Szarvashalom néven fordul elő először a Dél-Alföld szívében elterülő városka neve Anonymus krónikájában, és később is a szarvasok városaként emlegetik. A középkor óta fontos átkelőhely a Hármas-Körös holtágának bal partján. A nemzetközi hírű tudós, mezőgazda és pedagógus, Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági iskolát alapított itt, felvirágoztatva a város és az Alföld mezőgazdaságát. A róla elnevezett és a város történetét, valamint a táj néprajzát bemutató múzeum és állandó kiállítás a Vajda Péter utcában állítja meg a látogatókat.
A ma is működőképes szárazmalom az Ady Endre utcában egyike az ország három épen maradt, kását és gabonát őrlő szárazmalmának. Számtalan látnivalót kínál Ruzicskay György (1896–1993) festőművész alkotóháza is. A szlovák tájház pedig – a 19. századi népi lakóházban – közel ezer tárggyal berendezett paraszti otthonba enged betekintést.
Ám a Körös-parti település legfőbb nevezetessége a bécsi schönbrunni kastélypark mintájára, a 19. század végén telepített arborétum, melynek különleges természeti környezetét a holtág menti Erzsébet- és Anna-liget gazdagítja. Utóbbi volt az első arborétum – keményfa-ligeterdővel, 300-400 éves kocsányos tölgyekkel. Az arborétumot alapítója, Bolza József gróf becenevéről Pepi-kertnek is hívják, aki feleségével, Batthyány Annával telepítette ide a növénykülönlegességeket. Mára a kert a világ minden részéről származó fa- és növénykülönlegességekkel gazdagodott: 82 hektáros parkjában több mint 1600 fa- és cserjefaj, köztük sok egzotikus is megtalálható. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. De élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondokok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka is.
2013. 12. 13. (XVII/50)
