Sőt, amikor az 1923-as földrengés romba döntötte az egész gyárat, néhány hónap alatt nemcsak újra talpraálltak, hanem nagyvonalúan kártalanítani is tudták azt az 1500 embert, akiknek a javításra beadott óráik elvesztek a természeti katasztrófa során.
A Seiko márkanév a helyreállás után egy évvel, 1924-ben debütált. A precizitásban verhetetlen mechanikus óráikat a japán vasutak is szívesen alkalmazták, a mágneses energiával működő szuperexpressz megjelenése után pedig a japán gyorsvasút üzemeltetője olyannyira ragaszkodott a bevált márkához, hogy a gyártól speciálisan kifejlesztett, antimágneses darabokat rendelt. A Seiko 1965-ben forgalomba hozta a világ első kvarcóráját, 1973-ban a világ első digitális kvarc karóráját, 1980-ban pedig az első számológépes karórát. 1982-ben még a Guiness-rekordok könyvébe is bekerült a cég a világ legkisebb televíziós képernyővel ellátott karórájával, 1984 óta pedig – szintén világelsőként – már a számítógéphez is könnyen csatlakoztathatóak voltak az újabb fejlesztésű időmérő termékeik.
A Seiko meghökkentően új fejlesztéseivel és technikai megoldásaival forradalmasította az egész világ óragyártását. A csúcsminőségű szerkezetekkel csak egy gazdasági jellegű probléma adódott: mivel az áruk is az egekbe szökött, a termékeik csak egy tehetősebb réteghez jutottak el. E piaci tényező hatására született meg a Seiko két leányvállalata, a Lorus és a Pulsar, amelyek szolidabb árkategóriájuk miatt a nyolcvanas években fordulatot hoztak a cég népszerűségében. „E két óratípus a sikereit annak köszönheti, hogy a kiváló minőségű Seiko-szerkezet nagyon kedvező ár mellett az esztétikus forma és a praktikus kivitel a legjobb ár/érték arányt képviseli a nagyközönség számára” – mondta lapunknak Locsmándi Zsolt, a Karóra üzlet (www.karorauzlet.hu) igazgatója.
2012. 12. 07. (XVI/49)
