Az egyik első feljegyzett fogyókúra a nagy angol uralkodóé, Vilmosé. Ő ugyanis 1087-ben már olyan körméretet öltött, hogy Fülöp francia király azt mondta róla, terhesnek látszik. Ráadásul nem tudott rendesen lovagolni, fájdalmat okozott neki a nyeregben való rázkódás. Eldöntötte, hogy lefogy, méghozzá úgy, hogy nem eszik – csupán iszik. Alkoholt. Egész nap csak feküdt és ivott. Hogy miért gondolta jónak a módszert, azt csak találgatni lehet; talán úgy vélte, hogy a testére rakódott zsírt a nagy zabálásoknak köszönheti, az alkohol viszont nem étel, ezért nem hizlal. Nos, Vilmos érdekes módon leadott pár kilót, újra lóra ült, de a sors fintora, hogy még ebben az évben le is esett paripájáról, és az esés következtében szerzett sérülések miatt meghalt. Bizonyos Caen nevű szerzetes feljegyzése szerint a temetés meglehetősen furcsán sikerült: a néhai uralkodó hatalmas teste nem fért bele a kőszarkofágba, és ahogy megpróbálták beleerőltetni, duzzadt belei felrobbantak.
Csipkerózsika-diéta
Elvis Presley erre a módszerre esküdött – ma már tudjuk, hogy nem járt vele jól. Lényege egyszerű: aludj, addig sem eszel. Elvis, amikor nem aludt, elképesztő mennyiségű ételt tömött magába: állítólag csak a reggelije állt hat tojásból, egy kiló szalonnából, fél kiló kolbászból és tizenkét vajaskekszből. A korai vacsorája szendvics volt egy jó hosszú bagettből, megevett hozzá egy teljes üveg mogyoróvajat, és még fél kiló szalonnát. Éjfél után aztán öt hamburgert, amolyan levezetésképpen. Hogy ennek az ámokfutásnak véget vessen, hosszabb evési időszakok után benyugtatózta (vagy -nyugtatóztatta) magát úgy, hogy aludjon két hétig. Példáját mások is követték, és gigantikus lakomázások után altatóval próbáltak gátat szabni az étvágyuknak.
2014. 03. 07. (XVIII/10)
