A felvételi időszakban történt változtatásoknak már megvannak a biztos vesztesei, a vidéki főiskolák. Néhány év múlva derül ki, hogy kik lettek a nyertesek, amikor is a kirepülő hallgatók megjelennek a munkaerőpiacon. Ugyanis a kormányzat a munkáltatók igényeihez igyekezett szabni a fiatalok vágyait. A divatszakokra felvehetők számát csökkentették, a hiányszakmák képzését pedig növelték.

Egyre zavarosabb a személyügyi államtitkár „coming out”-ja után kialakult szakmai és politikai vita. A szélsőjobboldali véleményektől a biológiai eszmefuttatásig terjed a skála.

A pedagógus örül, ha nem lát gyerekeket? Ápolónő úgy néz a betegekre, mint problémákat okozó tárgyakra? Elképzelhető, hogy kiégés szindrómával küszködnek. Azzal a tünetcsoporttal, amit korábban a segítő szakmákban a tanároknál, orvosoknál, lelkigondozóknál figyeltek meg, ma már szinte minden szakmában jelentkezhetnek. Az informatikusoknál például úgy, hogy undorodni kezdenek a feladataiktól, a menedzsereknél pedig úgy, hogy veszélyes sportokat kezdenek el űzni.

Hetek óta várótermekhez hasonló a zsúfoltság a szülészeteken, de előfordultak olyan esetek is, hogy a telt ház miatt a kórház folyosóján vezették le a szülést az orvosok. A gondot nem az okozza, hogy megnőtt volna honfitársaink gyermekvállalási kedve, hanem az, hogy a fővárosi szülészeti ágyszámok több mint 40 százalékát megszüntették.

Már évek óta próbálkozik az Egészségügyi Minisztérium, hogy nyilvánosságra hozzon olyan adatsorokat, melyekből kiderül, hogy a közpénzen fenntartott kórházakban milyen minőségű munka folyik. Mekkora a halálozási vagy fertőzési arány, illetve kiderül-e, ha félrekezelték a pácienst. Eleinte a kórházakat kódok jelölték, de jelenleg csak a mellékes adatok olvashatók az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. Talán egyszer bátrabbak lesznek.

A hétvégén rendezték meg a Hungexpo F pavilonjában a Temexpo 2007 kiállítást. Akit érdekelt, az betekinthetett a temetkezés és a kegyeleti szokások korábban tabuként kezelt világába, sőt megismerkedhetett a legújabb trendekkel is. A kívülállóknak ugyancsak szürreális látványban lehetett része. A nyitott koporsók sorai között jellemzően sötétbe öltözött üzletemberek nemes sajtok és borok társaságában tárgyaltak. Kiderült: hazánkban is jó üzlet a halál, bár még nem olyan éles a konkurenciaharc, mint mondjuk Japánban.

Május elsejével lezárult a magyar történelem televíziózás szerinti időszámításának első ötven éve. Ha azt mondjuk, hogy a televízió annak a társadalomnak az elektronikus tükre, amelyben létrejött, akkor az első évtizedekben igen hamisra maszkírozott képet láthattunk a képernyőn magunkról. Mert ami volt – film, színház, muzsika, kabaré és még sok minden –, a hatalmat kiszolgálva és a hatalomnak kiszolgáltatva jött létre. A legkevesebb szó arról esett, ami leginkább érdekelt volna mindenkit. Így az alkotás öröme mellett a televízió alkalmazottainak része lehetett a megalkuvás gyötrelmében is. „Fel, elvtársak, az új munkára, az új harcra, új feladatokra, és győzni fog igaz ügyünk!” – szónokolt Kádár János 1957. május elsején, a forradalom után megrendezett első nagy és nyilvános népgyűlésen. Ekkorra a hatalom már érezte, hogy sikerült megtörnie a féléves ellenállást, általános fásultság és beletörődés lett úrrá a magyarokon. Ettől a naptól egy új korszak kezdődhetett el, feloldották az éjszakai kijárási tilalmat, és a karhatalmi járőrök is eltűntek az utcákról. Továbbá ezen a jeles napon kezdte meg a magyar televízió a rendszeres sugárzást, az ünnepség közvetítésével. Már egy ’53-as párthatározat lehetővé tette a televízió létrejöttét, de végül is a szovjet elvtársak győzték meg az imperializmus ezen termékétől a magyarokat oltalmazni kívánókat arról, hogy nem kell félni a hatásaitól. Sőt! Az egyik „őstévés” úgy emlékszik, hogy Kádár János igen lelkes volt az első stúdió felavatása alkalmával, bár elismerte, hogy neki nincs otthon készüléke. Voltak viszont tyúkjai, melyek napi szinten ajándékozták meg tojásokkal a népvezért. Az első időszakban egyetlen autója volt a cégnek, a „főnöki kocsi”, így platós teherautót mindig szerezni kellett valahonnan, ha vidékre akartak eljutni mondjuk a híradósok. Igazi stúdiók sem voltak még, az irodákból közvetítették az élő adásokat. A verset mondó Ascher Oszkárnak négykézlábra ereszkedve, a kamerák lábai között tekergőzve kellett elhagyni a teljesen eltorlaszolt bejáratú stúdiót ahhoz, hogy kezdődhessen az újabb produkció. A televízió első heti, május 6–12-ei műsora: kedd 19.00 Tavasz a kisvárosban, Szovjet film; csütörtök 19.00 Párizsi Jégrevű, Helyszíni közvetítés a Fővárosi Nagycirkuszból; péntek 1. Magyar híradó, 2. Magyar kisfilmsorozat.

A szexipar szereplői és mondanivalói egyre inkább a mindennapok részévé válnak a médiaelit jóvoltából. A rádióműsorokat figyelők pornósztároktól hallhatnak szexuális tanácsokat; a női és bulvárlapok olvasói az ő „kalandos” életüket izgulhatják végig; és a kereskedelmi csatornák főműsoridőben faggatják őket szokásaikról a közélet szereplői között. Ennek a dömpingnek köszönhetően kerülhetett „Dundika”, a playmate lány a labdarúgó Eb-t támogatók tablójára Dávid Ibolya mellé, vagy születhetett interjú Kósa Lajos fideszes debreceni polgármesterrel az aktuális Playboyban.

Az egyik jobboldali hetilap igen szaftosnak szánt témát tálalt fel olvasóinak, amely szerint a főváros beszállt a szex- és horroriparba. A KDNP-s honatyákat úgy megdöbbentették a cikkben foglaltak, hogy azonnal vizsgálatot kezdeményeztek a Budapest Film Zrt. tevékenységével kapcsolatban.

Hamarosan nemcsak a TESCO gazdaságos étolajat illegálisan autójukba töltő honfitársaink mondhatják el magukról, hogy tettek valamit kőolajfüggőségünk csökkentése érdekében, hanem mi is, akik nemsokára törvényesen tankolunk majd alkoholt vagy repceolajat járgányunkba. Ha a tagállamokat nem sikerül időben rávenni az átállásra, az EU energiaimportja 2010-re a mostani 50 százalékról 70 százalékra emelkedhet.

Sokakat sikerült meglepnie Václav Klaus cseh államfőnek az amerikai törvényhozáshoz írt véleményével. Szerinte ugyanis a környezetvédelem olyan ideológia, amely megpróbálja felváltani „az emberiség szabad és spontán fejlődését az egész világ valamiféle központi megtervezésével”. Úgy véli, hogy jelenleg a szabadságot, a demokráciát, a piacgazdaságot és a jólétet ezek a csoportok veszélyeztetik és nézeteik leginkább egy új vallásnak tekinthetőek.

Szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban. E célra az intézményeknek a tanítási időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk, amely során olyan készségek hiányosságainak pótlása történik majd, mint az írás, az olvasás vagy a matematikai összefüggések átlátása.

„Mindenki tisztában van vele, hogy az egészségügy beteg, de ami most zajlik benne, azt leginkább baltával való műtéthez hasonlítanám” – hangzott el egy főorvos szájából a Lipótmezőn tartott tájékoztatón, ahol az Egészségügyi Minisztérium megbízottjai próbálták felvázolni a számukra is még igen homályos jövőt. Egyetlen dolog biztos: miniszteri határozat született a március 31-ével megszüntetendő kórházakról és ágyakról.

A kibontakozó társadalmi felháborodás hatására úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja majd keresztülvinni azon elképzelését, amely szerint elkerülheti a büntetést az, aki kiskorúakról készít pornográf felvételt azok beleegyezésével.

December 20-án kormányhatározat döntött arról, hogy létrehozzák Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját. Bár maga az ötlet csak néhány napja került nyilvánosságra, az ügy máris hatalmas hullámokat kavart. Sokak fantáziájában jelent meg ugyanis a bioterroristák képe, akik könnyűszerrel zsákmányolhatnának hazánkból népirtásra alkalmas vakcinákat.

December 20-án kormányhatározat döntött arról, hogy létrehozzák Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját. Bár maga az ötlet csak néhány napja került nyilvánosságra, az ügy máris hatalmas hullámokat kavart. Sokak fantáziájában jelent meg ugyanis a bioterroristák képe, akik könnyűszerrel zsákmányolhatnának hazánkból népirtásra alkalmas vakcinákat.

A Rába habzása nyomán kirobbant botrány évek óta az egyetlen probléma, amely komoly feszültségeket okoz az osztrák–magyar viszonyban. A helyiek ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, míg Persányi Miklós miniszter úgy nyilatkozott lapunknak: elkerülhetetlen, hogy az ügy szóba ne kerüljön az uniós Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának aktuális ülésén.

A Rába habzása nyomán kirobbant botrány évek óta az egyetlen probléma, amely komoly feszültségeket okoz az osztrák–magyar viszonyban. A helyiek ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, míg Persányi Miklós miniszter úgy nyilatkozott lapunknak: elkerülhetetlen, hogy az ügy szóba ne kerüljön az uniós Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának aktuális ülésén.

A tényfeltáró újságírást manapság nemcsak a piszkos anyagiak nehezítik, hanem azok a bírósági eljárások is, melyek kapcsán újra előkerül a régi lemez: hol húzódnak a nyilvánossághoz való jog, a sajtó- és véleményszabadság határai, illetve a jelenlegi jogi szabályozás mennyire lehetetleníti el a közvélemény hiteles tájékoztatását.