Gavra Gábor

125 Cikk

2016. 09. 30. (XX/39)

Film készült az örmények elleni népirtásról

Film készült az örmények elleni népirtásról

A ruandai népirtásról, illetve az Ír Köztársasági Hadseregről rendezett korábban nagy sikerű filmet Terry George, akinek Az ígéret című, spanyol–amerikai koprodukcióban bemutatott filmje szeptember közepén debütált a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Gavra Gábor / Háttér

2016. 08. 12. (XX/32)

Putyinnál az előny a közel-keleti játszmában

Putyinnál az előny a közel-keleti játszmában

A július közepén lezajlott furcsa törökországi puccs és következményei önmagában is zavarba hozták Törökország nyugati szövetségeseit. A nyugat-európai és észak-amerikai diplomáciát és közvéleményt hetek óta az foglalkoztatja, milyen folyamatokat indít el a puccskísérlet nyomán beindított törökországi tisztogatás, miközben általános megrökönyödést keltenek az isztambuli és ankarai lincselések képei. Mindenesetre minden jel arra utal, hogy az oszmán birodalomépítést példaértékűnek tartó jelenlegi török államfő, Recep Tayyip Erdogan jelenleg rendelkezik azzal a társadalmi támogatottsággal, amelynek segítségével kiépítheti régóta áhított egyeduralmát.

Gavra Gábor / Külföld

2016. 07. 08. (XX/27)

Dzsihád az emberiség ellen

Dzsihád az emberiség ellen

Még a tavaly novemberi párizsi vérfürdő méreteit is felülmúlta az Iszlám Állam Bagdadban elkövetett szadista tömegmészárlása. A minden bizonnyal Fallúdzsa felszabadítására válaszul végrehajtott tömeggyilkosság áldozatainak száma lapzártánkkor meghaladja a 200-at – az már csak a globális nyilvánosság furcsa működését mutatja, hogy a bagdadi áldozatok halálát milyen elképesztő közöny fogadta az Eagles of Death Metal párizsi koncertjének vagy az orlandói melegbárnak a közönségével, illetve az isztambuli reptéren vagy a dakkai étteremben lemészárolt turistákkal szolidáris nyugati közvéleményben.

Gavra Gábor / Külföld

2016. 07. 01. (XX/26)

Európai értelemben vett lincselés

Európai értelemben vett lincselés

Fanatikus, tanulatlan, idegengyűlölő, fogatlan brit nyugdíjasok ejtették foglyul az Egyesült Királyságnak a jövő, de legfőképpen az Angela Merkel és Jean-Claude Juncker által képviselt európai korszellem iránt fogékony, tanult, világlátott, felvilágosult fiataljait – nagyjából ez a múlt heti nagy-britanniai népszavazás visszhangja a mainstream európai sajtóban.

Gavra Gábor / Háttér

2016. 06. 03. (XX/22)

Kinek jó hír Schiffer távozása?

Kinek jó hír Schiffer távozása?

Szimbolikus, hogy miközben a létező baloldal a saját esélyeit hosszú időre lenullázó őszödi beszéd elhangzásának 10. évfordulóját ünnepelte (amin, lássuk be, az égvilágon semmi ünnepelnivaló nincs), kedden nem sokkal 0 óra után bejelentette visszavonulását Schiffer András, a „társadalmi kezdeményezésként” 2008 októberében, pártként pedig 2009 februárjában létrejött Lehet Más a Politika alapító-társelnöke.

Gavra Gábor / Háttér

2016. 04. 22. (XX/16)

Erdogan totális támadása Európa identitása ellen

Erdogan totális támadása Európa identitása ellen

1938 őszén a pánikba esett, meghasonlott, a háború – utoljára alig két évtizede átélt – borzalmaitól még az önfeladásnál is jobban irtózó Európa demokráciái képviseletében Chamberlain brit és Daladier francia miniszterelnök Benito Mussolini társaságában Münchenbe érkezett, hogy Európa jövőjét Adolf Hitler kezébe helyezze. Ehhez nem kellett mást tenniük, mint feláldozni leghűségesebb közép-európai szövetségesüket, Csehszlovákiát, amelynek megmentéséért sem a brit, sem a francia kormánynak nem akaródzott szembeszállnia a Harmadik Birodalom önbizalomtól duzzadó vezérével.

Gavra Gábor / Háttér

2016. 03. 18. (XX/11)

Elbukik az EU-Törökország-paktum?

Elbukik az EU-Törökország-paktum?

Akár sorsdöntőnek is bizonyulhat az e hét csütörtökön és pénteken rendezett újabb EU-csúcs, amelynek második napján Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai állam- és kormányfőkhöz. Mint arról múlt heti, Megalázó alku című írásunkban beszámoltunk, az unió és Törökország vezetőinek paktuma beláthatatlan következményekkel járhat a kontinensre, hiszen egyebek mellett 75 millió török állampolgár vízummentes beutazását biztosítaná az unió területére, továbbá belengetné a török EU-csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteinek újranyitását.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 03. 18. (XX/11)

Elbukik az EU-Törökország-paktum?

Elbukik az EU-Törökország-paktum?

Akár sorsdöntőnek is bizonyulhat az e hét csütörtökön és pénteken rendezett újabb EU-csúcs, amelynek második napján Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai állam- és kormányfőkhöz. Mint arról múlt heti, Megalázó alku című írásunkban beszámoltunk, az unió és Törökország vezetőinek paktuma beláthatatlan következményekkel járhat a kontinensre, hiszen egyebek mellett 75 millió török állampolgár vízummentes beutazását biztosítaná az unió területére, továbbá belengetné a török EU-csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteinek újranyitását.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 02. 19. (XX/07)

Bűnbakot keres a bajban lévő Európa

Bűnbakot keres a bajban lévő Európa

Az Európai Unió nagy bajban van – ezt a tényt már meg sem próbálják palástolni az európai országok vezetői. A hét a nyilvánvaló válság kezelésére tett kísérletekről szól – erről tárgyaltak a visegrádi négyek kormányfői hétfőn Prágában, erről szól a lapzártánk után kezdődő brüsszeli uniós csúcs, de csütörtökön a cseh fővárosban újabb V4-es találkozó lesz, ezúttal a külügyminisztereké – és akkor még nem szóltunk a török diplomácia vezetőjének múlt heti budapesti tárgyalásairól, valamint Orbán Viktor szerdai moszkvai útjáról. Sem Angela Merkel német kancellár, sem Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem próbálja meg palástolni a tényt, hogy az Európai Unió történetének legmélyebb válságát éli.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 02. 19. (XX/07)

Bűnbakot keres a bajban lévő Európa

Bűnbakot keres a bajban lévő Európa

Az Európai Unió nagy bajban van – ezt a tényt már meg sem próbálják palástolni az európai országok vezetői. A hét a nyilvánvaló válság kezelésére tett kísérletekről szól – erről tárgyaltak a visegrádi négyek kormányfői hétfőn Prágában, erről szól a lapzártánk után kezdődő brüsszeli uniós csúcs, de csütörtökön a cseh fővárosban újabb V4-es találkozó lesz, ezúttal a külügyminisztereké – és akkor még nem szóltunk a török diplomácia vezetőjének múlt heti budapesti tárgyalásairól, valamint Orbán Viktor szerdai moszkvai útjáról. Sem Angela Merkel német kancellár, sem Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem próbálja meg palástolni a tényt, hogy az Európai Unió történetének legmélyebb válságát éli.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 01. 22. (XX/03)

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Van abban valami tragikusan bizarr, hogy szerdán, azaz a Hetek lapzártájakor az Indexen közvetlenül egymás alatt volt olvasható az Erdogan török elnök magyarországi látogatásáról és az ehhez kapcsolódóan tervezett szigetvári minaret-építésről, valamint Irak legrégebbi keresztény épületének az Erdogan-rezsimmel, fogalmazzunk így, bonyolult kapcsolatban álló Iszlám Állam általi lerombolásáról szóló hír.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 01. 22. (XX/03)

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Van abban valami tragikusan bizarr, hogy szerdán, azaz a Hetek lapzártájakor az Indexen közvetlenül egymás alatt volt olvasható az Erdogan török elnök magyarországi látogatásáról és az ehhez kapcsolódóan tervezett szigetvári minaret-építésről, valamint Irak legrégebbi keresztény épületének az Erdogan-rezsimmel, fogalmazzunk így, bonyolult kapcsolatban álló Iszlám Állam általi lerombolásáról szóló hír.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 01. 08. (XX/01)

A CSOK mint a „rendszerépítés” eszköze

A CSOK mint a „rendszerépítés” eszköze

December vége óta ismertek a kormány családi otthonteremtési kedvezményre (CSOK) vonatkozó elképzelései. Előző cikkünkből kiderült, hogy 2016-tól mekkora kedvezmény kapható új, és mekkora használt lakás vásárlására. Az is ismert, hogy mik a támogatás igénybevételének feltételei. Nem kell különösebben elmélyednünk a részletekben ahhoz, hogy felmérjük a CSOK-nak az Orbán-kormány szociálpolitikájában betöltött szerepét. Ám a jelek szerint ennél jóval többről van szó. Egy olyan lépéssorozat kulcsfontosságúnak tűnő részét látjuk, amely a társadalom aktív, azaz dolgozó és gyerekeket nevelő részének megerősítését és ezzel a Fidesz-bázis újjáépítését célozza meg.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 01. 08. (XX/01)

A CSOK mint a „rendszerépítés” eszköze

A CSOK mint a „rendszerépítés” eszköze

December vége óta ismertek a kormány családi otthonteremtési kedvezményre (CSOK) vonatkozó elképzelései. Előző cikkünkből kiderült, hogy 2016-tól mekkora kedvezmény kapható új, és mekkora használt lakás vásárlására. Az is ismert, hogy mik a támogatás igénybevételének feltételei. Nem kell különösebben elmélyednünk a részletekben ahhoz, hogy felmérjük a CSOK-nak az Orbán-kormány szociálpolitikájában betöltött szerepét. Ám a jelek szerint ennél jóval többről van szó. Egy olyan lépéssorozat kulcsfontosságúnak tűnő részét látjuk, amely a társadalom aktív, azaz dolgozó és gyerekeket nevelő részének megerősítését és ezzel a Fidesz-bázis újjáépítését célozza meg.

Gavra Gábor / Belföld

2016. 01. 15. (XX/02)

Erdogan csődje, Merkel kudarca

Erdogan csődje, Merkel kudarca

Rövid időn belül két olyan trauma érte a német közvéleményt, amelyek közvetve vagy közvetlenül a Szíriában zajló polgárháborúval kapcsolatosak. A kölni és hamburgi horrorszilveszter után kedden az Iszlám Állam Isztambulban csapott le német turistákra – lapzártánkkor annyit tudunk: az öngyilkos merényletnek összesen tizenkét, ezen belül tíz német áldozata volt.

Gavra Gábor / Háttér

2015. 12. 11. (XIX/50)

Ki győzi le az Iszlám Államot?

Ki győzi le az Iszlám Államot?

A jelek szerint máris alábbhagyott a nyugati országok kormányainak (és közvéleményének) a párizsi vérfürdőt követően magasba csapott felháborodása és elszántsága. Bár a legutóbbi terrortámadás célpontja, Franciaország, majd Nagy-Britannia is az Iszlám Állam elleni légicsapásokról döntött, sőt Németország is úgy határozott, hogy katonái beszállnak a tömeggyilkos halálszekta elleni küzdelembe, azt az időközben az Iszlám Állam szimpatizánsai által szintén megtámadott Egyesült Államok elnöke, majd a NATO főtitkára is egyértelművé tette: a szövetség szárazföldi szerepvállalása „nincs napirenden” Szíriában.

Gavra Gábor / Háttér

2015. 12. 04. (XIX/49)

Az ellenségem barátja a barátom?

Az ellenségem barátja a barátom?

Hárommilliárd euró, vízumliberalizáció és a török uniós csatlakozás felgyorsítása – ezeket kapta ajándékba Ankara Brüsszeltől – pontosabban Brüsszeltől és Berlintől – a migrációs válság megoldásában való közreműködésért az uniós országok és Törökország kormányfőinek hétvégi csúcstalálkozóján. A megegyezés – legalábbis átmenetileg – enyhülést hozhat a 2015 folyamán Európa politikai rendszereit alapjaiban megrendítő migrációs krízisben. Törökország, mintha csak bizonyítani akarta volna, hogy eddig is úrrá tudott volna lenni a menekültválságon, a megállapodás másnapján megállított 1300, Görögország felé tartó menekültet. Ám a paktum akár néhány éven belül sokkal súlyosabb problémákat okozhat, mint amit az egyezség tető alá hozói megoldani véltek vele.

Gavra Gábor / Háttér

2015. 10. 09. (XIX/41)

Göncz Árpád (1922–2015)

Göncz Árpád (1922–2015)

Kedden, 93 éves korában elhunyt a harmadik Magyar Köztársaság első, szabadon választott elnöke. Göncz Árpádot a magyar irodalmi és politikai élet is gyászolja; a rendszerváltás óta a magyar politika nem tudott egyetlen, hozzá hasonlóan népszerű közszereplőt sem kiállítani.

Gavra Gábor / Belföld

2015. 07. 17. (XIX/29)

Békekötés vagy árulás?

Békekötés vagy árulás?

Az egymást követő amerikai kormányok elképesztő felelőtlensége kellett ahhoz, hogy a nyolcvanas években páriának számító iráni rezsim mára a stabilitás szigetének tűnjön a Közel-Keleten. Washington hosszú évek kitartó munkájával hozta magát olyan helyzetbe, hogy rászoruljon az őt továbbra is deklaráltan ellenségének tekintő Teherán jóindulatára a térségben.

Gavra Gábor / Külföld

A Nyugat cserbenhagyja a menekültáradattal küzdő Törökországot

A Nyugat cserbenhagyja a menekültáradattal küzdő Törökországot

A Hetek múlt heti számában amellett érveltünk, hogy a nemzetközi közösségnek azonnali és hathatós segítséget kellene nyújtania azoknak a Szíriával és Irakkal szomszédos országoknak – elsősorban Törökországnak, Jordániának és Libanonnak –, amelyekbe a két országból összesen mintegy négymillió menekült érkezett az elmúlt időszakban. Mára világossá vált, hogy ha a nemzetközi közösség nem szánja el magát arra, hogy dollármilliárdokkal segítse Szíria és Irak szomszédait, egyszerre lesz okozója és elszenvedője – legalábbis Európában – a második világháború óta példátlan humanitárius katasztrófának.

Gavra Gábor / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!