A film legnagyobb erénye, hogy éppen akkor beszél, Tóráról és Újszövetségről, megváltásról és mennyről, amikor a kereszténységet némely tekintélyes inkább csak elavult tradíciónak szeretné látni, mint a civilizáció egyik sarkalatos alapkövének.
És ez akkor is értékelendő, ha az alkotás nem jut el túl mélyre az említett kérdéskörökben. Épp csak megkarcolja azokat három hosszú párbeszédben, melyek igazán színházban működnének, nagyszerű jellemszínészek alakításában. De a felütés azért ígéretes.
Az újságíró Paul épp csak hazaérkezik az afganisztáni harctérről, egy másik háborúba viszont azonmód kezd belemerülni: házassága éppen szétesőben van. Hogy miféle zavarok örvénylenek benne, az apró utalások mozaikkockáiból áll össze, még a film elején.