"Valóban lesz a magyar külpolitikának szélesebb értelemben vett mediterrán dimenziója" - nyilatkozta a Heteknek Martonyi János külügyminiszter a hét eleji külképviselet-vezetoi értekezletet záró sajtótájékoztatón. Martonyi elorejelzését, miszerint a Földközi-tenger melletti országok szerepe a következo években növekedni fog a magyar külpolitikában, némileg cáfolni látszik a magyar állami és kormányképviselok látványos távolmaradása a jordán és a marokkói király temetésérol.

A szlovákiai magyarok elégedetlenek a pozsonyi parlament által elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. "Ez a törvény a konformisták győzelme" – nyilatkozta a Heteknek Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiszteletbeli elnöke. Az MKP képviselői nemmel szavaztak a törvény elfogadására. Indoklásuk szerint a kisebbségi nyelvhasználat a községek területére szűkül le, és a községi szervek ülésein akár csak egy jelenlévő megakadályozhatja, hogy a kisebbség nyelvén tárgyaljanak. Az MKP egyetlen indítványát sem fogadták el.

Michael Jackson szereti, ha nem Michael Jacksonnak szólítják. Inkább elviseli a sir Mike nevet, vagy egyszerűen csak a Mike-ot. Michael Jackson altábornagy, a NATO gyorsreagálású erőinek európai parancsnoka nagyon haragszik, ha összekeverik névrokonával, az amerikai popsztárral. Koszovói békefenntartóként most azt várják tőle, hogy "egyenruhás Mózesként" hazát ad albánoknak és szerbeknek egyaránt. A moszkvai Kommerszant cím? hetilap összeállítása a brit tábornokról.

"Sajnos az antiszemitizmus még mindig létezik" – mondta a Hetek munkatárásának Stephen A. Whinston, a zsidó kárpótlás lebonyolításával megbízott tíz New York-i ügyvéd egyike keddi budapesti sajtótájékoztatóján. "A svájci szervezetekkel és bankokkal folytatott tárgyalások idején előfordultak incidensek az alpesi országban, viszont a svájci bankok felismerték, hogy elődeik valóban együttműködtek a náci Németországgal, és önként vállalták a kárpótlásban való részvételt" – folytatta Whinston. Jövő év tavaszán előreláthatólag meg is kezdődhetnek a kifizetések a svájci bankok által elkülönített keretből.

"A román kormány nem fél egy, a koszovóihoz hasonló romániai mozgalomtól, hiszen nem lehet párhuzamot vonni a koszovói és a romániai helyzet között" – mondta a Heteknek Victor Babiuc román nemzetvédelmi miniszter budapesti látogatásán. "A koszovói válság következtében Románia ma közelebb áll a NATO-hoz, hiszen támogatta a NATO-beavatkozást Jugoszláviában, és Magyarországgal is szorosabb lett az együttműködés" – tette hozzá a politikus, aki a NATO-műhely rendezvényein vett részt.

"Arra törekszünk, hogy helyi szinten meg tudjunk egyezni, s a városon kívüliek ne szóljanak bele a döntésbe" – nyilatkozta a Heteknek Pavel Tosovsky, Nestemice kerület polgármestere az Ustí nad Labem-i cigánytelep köré tervezett falépítés legújabb fejleményeiről. A nemzetközi visszhangot is kiváltott kezdeményezés és általában a romakérdés továbbra is a média egyik fő témája Csehországban.

Megoszlanak a vélemények Szlovákiában arról, hogy ki is volt a múlt szombati köztársaságielnök-választás valódi győztese. Bár Rudolf Schuster, a négypárti kormánykoalíció közös jelöltje tizennégy százalékkal több szavazatot szerzett, mint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) színeiben indult Vladimír Meciar, sokan az egykori miniszterelnök megerősödéséről beszélnek.

Miközben a magyar–ukrán határon megtagadták az áthaladási engedélyt az orosz tartálykocsiktól, hajón – többek között amerikai cégek közreműködésével - továbbra is érkezik üzemanyag Jugoszláviába. A segélyszállítmány útjának megakasztása nem használt a magyar–orosz kapcsolatoknak, melyek "talán 1956 óta nem kerültek ilyen mélypontra, mint Moszkva legutóbbi lépései nyomán" – mondta Keskeny Ernő, Magyarország moszkvai nagykövete, akit nyolc nap alatt kétszer kérettek be az orosz külügyminisztériumba a segélyszállítmány záhonyi kényszerpihenője kapcsán. Az orosz külügyminisztériumban közölték: elhalasztják Martonyi János Külügyminiszter május végére tervezett moszkvai látogatását, s annak új időpontját "a magyar fél további magatartásától teszik függővé". Emellett konzultációkra hazarendelték Feliksz Bogdanov budapesti orosz nagykövetet is. Az oroszok egyoldalú lépéseire nem várható magyar válasz, hiszen "Oroszország Magyarország számára fontos partner, továbbra is érdekeltek vagyunk a magyar–orosz kapcsolatok előmozdításában" – mondta a Hetek kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő. Nemzetközi jogi szakértők szerint ugyanakkor az orosz nagykövet előzetes értesítés nélküli hazarendelése meglehetősen drasztikus diplomáciai lépésnek számít, amelyet a "konzultáció" felvetése csupán kissé tompít.

Csapody Tamás, az 1990-ben alakult Alba Kör szakértője a Heteknek elmondta: elítélik a balkáni háborút. A szervezet ugyanakkor mindkét fél tevékenységét ellenzi: Milosevics politikáját, a népirtást és tiltakozik a NATO-légicsapások ellen is.

Az Európai Bizottság mind a húsz tagja lemondott, miután egy szakértői jelentés azzal vádolta az intézményt, hogy elvesztette uralmát a 19 ezer fős brüsszeli adminisztráció fölött. Az európai vezetők a lemondás után esélyt látnak a tiszta lappal való kezdésre. "Erős a parlamentünk, a tanácsunk és az elnökség" – sietett megnyugtatni a kedélyeket Gerhard Schröder német kancellár. "Európa nem marad vezetés nélkül" – tette hozzá az unió soros elnökségét betöltő Németország vezetője. A válság megrázta a pár hónapja közös valutát bevezető uniót, melynek vezetői a jövő héten találkoznak Berlinben, hogy az EU belső reformjaival foglalkozó Agenda 2000 programot lehetőleg végleges formába öntsék. "Ha ez a folyamat elhúzódik, és viták alakulnak ki az egyes nemzeti kormányok között, nyilván kevesebb energia fog maradni a bővítésre. Ha viszont felgyorsulnak az intézményi reformok, a bővítés is felgyorsulhat" – nyilatkozta a Heteknek Balogh András politológus.

Lapzártánk után, március 12-én az USA Missouri államának Independence (magyarul: függetlenség) nev? városában, a Henry S. Truman Könyvtárban Magyarország, a Csehország és Lengyelország külügyminiszterei ünnepélyesen átnyújtják a NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai kormánynak, és a három ország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjává válik.

"A huszonegyedik század orosz rakéta- és nukleáris védőpajzsának ma vetettük meg az alapjait" – fogalmazott Szergejev orosz védelmi miniszter, amikor vasárnap tíz Topol-M típusú egy robbanófejes, interkontinentális ballisztikus atomrakéta telepítését fejezték be a szaratovi területen, Moszkvától ezer kilométerre dél-keleti irányban. A Topol-M könny? súlyú lövedék, amelyet járműről is be lehet indítani. Mozgékonysága növeli biztonságosságát a siló alapú töltetekkel szemben – állítják az oroszok, a telepítés körülményei mindazonáltal nem megnyugtatóak. Mindössze hat kilövési kísérletre futotta az orosz kormánynak, ráadásul az ötödik rakéta felrobbant félúton Kamcsatka felé. A szovjet időkben csak kísérletek tucatjai után lehetett rakétákat telepíteni – a Kremlnek azonban most szemmel láthatóan sietős.

Augusto Pinochet tábornok októberi londoni letartóztatása egy születőfélben lévő szuperhatalom, az Egyesült Európa törekvését is tükrözi, amellyel Brüsszel új jogrendet kíván bevezetni a nemzetközi életbe – írja elemzésében a moszkvai Kommerszant cím? hetilap, amely szerint az új rend motorjává egy megnyerő és ellenállhatatlannak tűnő spanyol vizsgálóbíró, az igazság bajnoka, Baltasar Garzón kezd válni. Garzón a volt chilei diktátor elleni eljárás sikerén felbuzdulva újabb politikai nagyágyúk után eredt: Silvio Berlusconi, volt olasz és Felipe Gondzales, egykori spanyol miniszterelnök ellen készül vádat emelni.

Nem tudta dűlőre vinni az Európai Unió bővítése finanszírozásának kérdését a tizenöt uniós tagország a bécsi csúcstalálkozó előtt, és ez alapvetően befolyásolja a csatlakozásra legesélyesebb Magyarország, Csehország és Lengyelország közeljövőbeli sorsát és lehetőségeit is.

Nem tudta dűlőre vinni az Európai Unió bővítése finanszírozásának kérdését a tizenöt uniós tagország a bécsi csúcstalálkozó előtt, és ez alapvetően befolyásolja a csatlakozásra legesélyesebb Magyarország, Csehország és Lengyelország közeljövőbeli sorsát és lehetőségeit is.

Jelcin külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko nyilatkozata szerint az orosz–kínai kapcsolatok közeli és bizalmas alakulása a XXI. század stratégiai közeledése lesz. A hidegháború idején szembenálló két ország tavaly "stratégiai partnerségi" dokumentumot írt alá. Csiang Cö-min kínai államfő most Moszkvában folytatott eredetileg is nyakkendő-nélkülinek tervezett, ám végül beteglátogatásra sikeredett megbeszélést Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki tüdőgyulladása miatt a Kreml-kórházban fogadta a kínai vendéget.

A vasárnapi politikai zűrzavart, mely a Kirijenko-kormány menesztésekor lett úrrá Moszkvában, szerda este pénzügyi káosz követte, miután a rubel összeomlott: a külföldi valutákhoz képest harminckilenc százalékkal csökkent az értéke. Az emberek megrohamozták a bankokat, hogy pénzüket kivegyék. A kormányváltás időpontja meglepetést okozott: a Kirijenko-kabinet menesztését csak a népszerűtlen lépések többségének megtétele után várták. Borisz Jelcin orosz elnök elég kockázatos döntést hozott, hiszen "ugrás közben váltott ejtőernyőt" – írta az Izvesztyija cím? moszkvai lap.