Szemtanúk szerint több száz embert állított elő a rendőrség a két orosz fővárosban a múlt hétvégén, amikor ellenzékiek tüntettek Putyin elnök ellen. Bevitték Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnokot is, aki nem rejti véka alá elnöki ambícióit.

A Hamasz megerősödve került ki a múlt héten Mekkában a palesztin egységkormányról folytatott tárgyalásokról. A kabinet élén marad az eddigi hamaszos miniszterelnök, ráadásul a kormányzó terrorszervezet fegyvereseit beolvasztják a palesztin biztonsági erőkbe, ami azt jelenti, hogy ezután az európai adófizetők pénzéből is finanszírozzák majd az Izrael megsemmisítését még mindig céljuknak tekintő terroristákat.

A második világháborúban bűnöket elkövetett emberek felkutatása elsősorban nem zsidó ügy, hanem egyetemes morális kérdés. A Simon Wiesenthal Központ munkatársai mégis meglehetősen magukra maradnak, amikor el akarják érni, hogy a bűnösök megkapják méltó büntetésüket.

A második világháborúban bűnöket elkövetett emberek felkutatása elsősorban nem zsidó ügy, hanem egyetemes morális kérdés. A Simon Wiesenthal Központ munkatársai mégis meglehetősen magukra maradnak, amikor el akarják érni, hogy a bűnösök megkapják méltó büntetésüket.

"Nem a Szent István-i állameszme alapján közelítek az egyházakhoz" – nyilatkozta lapunknak a kulturális miniszter. Bozóki András szerint ugyanis nem az a lényeg, hogy ki mit tett ezer éve, hanem hogy ki mit tesz ma. 

Kazahsztánban ebben az évben jelentősen megemelték a fizetéseket, és jövőre ennek folytatását tervezik – nyilatkozta a Heteknek Turszinov Szaginbek budapesti kazah nagykövet. Nurszultan Nazarbajev jelenlegi államfő, aki ismét fölényes győzelmet aratott a múlt hétvégi elnökválasztáson, ezzel összhangban közép-európai életszínvonalat ígér népének. A számos nemzetközi és hazai megfigyelő rengeteg visszás esetről számolt be a voksolás folyamán, összességében azonban a nyugati elemzők úgy értékelik, hogy előrelépés történt az olajban bővelkedő közép-ázsiai országban a demokrácia terén. 

A jelek szerint a soros brit elnökségnek sikerült egységbe kovácsolnia a héten az Európai Uniót, bár nem egészen úgy, ahogyan azt az alapító atyák megálmodták. A következő költségvetésre vonatkozó javaslatuk ugyanis az Európai Parlament minden frakciójából tiltakozást váltott ki, és még az újonnan csatlakozott tíz állam is tartja a forró drótot az egyeztetés érdekében. Az európai parlamenti folyosókon mindenesetre úgy hírlik, hogy lesz költségvetés a jövő héten. 

Váltóponthoz érkezett az ország, miután az 1990-ben a szocialisták által meghatározott nagy történelmi célokat teljesítette – fogalmazott a Heteknek Szekeres Imre. Az MSZP elnökhelyettesétől az elmúlt héten arról lehetett hallani, hogy "ideológiai kiüresedés" jellemzi a szocialista pártot, ami Szekeres szerint újabb értékek felvetésével orvosolható. 

Sok víz folyt le a Dunán és a Moszkva-folyón is azóta, hogy a rendszerváltás idején elhangzott a jelszó: Tovariscsi, konyec! Az elmúlt három évben rengeteg munkával sikerült ismét életet lehelni a szinte haldokló magyar–orosz kapcsolatokba, annyira, hogy idén a külkereskedelmi forgalom nagyjából eléri az 1989–90-es szintet. A héten Budapesten tárgyaló Mihail Fradkov orosz miniszterelnök a Heteknek elmondta: a kapcsolatok fejlődése megalapozhatja azt is, hogy a későbbiekben megnyíljanak az orosz archívumok a hazai tudósok előtt, akik szerint a magyar történelem sok homályos pontját világosabban láthatnánk az Oroszországban található történelmi dokumentumok segítségével. 

Vérszagot éreznek a demokraták az Egyesült Államokban. Amennyiben bebizonyosodik ugyanis, hogy Karl Rove, az elnök tanácsadója valóban leleplezett egy fedett CIA-ügynököt, az a George W. Busht négy különböző választási győzelemhez segítő Rove pozíciójába, vagy akár szabadságvesztésébe is kerülhet. A washingtoni botrány ugyanakkor azt is jelzi, hogy miközben Európa lassan túltette magát azon a dilemmán, hogy legitim volt-e az iraki háború megindítása, az amerikai liberálisok egyik fő érve még mindig az Bush ellen, hogy nem találták meg a tömegpusztító fegyvereket a közel-keleti országban. 

Az iszlám terror árnyékában tartotta meg soros csúcstalálkozóját Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schröder német kancellár és vendéglátójuk, Vlagyimir Putyin orosz államfő. Szocsiban, a híres fekete-tengeri üdülőhelyen különösen Chirac és Putyin volt gondban a két francia újságíró iraki elrablása, illetve az elmúlt napokban Oroszország ellen indított terrorhadjárat miatt. A három vezető azonban csúcstalálkozóival továbbra is azt demonstrálja, hogy Amerika mellett van más pólusa is a világnak. 

Talán nem áll messze a valóságtól az az elemző, aki szerint fordulatot hozhat az unió történetében az új Európai Bizottság személyi összetétele. Előretörtek ugyanis az atlantisták (értsd: Amerika barátai) és a szabadpiac hívei, főleg ami a leginkább fajsúlyos gazdasági tárcákat illeti. Barroso leendő bizottsági elnök ugyanakkor a tárcák elosztásakor nem engedett túl nagy teret és beleszólást a "nagyoknak", minek következtében jelentősen gyengült a francia–német tengely. Azt azonban aligha várhatjuk, hogy az unió szekrénybe zárja a szociális piacgazdaságot, ami leginkább veszélyezteti versenyképességét fő riválisaival szemben – írja elemzésében az International Herald Tribune. 

Szudánra erős nemzetközi nyomás nehezedik annak érdekében, hogy igyekezzen megakadályozni az ország nyugati részén található darfuri régió arab milíciáinak portyázását. Az afrikai ország augusztus végéig kapott haladékot az ENSZ-től, hogy haladást mutasson fel az úgynevezett dzsandzsavíd arab erők lefegyverzésében, akiknek ténykedése folytán több mint egymillió fekete-afrikai ember menekült el otthonából, és a legújabb becslések szerint hetvenezren meghaltak. Ráadásul újabb csapás fenyegeti az amúgy is szenvedő szudániakat: Mauritánia, Mali, Niger és Csád után várhatóan hamarosan Darfurba érkezik a pusztító sáskahadjárat is. 

Magyarországon és egész Kelet-Európában is nemzedékek nőttek fel abban a hiszemben, hogy a cionizmus valamiféle szitokszó, maga a mozgalom pedig sötét üzelmeket takar, természetesen a zsidó világösszeesküvés részeként. Talán még ma is keveset tudunk a modern Izrael megalakulásában döntő szerepet játszott politikai cionizmusról és atyjáról, a budapesti születés? Herzl Tivadarról, aki július harmadikán múlt száz éve, hogy elhunyt.  A fáma szerint halálos ágyán Herzl jellegzetes humorával utoljára még felszólította népét, hogy nehogy valami ostobaságot csináljanak, amíg ő halott lesz… Egy dolog biztos: a politikai cionizmus megalapítója nem mindennapi örökséget hagyott hátra népének: "Bázelben megalapítottam a zsidó államot… Talán öt év múlva, de ötven év múlva biztosan mindenki észre fogja venni."

A normandiai partraszállás hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett júniusi ünnepségek békéltető hangneme nyilvánvalóan nem tudta feledtetni az Amerika és Európa közötti jelenlegi éles ellentéteket. George Bush amerikai elnök ötnapos európai útját megkeserítette, hogy a franciák továbbra is dacolnak az Irakra és Afganisztánra vonatkozó amerikai tervekkel. A hét eleji isztambuli NATO-csúcstalálkozón aligha sikerült orvosolni a megosztást az Egyesült Államok és az EU között, amit csak fokoz, hogy az Atlanti-óceán két partján merőben mások az elképzelések Törökországról és a Közel-Kelet demokratizálásáról is. 

Az uniós vezetők pontot tettek a mintegy két és fél évig tartó intenzív tárgyalások és viták végére, és elfogadták Európa új alkotmányának tervezetét. Igaz, most izgulhatnak, hogy az egyes tagállamok miként tudják elfogadtatni a szöveget választóikkal, tekintve például az európai parlamenti választások iránti jelentős érdektelenséget. Ha mégis sikerül keresztülvinni az alapokmányt uniószerte, akkor az EU jogi személyiséggé válik. Az új alkotmánnyal mértékadó vélemények szerint azonban igazán az európai integráció korporatista szuperállamban gondolkodó hívei nyertek. 

Hazánkban az európai parlamenti választási kampány során gyakorlatilag nem jelent meg az unió jövőjének témája, hanem javarészt belpolitikai kérdések foglalkoztatták a pártokat. A többi tagországban is jobbára Törökország uniós tagsága, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az európai alkotmány témájában merült ki a "repertoár", a nemzeti érdekek, az unióból nyerhető haszon ügye mellett. Pedig a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmának szembe kellene néznie azzal, hogy lakossága öregszik és fogy, kormányzása ez idő tájt nem elszámoltatható és korrupt, túlszabályozott gazdaságpolitikája a versenyképesség romlásához vezet. A szavazók ezt alighanem sokkal jobban érzik a hatalmon lévőknél: távolmaradásukkal fejezték ki, hogy nem várnak sokat az uniótól – főként az újonnan csatlakozott kelet-európai országokban, ahol az emberek nem látják, mit fog tenni értük az unió a jövőben. 

Számos államfő és több ezer veterán gyülekezett össze Franciaországban a normandiai partoknál, hogy megemlékezzen a nácik által lerohant Európa felszabadítására indított támadás hatvanadik évfordulójáról. A második világháború menetét – és az egész huszadik századot is – megváltoztató normandiai hadjáratban mintegy 250 ezer ember vesztette életét. A D-napi ünnepségek, valamint Ronald Reagan egykori amerikai elnök halálhíre alkalmat adtak arra is, hogy eltűnődjünk: hol tart ma a nyugati államok katonai szövetsége? 

Az Európai Unió külügyminiszterei közelebb jutottak ugyan az egyezséghez a készülő EU-alkotmánnyal kapcsolatban a hét elején Brüsszelben, a kereszténység szerepe azonban továbbra is akadálya a megegyezésnek.