Kezdjük mindjárt a beszoktatással… Magyarországon jó esetben 1-2 hét áll a szülő rendelkezésére, amikor bent lehet a foglalkozásokon (az ebédnél nem). Kanadában hogyan zajlik ez a kétségkívül igen nehéz folyamat?
– Szerintem pontosabb, ha Kanada helyett Ontarióról beszélünk, hiszen ez a tartomány nagy kiterjedésű autonómiával rendelkezik, és az oktatási rendszer a tartomány felelőssége. Az óvodákat a minisztérium két irányelv, az úgynevezett „Day Nurseries Act” (DNA, az óvodákra vonatkozó törvény) és az „Early Learning For Every Child Today” (ELECT, a gyermekek korai tanulásáról szóló dokumentum) alapján bírálja és regisztrálja. Mindkét dokumentum nyilvános, az interneten meg lehet nézni. (Az ELECT nagyon érdekes, egy nemzetközi kutatás eredménye). Utóbbi részletesebben meghatározza mind az óvónők, mind az óvodák etikai elkötelezettségét a családokkal szemben. Az óvodákat közösségi szervezeteknek tekintik, tehát a szülők bármikor meglátogathatják azokat, részt vehetnek a programtervezésben és az oktatásban is. Az ovikat szülői tanács irányítja, amely felé a vezető óvónő és az óvónők is beszámolással tartoznak.
A családot elsődleges „szakértőnek” tekinti mindkét dokumentum, az óvodában minden döntést kötelező megtárgyalni a szülőkkel. A beszoktatás, ha erre lehetőség nyílik, közös látogatással kezdődik, először a szülők is 1-2 órában részt vesznek a napi programban. Azután az ovisok egyre hosszabb időt töltenek az óvodában egyedül is. Szeptemberben igen mozgalmas a gyerekek programja, de a szülők bármikor meglátogathatják az óvodákat vagy telefonon is érdeklődhetnek. Az ontariói óvodákban a létszám igen kedvező, a minőségi oktatás megvalósítása tehát elérhető. A bölcsődében 3-5 gyermekkel, óvodában pedig 8-12 gyermekkel foglalkozik egy-egy óvónő.
2013. 09. 13. (XVII/37)
