
Szabó Loránd: –ŰDombóvár történelme is ezt kívánja meg, hiszen itt hagyták a lábnyomaikat a zsidók, a polgárság társadalmi rétegét honosítva meg. Azok az épületek, ahol ők laktak, ma is állnak. A város értelmiségét is ők adták: neves ügyvédeket, kiváló orvosokat, kereskedőket, iparosokat. Ők közvetítették azt a potenciált, ami óriási fejlődési hullámot indított el városunk történetében.
Mit várnak az együttműködéstől?
Motti Malka: –ŰAz elsődleges célunk azt elérni, hogy a közös munka révén az oktatás, a kultúra és a sport területein javító, fejlesztő hatással legyünk egymásra, hogy országainkról egyfajta pozitív imázs alakuljon ki. Az oktatásba szeretnénk integrálni azt az álláspontot, hogy ezek a testvérvárosi kapcsolatok igenis előnyösek a városok számára. Annak ellenére, hogy Izrael állama fiatalabbnak mondható, mégis fontosnak tartjuk, hogy tudástranszfer alakuljon ki a két város között. Az élet egyre inkább globalizálódik: gyümölcsöző testvérvárosi viszonyt úgy lehet kialakítani, hogy az oktatáson túl a gazdaság és a kereskedelem területén is együttműködünk mindkét fél érdekeit maximalizálva.
Szabó Loránd: –ŰAzt tapasztalom, hogy a fiatalság körében élénk érdeklődés él Izraellel kapcsolatosan. A még iskolába járó vagy a végzett diákok nyári gyakorlatként egy-egy hónapra ki tudnának látogatni Izraelbe. Aztán szeretnénk közös kulturális programokat szervezni. Vagy például most derült ki számunkra az is, hogy a két városnak hasonló kaliberű a labdarúgócsapata. De sok más kedvező azonosságot is felfedeztünk.
Melyek lesznek az első intézkedéseik?
Szabó Loránd: –ŰA lehető legtöbb kapcsolódási pont megtalálása. Már most is több olyan fejlesztés zajlik, ami az önkormányzati szférát érdekelheti. Nagyon jó számítástechnikai szoftvert mutattak be nekünk, amihez ugyan még nem egészen állt össze a magyar törvényi háttér, de keményen dolgozunk azon, hogy ezek működjenek. Aztán ott van az energetika mint olyan terület, ahol nagyon gyorsan változik a világ, és mindenki hatékonyabb megoldásokat keres. Óriási probléma ez sok településen, és ezen a területen is érdemes lesz kicserélni a gondolatainkat, tapasztalatainkat.
Motti Malka: –ŰNagyon köszönjük a magyar barátaink vendégszeretetét, támogatását. Ennél jobb lehetőség nem is kínálkozik arra, hogy boldog újévet kívánjak Önöknek és mindenekelőtt békét.
2011. 12. 09. (XV/49)
