hetilap

Elsőre viccesnek, komolytalannak tűnhet, de a nevetés tudománya – gelotológia – mint önálló tudományág csaknem fél évszázada létezik. A nevetésterápia pedig egy olyan javallt gyógyír, ami csaknem mindenki számára elérhető, egyedül a hozzáállás megváltoztatása szükséges hozzá. Ez azonban gyakran komolyabb kihívásnak bizonyul, mint elindulni a patikába és kiváltani egy felírt receptet. Sokszor ugyanis nem könnyű félretenni a gondolkozásmódunkban uralkodó cinizmust és pesszimizmust, pedig ezt bizonyítottan érdemes megtenni.

Fájdalomcsillapító és pszichológus helyett

Bár kétségtelen, hogy a hahotázás nem minden létező földi bajt gyógyít, mindenesetre az ellenállóképességünk érdekében és a betegségek megelőzésében érdemes számolni a nevetés jótékony hatásaival. A legtöbb vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erősíti az immunrendszerünket: amellett, hogy csökkenti a stresszhormonokat, növeli az immunsejtek, illetve a fertőzésekkel küzdő antitestek számát, ezáltal a szervezetünk sokkal kevésbé lesz kitéve a különböző betegségek kockázatainak. Többek között a szív- és érrendszeri betegségek ellen is kiváló gyógyír a napi nevetés, ugyanis javítja a véráramlást és az érrendszer állapotát, ami jelentősen le tudja redukálni például a szívroham és egyéb hasonló problémák valószínűségét. A kiadós nevetés körülbelül 14 izmunkat dolgoztatja meg, amelyek a „fizikai terhelést” követően 45 percen keresztül nyugodt állapotban maradnak. Emellett nem számottevő módon, de a fogyásban is segítségünkre lehet a kacagás, napi 10-15 perc nevetéssel körülbelül 40 kalóriát égetünk el. Akár fájdalomcsillapító gyanánt is alkalmazhatjuk a kacagásban rejlő lehetőségeket, ugyanis az endorfin – boldogsághormon – felszabadulása a szervezetünkben támogatja a jó közérzet létrejöttét, ezáltal csökkenti a fájdalmat és segíti a boldogságérzet kialakulását.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek