Szinte nem múlik el olyan nap, hogy a hírekben ne találkoznánk egy újabb élelmiszerbotránnyal, fertőzött vagy rossz minőség? áruk lefoglalásáról szóló hírrel. Bizonyára minden olvasónkban felmerült már a híradások kapcsán a következő kérdés: vajon mit is eszünk? A fogyasztók egy része szinte azonnal rávágja az általa már megfogalmazott, és mostanában egyre inkább meggyőződésévé vált választ: szemetet! De valóban igaz ez az állítás? Ennek kívánunk utánajárni cikkünkben. 

Több illatosítószert bevont a francia fogyasztóvédelmi szolgálat a múlt héten, mivel egy civil szervezet vizsgálata szerint rákkeltő, allergizáló és mérgező hatást válthatnak ki. A tömjéntől az elektromos illatosítókig minden termék érintett, különös tekintettel a benzol-, toluol-, formaldehid-tartalmú szerekre. A vizsgálatok egyelőre folynak, annyi bizonyos, hogy hazánkat nem értesítették még, uniós szinten tehát nincs riasztás. A Fogyasztóvédelem részéről Kati Gábor szóvivő elmondta, hogy Magyarországon nem volt ilyen jelleg? bejelentés, ennek megfelelően nem végeznek, és a múltban sem végeztek ilyen vizsgálatokat, egyelőre ilyen gyanú sem áll fenn. A pánikra nem lát okot, amíg az Európai Bizottság ezzel ellentétesen nem rendelkezik. Amennyiben a vizsgálatok igazolják a fenti állításokat, úgy minden tagállamhoz eljuttatják a veszélyes vagy tiltott termékek listáját, és kötelezik őket azok bevonására. 

Régóta egymást érik a különféle élelmiszerbotrányok, de úgy tűnik, a paprikaügy óta elindult a lavina. Kinek higgyünk, mi a valóban veszélyes? Látszatra ennyi rémhír után már az is csoda, hogy még életben vagyunk.

Magyarországon új időszámítás vette kezdetét május elsejével. A változások ma még nehezen prognosztizálhatók, de annyi bizonyos, a magyar élelmiszerpiac nem marad ugyanolyan, mint eddig volt. Az EU-tagsággal az uniós áruk eddiginél fokozottabb megjelenése és ezzel erősebb árverseny várható, ami a hazai gyártók számára tragikus következményekkel járhat. Amennyiben nem építenek ki időben megfelelő stratégiát, és nem reagálnak elég gyorsan a megváltozott helyzetre, úgy könynyen csődbe mehetnek – állítják a Heteknek nyilatkozó szakemberek. A változások a pénztárcánkra is befolyással lehetnek, akárcsak fogyasztói szokásainkra, de hogy többet vagy kevesebbet kell majd fizetnünk a kasszánál, ma nehéz lenne megmondani. Az előrejelzések azt mutatják, hogy iparáganként változó helyzet elé nézünk. 

Az elmúlt években pusztító kergemarhakór, BSE, dioxin, csirkevész és társaik hatására az Európai Unióban tervezik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállítását. Hazánkban ennek hírére már úgyszintén felvetődött a szerv "made in Hungary" változata, melyet a fogyasztói oldal különösen üdvözölt. Ennek hátterét az adja, hogy a fogyasztói oldal részéről általánosan tetten érhető jelenség, miszerint alulinformálva érzi magát arról, amit fogyaszt, így könnyebben pánikot, hisztériát vált ki egy-egy felröppentett, de meg nem erősített információ. 

Néhány sikertelen otthoni kísérlet után bizonyára sokaknak feltűnt, hogy természetes módszerekkel nem készíthetők olyan minőség? élelmiszerek, mint amilyenek az üzletekben kaphatók: az otthon gyártott keksz vagy gyümölcsjoghurt színtelen, szagtalan és más halmazállapotú, mint a bolti. Az adalékanyagokkal kapcsolatban több tévinformációt terjesztő röpirat kering, erre reagálva az OÉTI már kiadott egy tiltakozó és helyesbítő nyilatkozatot. A tudomány jelenlegi állása szerint az adalékanyagok józan mérték? fogyasztása nem okozhat problémát az egészségünkben. Az elmúlt heti cikk alábbi folytatásában az állományjavítókkal és a tartósítószerekkel foglalkozunk.