hetilap

Finnország belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találjuk, számtalan madárfajjal. Bár az „ezer tó és erdő országa” túlzásnak tűnhet, a valóságban mégis legalább 55 ezer, több mint egy hektár alapterületű tóval büszkélkedhet. A víz azonban így is csak területének alig egynegyedét teszi ki, kétharmad részét sűrű erdők és lápok borítják, a tengerpartot pedig tíz­ezernyi apró sziget szegélyezi. A turkui szigetvilág több mint húszezer szigetet foglal magában. A több tízezer tó közül pedig – amelyek öt tórendszerre oszthatók – a Saimaa tórendszer a legnagyobb. A legnagyobb szigetek az Åland-szigetek, Turku városától délnyugatra. A szigetcsoport lakosainak több mint kilenc százaléka a svédet beszéli anyanyelvként. Egy képviselőjük ül a finn parlamentben, amúgy önkormányzati jogokkal és saját zászlóval rendelkeznek.

Finnország egyébként parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal bír. Hat tartományból áll, a népesség többsége (89 százalék) a finn evangélikus egyházhoz tartozik. Egy húsz éve kint élő magyartól megtudjuk: a lakosok többsége finn, az 5 százaléknyi svéd nyelvű népesség főleg a nyugati partvidéken él, de kis híján az ország minden tájékán megtalálható. A hatezer finn számi Lappföldön él: nekik saját, az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvük van, az északi számi. „Történelmi területeikhez és színes dialektusaikhoz emberi természetet is szívesen párosítanak, jókora öniróniával megfűszerezve. Az anekdoták szerint a »hidas hämäläinen« vagyis a »lassú häméi« képtelen kijönni egy »kiero savolainen«-nel azaz egy ravasz szavóival. Az persze tény, hogy a hétszáz éves svéd és száztíz éves orosz uralom rányomta a bélyegét a kultúrára. A nyugati finn ember szótlan, kissé visszahúzódó, míg a keleti beszédes, barátságosabb. De mindez észak–dél irányban is érvényesnek tűnik. Az általánosítás persze ebben az esetben sem ajánlott: a finnek is egyéniségek” – egészíti ki az ország lakóiról alkotott képet.

Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozunk. A finnek nyelvrokon népként tekintenek ránk, igaz, mintegy 150 rokon szó van csupán, közülük is keveset lehet felismerni: például Mennä – menni, Kala – hal, Käsi – kéz. Csaknem 1200 könyvtári intézmény működik országszerte: a népesség fele jár rendszeresen könyvtárba, minden lakosra évi 20 kölcsönzés jut – amivel világcsúcstartók. Ugyanakkor 2010-ben a világ összes országa közül elsőként fektették le törvényben, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon jár a szélessávú internet.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek