Dominó-effektus a Balkánon
Dominó-effektus a Balkánon
1999. 04. 03.
– Spiridonoszki úr, mi köti le most elsősorban Macedónia figyelmét? – Macedónia ezekben a napokban a menekültügyre koncentrál. Mivel rendkívül
kis ország vagyunk, problémát okozhat, hogy a túl sok menekült érkezése drámai és
drasztikus változást eredményezhet a macedónok és az albánok közti etnikai egyensúlyban.
A nemzetközi közösséggel való megállapodás értelmében azonban kötelesek vagyunk
fogadni őket.– Mi történik a menekültekkel? – Problémát okoz, hogy nem csupán szállásról kell gondoskodnunk, hanem takarókra,
élelmiszerre, gyógyszerekre is szükség van. Ezért segítségért fordultunk az ENSZ főtitkárához,
az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Vöröskereszthez. Felkértük a környező országokat
is arra, hogy vizsgálják felül a menekültpolitikájukat, és több embert fogadjanak.
Bulgária például megszabta, hogy maximum ötezer embert enged be. Ez a szám meglehetősen
alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy mi 20 ezer személyt fogadunk be, holott mindössze
2 millióan lakják ezt a kicsiny országot. – Milyen veszélyekkel kell szembenéznie Macedóniának most, hogy a NATO kivonulásával
magára maradt? – Amikor a NATO kivonult, minden fegyvert magával vitt. Macedónia gyakorlatilag
katonai felszerelés nélkül maradt: a nulláról kellett kezdenünk. Más országok
felajánlották a segítségüket, ám a hadseregünk korántsem olyan nagy, mint a
szerbeké. Ennek ellenére harcolni fogunk az országunkért, ha erre sor kerül. – Mit tart a háború elsődleges okának? – Nagyon nehéz megválaszolni ezt a kérdést. Természetesen közrejátszik a
vallás, az etnikai problémák, de gazdasági és területi okai is vannak. Ha valaki háborút
akar kirobbantani, mint ahogy Milosevics elnök tette, akkor gyakorlatilag mindegy neki,
milyen indokot talál rá. Ilyenkor bármi problémává válhat: vallás, kultúra,
gazdaság, egyszóval minden. – Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben a Balkánon a határok megváltoztatására
kerülhet sor?– A nemzetközi közösségnek tett nyilatkozatainkban kifejeztük azon
aggodalmunkat, hogy egy új területrendezés dominó-effektust válthat ki. A határok
megváltoztatásának az lenne a következménye, hogy más országok kisebbségei is
elkezdenének maguknak területeket követelni. Ezzel azonban újabb gondokat generálnának
a térségben.– Hogyan vélekedik a NATO esetleges szárazföldi támadásáról?– Legszívesebben elkerülnénk ennek a lehetőségét. Nem szeretnénk, ha a területünket
bármiféle kiindulópontnak használná a NATO, és innen támadna. Jugoszlávia a szomszédunk,
és a jövőben is az marad. Ám ezen túl mindenkinek rengeteg személyes ismerőse,
rokona, barátja él ott.– Ha majd a háború véget ér, helyre tudják-e majd hozni a személyes
kapcsolatokban esett károkat?– Rendkívül tartunk ettől a problémától. Még ha a jugoszláv kormány, a
vezetőség összetétele meg is változik, akkor is nehéz lesz helyreállítani a
kapcsolatokat. Sajnos, nincs receptünk a megoldásra.