Gavra Gábor

125 Cikk

2017. 09.29. (XXI/39)

A „teljes”, „demokratikus” „összefogás” blöffje

A „teljes”, „demokratikus” „összefogás” blöffje

A magyar baloldal legújabb bolhacirkuszát szemlélve az ember azon csodálkozik, hogy az utódpárti baloldal hogyan húzta 27 évig a rendszerváltás után. Annak részleteibe, hogy a Botka–Gyurcsány háborúban kinek van „igaza”, méltatlan lenne belemenni, mint ahogy arról is kár szót ejteni, hogy most akkor volt-e az MSZP és a DK közös miniszterelnök-jelöltje néhány hétig (!) titokban (!!) tavaly november-decemberben Lattmann Tamás vagy sem.

Gavra Gábor / Belföld

2017. 09.22. (XXI/38)

Fokozódó nyomás az izraeli miniszterelnökön

Fokozódó nyomás az izraeli miniszterelnökön

Bár a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás nyomán az Obama-érához képest sokkal inkább Izrael-barát kormányzat került hatalomra az Egyesült Államokban, a végéhez közeledő szíriai polgárháborúban a végső győzelem felé masírozó orosz-iráni koalíció megerősödése miatt teljesen jogosan aggódnak Jeruzsálemben. Arról már nem is beszélve, hogy a miniszterelnök és felesége elleni nyomozások éppen akkor áshatják alá az izraeli belpolitika stabilitását, amikor a Golán-fennsík szomszédságában Irán-barát milíciák vetik meg a lábukat. Túlélheti-e Netanjahu az ellene indult támadásokat?

Gavra Gábor / Külföld

2017. 09.15. (XXI/37)

Az ATV sem most, sem a választások után nem lesz bulvárcsatorna

Az ATV sem most, sem a választások után nem lesz bulvárcsatorna

Nem lesz bulvártévé az ATV-ből, amelynek ma lényegesen több 50 évnél fiatalabb nézője van, mint egy évvel ezelőtt volt, és amely minden kormánynak a kritikusa kíván lenni – mondta a Heteknek Németh S. Szilárd, a csatorna általános vezérigazgatója, aki szerint az ATV egy kilenchónapos reformkorszak végén van, és kialakult az a műsorstruktúra, amellyel neki tudnak vágni a 2018-as országgyűlési választás kampányának.

Gavra Gábor / Belföld

2017. 09.01. (XXI/35)

Amerika véget nem érő háborúja

Amerika véget nem érő háborúja

Az Egyesült Államok folytatja 16 éve tartó afganisztáni háborúját, de mostantól a győzelem nélküli háborúskodás és a nemzetépítés helyett az afganisztáni tálibok kiirtására koncentrál majd – közölte Donald Trump elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton mondott beszédében. Az új afganisztáni stratégiával szövetséges erőket kíván kovácsolni a környező Pakisztánból és Indiából, és a NATO-tagállamokra is nagyobb nyomást gyakorol majd.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 08.25. (XXI/34)

Finkelstein életműve

Finkelstein életműve

A múlt pénteken 72 éves korában tüdőrákban elhunyt Arthur J. Finkelstein politikai stratéga és kampánytanácsadó. Az nem volt meglepetés, hogy Finkelstein nem volt népszerű ember, de az a gyűlölethullám, amely Magyarországon holtában is megnyilvánult vele kapcsolatban, még ennek fényében is váratlannak tűnt. Egy radikális balos blog alapítója sörrel ünnepelte a halálhírt, egy szebb napokat látott hetilap rovatvezetője pedig a barcelonai merénylőhöz hasonlította a frissen elhunyt kampánytanácsadót.

Gavra Gábor / Háttér

2017. 08.18. (XXI/33)

Vérző Amerika

Vérző Amerika

Kim Dzsong Un, akinek hosszú, rejtélyes és a szó legszorosabb értelmében vérzivataros pályájáról a Hetek előző oldalain olvashattak, a jelek szerint telibe találta a pillanatot, amikor kihívást intézhet a Föld legerősebb hatalma ellen. Amerika ugyanis komoly bajban van – persze a legkevésbé a phenjani rezsim fenyegetése miatt; ám cselekvőképességét biztosan nem javítják hazai problémái.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 07.14. (XXI/28)

Isten hozta, miniszterelnök úr!

Isten hozta, miniszterelnök úr!

Július 18-án történelmi látogatásra érkezik Magyarországra Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu személyében első ízben látogat Budapestre hivatalban lévő izraeli miniszterelnök; ráadásul Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kétoldalú tárgyalás mellett összehozta a visegrádi négyek és Izrael kormányfőinek találkozóját is.

Gavra Gábor / Belföld

2017. 05.26. (XXI/21)

Trump Rijádban

Trump Rijádban

Szimbolikus, hogy az amerikai elnök első külföldi útjának első állomása Rijád volt – innen érkezett Trump Tel-Avivba, majd Jeruzsálembe, ahol fontos szimbolikus gesztust tett azzal, hogy első hivatalban lévő amerikai elnökként imádkozott a Nyugati falnál. Trump nemcsak Jeruzsálemben, de Rijádban is fontos és szimbolikus gesztust tett vendéglátói felé: míg a januárban leköszönt előző amerikai elnök, Barack Obama 2009-ben Kairóban mondott nagy ívű beszédet az iszlám hívei előtt, Donald Trump most a szaúdi fővárosban tette ugyanezt 55 muszlim ország vezetői előtt.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 06.16. (XXI/24)

Az óbaloldal lázadása

Az óbaloldal lázadása

A brit politikai életet a kontinentális Európa politikusai hajlamosak lesajnálni a brüsszeli technokraták szemszögéből kétségtelenül egzotikusnak tűnő díszletei miatt, ám az aligha vitatható, hogy az elmúlt évtizedekben legalább két alkalommal – Margaret Thatcher 1979-es és Tony Blair 1997-es győzelme után – éppen Nagy-Britanniából indultak el olyan politikai mozgások, amelyek adott esetben évtizedes időtávon meghatározták a nyugati demokráciák közéletét.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 06.09. (XXI/23)

Háborús hisztéria az Arab-félszigeten

Háborús hisztéria az Arab-félszigeten

Éppen azokban a hetekben, amikor a kurd vezetésű haderő már az Iszlám Állam „fővárosát”, Rakkát fenyegeti bekerítéssel Szíriában, a terrorszervezet pedig Nagy-Britanniától Ausztrálián át Iránig igyekszik bosszút állni az emberiségen a harctéri vereségekért, váratlanul rendkívül éles konfliktus robbant ki az Arab-félsziget szunnita monarchiái, elsősorban Szaúd-Arábia és Katar között. A dzsihádista terrorszervezetekkel évtizedek óta bensőséges kapcsolatot ápoló Rijád terrorszervezetek támogatásával vádolta meg szomszédját – de vajon mi állhat a konfliktus hátterében?

Gavra Gábor / Külföld

2017. 06.02. (XXI/22)

Növekvő feszültség Európa és az Egyesült Államok között

Növekvő feszültség Európa és az Egyesült Államok között

Donald Trump európai látogatása és Angela Merkel hétvégi beszéde azt jelzi: vége lehet az 1945 után kialakult euro-atlanti status quónak.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 04.28. (XXI/17)

Észak-Korea útja a nagyhatalommá válásig

Észak-Korea útja a nagyhatalommá válásig

Hogyan jutott el odáig az okkal lenézett phenjani rezsim, hogy katonai nagyhatalommá vált? Mi volt a fegyverkezés ideológiai háttere? És mihez kezdhet a nemzetközi közösség Kim Dzsong Un rendszerével?

Gavra Gábor / Külföld

2017. 04.21. (XXI/16)

Gratuláció a szultánnak

Gratuláció a szultánnak

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált Recep Tayyip Erdogannak a hétvégi alkotmányos népszavazás eredményéhez.Elég szomorú.

Gavra Gábor / Háttér

2017. 04.07. (XXI/14)

Nyolc nap - Gavra Gábor publicisztikája

Nyolc nap - Gavra Gábor publicisztikája

Kevesebb mint nyolc nap – ennyi telt el a felsőoktatási törvény módosításának Országgyűlés elé terjesztése és elfogadása között. Ha a „CEU-ügy” kirobbanását az Origón a Magyarországon működő külföldi fenntartású felsőoktatási intézmények működési szabálytalanságaival foglalkozó cikk megjelenésétől számítjuk, akkor is csak néhány órával telt el több az ügy kezdete és vége között. Nyolc nap elegendő volt ahhoz, hogy a magyar Országgyűlés kormánytöbbsége kivégezze a Közép-európai Egyetemet, vagy legalábbis megteremtse a kivégzés feltételeit.

Gavra Gábor / Háttér

2017. 03.17. (XXI/11)

Üzenet a szultánnak

Üzenet a szultánnak

Váratlan helyről kapott fájdalmas pofont a Törökországot polgárháborúba taszító és ennek révén iszlamista önkényuralommá változtató, továbbá az egész Közel-Kelet destabilizálásában döntő szerepet játszó Erdogan török elnök. Előbb Németország akadályozta meg, hogy török kormánypárti politikusok a németországi törökök körében kampányoljanak az áprilisi népszavazás előtt, majd a hétvégén a holland hatóságok megtiltották, hogy a török külügyminiszter gépe leszálljon Rotterdamban, sőt, ugyanaznap effektíve kitoloncolták az országból a török családügyi minisztert.

Gavra Gábor / Külföld

2017. 02.03. (XXI/05)

Torgyán József

Torgyán József

Torgyán József Mátészalkán született 1932-ben, ugyanabban az évben, amelyben a rendszerváltás korszakának két miniszterelnöke, Antall József és Horn Gyula. Anyai ágon görögkatolikus papi családból, míg apai ágon parasztcsaládból származott.

Gavra Gábor / Háttér

2017. 01.06. (XXI/01)

Törökország az újévi vérfürdő után

Törökország az újévi vérfürdő után

2017 első óráiban az Iszlám Állam újra hallatott magáról: Isztambulban közel negyven halálos áldozattal járó vérfürdőt rendezett a kalifátus terroristája, aki lapzártánkkor még szökésben van. A konkrét tragédián túl a történtek a török állam kezelhetetlenné váló válságát is mutatják – úgy tűnik, az ankarai rezsim képtelen a részben általa is előidézett szíriai polgárháború hatásait a határokon kívül tartani.

Gavra Gábor / Háttér

2016. 12. 16. (XX/50)

A koreai Romanovok

A koreai Romanovok

A dél-koreai törvényhozás a múlt héten felfüggesztette hivatalából az okkult tanácsadója befolyása alá került Pak Gun Hje elnök asszonyt. Szöul központjában közel félmillióan vonultak utcára, akik az elnök azonnali lemondását, és az ellene való büntetőjogi eljárás megindítását követelték, miközben a politikus mintegy 15 ezer támogatója ellendemonstrációt tartott a fővárosban. Pak elnökségének szégyenteljes vége egyben a 20. század egyik legtragikusabb sorsú politikai családregényének fordulata is.

Gavra Gábor / Külföld

2016. 12. 02. (XX/48)

Fidel Castro szupersztár

Fidel Castro szupersztár

Miközben a világ politikusai – gyakorlatilag az egy szem Donald Trumpot leszámítva – Fidel Castro méltatásával és a „létező szocializmus” tisztára mosásával voltak elfoglalva, szombaton döbbenetes interjú jelent meg a maszol.ro portálon. Kár, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök soha nem fogja megismerni ennek az interjúnak a szövegét – a jelek szerint nagyon is rájuk férne.

Gavra Gábor / Háttér

Figyelmeztetés Brüsszelbe és Budapestre

Figyelmeztetés Brüsszelbe és Budapestre

A választásra jogosultak 43,88 százaléka vett részt a kötelező betelepítési kvótáról rendezett vasárnapi népszavazáson, de érvényesen alig több mint 40 százalékuk szavazott. Az eredmény komoly figyelmeztetés a Magyarországot hat éve kormányzó Fidesznek, ugyanakkor egyértelművé teszi: a magyarok nem akarnak kötelező betelepítési kvótát, és nem sok jóra számíthatnak azok a politikai erők, akik ezt nem veszik tudomásul.

Gavra Gábor / Belföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!