A tinédzserek nagyobbik fele ritkán szokott otthon reggelizni, este 11 és éjfél között kerül ágyba naponta, és csak egy testvére van. Hétköznap minimum egy, hétvégén öt órát tölt a tévé előtt, bezárt életmódot él, tehát keveset van levegőn, és nem jár semmilyen edzésre. Viszonylag sokat olvas kedvtelésből, vagy szereti idejét a diszkóban tölteni, és bevallása szerint nem próbálta még a drogot (de sokan szívesen kipróbálnák). Többek között ilyen megállapítások születtek abból a kérdőíves felmérésből, amelyet idén áprilisban végeztek Kaposváron, a kilenc és tizennyolc év közötti tanulóifjúság körében, a Polgármesteri Hivatal megbízásából. A kérdőívek száma 9026 volt, és 1997-ben is készítettek már hasonló felmérést a városban. Az idén kapott eredmények nagyjából megfeleltek az előzetes – össztársadalmi folyamatokon alapuló – elvárásoknak. Ha a naponta tanulásra fordított órákat összeadjuk, akkor megállapítható, hogy a tanulók üléssel eltöltött napi munkaideje gyakran meghaladja a felnőttekét; igaz, jóval több az elsajátítandó ismeretanyag is, mint elődeik korában. A mozgásszegény, "levegőtlen" életmód viszont károsan hat a gyerekek fizikai, értelmi, sőt idegrendszeri fejlődésére is. Ehhez hozzájárulnak még a kortársi vagy szülői mintát követő szenvedélybetegségek kialakulására utaló első jelek: kisebb-nagyobb rendszerességgel a megkérdezett tizenévesek huszonegy százaléka dohányzik, illetve harmincnégy százaléka fogyaszt alkoholt. Hat százalékuk drogozott már – ez kétszer annyi, mint két évvel korábban. Minden ötödik megkérdezettnek elváltak a szülei, viszont a tizenhárom év felettiek – ők az e tárgyban megkérdezettek – többsége (86 százalék) szeretne majd hivatalos házasságban élni, s leginkább a kétgyermekes modellel szimpatizál. Ez utóbbi korosztály nagy része (72 százalék) fontosnak tartja a felsőfokú végzettség megszerzését, s úgy gondolja, érdemes becsületesen élni; viszont a politikusok többségét nem tartja szavahihetőnek. Dr. Ozsváth Ferenc tanár-alpolgármester, akinek kezdeményezésére a vizsgálat lezajlott, úgy látja, ezt a felmérést legalább három évente meg kellene ismételni. Ezáltal az alpolgármester azt szeretné elérni, hogy a város döntéshozói nagyobb rálátást kapjanak a körülöttük zajló társadalmi folyamatokra, és ne csak a szűken vett pénzügyi kérdésekre szorítkozzon a tevékenységük.