A történelmi séta egyes állomásain Kulcsár Árpád történész, főiskolai docens tartott rövid előadásokat a reformáció jelentőségéről és üzenetéről, a zord késő őszi időjárás ellenére összeverődött népes hallgatóságnak. „Azért különösen jó eszköz az emlékséta, mert a korhű megjelenéssel, a zenével könnyebben tudjuk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a történelemben folyamatosan működtek és ma is működnek keresztény megújulási mozgalmak” – nyilatkozta lapunknak Kulcsár Árpád, hozzátéve: „Napjainkban is nagy szüksége van az embereknek arra az élő hitre és közvetlen istenélményre, amit a reformáció középpontba állított. Ahogy pedig évszázadokkal korábban tömegesen felismerték, hogy az életüket, az életminőségüket mennyire pozitív módon tudja megváltoztatni a bibliai hit, úgy erre ma is meg van a lehetősége mindenkinek.”
Sopron városa kiemelkedő szerepet játszott a hazai reformáció terjedésében, a szervezők ezért is döntöttek úgy két évvel ezelőtt, hogy életre hívják a rendezvényt. Mivel a reformáció idejében a többségében német ajkú lakosság pillanatok alatt hozta a híreket Nyugatról, és nyomtatott formában is hamar elterjedtek Luther Márton szavai, a város lakossága már 1522-ben nyilvános helyeken olvasta a reformátor hittérítő könyveit. Néhány évtizeden belül a város nagy része evangélikus vallásúvá vált. A reformáció innen megállíthatatlanul nyomult kelet felé, 1622-ben, amikor Sopronban országgyűlést tartottak, Pázmány Péter esztergomi érsek egy, a pápának címzett levelében arról panaszkodott: Magyarországon a lakosságnak már több mint kilenctized része evangélikus és református.
Az emlékséta ezúttal is a bástyagödörtől indult, ahol az érdeklődők egy hatalmas kivetítőn láthattak Luther-idézeteket és különböző képsorokat a reformáció eseményeiről. A történelmi visszatekintést Dr. Kulcsár Árpád egy egyetemes történeti bevezetővel kezdte, majd a séta további állomásain a helyi történések részletezése következett. A felvonulás utolsó állomása, az Eggenberg-ház például azért került be a programba, mert az ellenreformáció ideje alatt I. Lipót császár külön engedélyére kizárólag itt tarthattak protestáns istentiszteletet hazánkban 1671 és 1681 között.
2012. 10. 31. (XVI/44)
