Grüll Tibor

180 Cikk

2008. 02. 01. (XII/5)

A Biblia nyelvei

A Biblia nyelvei

Szorgos fordítók az elmúlt századokban a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították már a Bibliát, így mi sem természetesebb, hogy azt magyarul is olvashatjuk. Nem árt tudnunk azonban, hogy az ószövetségi Szentírás eredetileg héberül és arámiul, az Újszövetség pedig görögül íródott, így ha egy-egy igevers pontos jelentésére vagyunk kíváncsiak, ezekben a nyelvekben kell kutakodnunk utána.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2008. 01. 25. (XII/4)

Az Újszövetség keletkezése

Az Újszövetség keletkezése

A héber Biblia (vagyis az Ószövetség) lejegyzői valamennyien Isten prófétáiként, mennyei felhatalmazásuk tudatában és az abból fakadó teljes szellemi tekintéllyel léptek fel szóban és írásban, ezért is nevezték a zsidók a prófétákat a szellem embereinek. De mit is jelent a próféta kifejezés?

Grüll Tibor / Hit és értékek

2008. 01. 18. (XII/3)

Az Ószövetség keletkezése

Az Ószövetség keletkezése

2008 a Biblia éve. Az eseményhez kapcsolódóan számos konferenciát, előadássorozatot tartanak Magyarországon is, amelyek a Szentírás népszerűsítését és megismertetését igyekeznek elősegíteni. Ehhez a célhoz kapcsolódóan lapunk sorozatot indít, amelyben a Biblia kialakulásával, az Ó- illetve Újszövetség történeti hitelességével illetve a Szentírás nyelveivel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról is beszámolunk. A sorozat első része a Biblia keletkezésével foglalkozik.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2008. 01. 04. (XII/1)

Noé bárkájának őrzői

Noé bárkájának őrzői

Sokan berzenkednek arra a gondolatra, hogy a judaizmust aktívan térítő, misszionáló vallásként képzeljék el. Pedig a jelek arra vallanak, hogy a zsidók valaha mindent megtettek annak érdekében, hogy a „pogányokat” Izrael Istenének tiszteletére oktassák, és ha lehet, teljesen betérítsék saját vallásukba. A prozelitizmusnak is nevezett jelenség talán legismertebb példája az adiabénéi királyi család betérése az i. sz. 1. század közepén, vagyis nagyjából éppen abban az időben, amikor a „népek apostolának” is nevezett Pál Jézus Krisztus evangéliumát hirdette Európának.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 11. 23. (XI/47)

Izrael és az egyiptomi fogság

Izrael és az egyiptomi fogság

A Bibliában beszédes néven szerepel Egyiptom: Micrajim, azaz Nyomorgató. Másutt találóan „vaskohónak” is nevezi a Biblia a Nílus-parti országot, ahol a zsidó nép fogságának mintegy négyszáz éve alatt nem mindennapos megpróbáltatásokat állt ki. A Szentírás ugyanakkor alig néhány mondattal jellemzi csak ezt a hosszú és fontos időszakot, s egyelőre az Egyiptomban előkerült történeti források sem sokkal beszédesebbek.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 09. 28. (XI/39)

A kövek kiáltanak

A kövek kiáltanak

Az elmúlt hetekben számos újdonsággal lepte meg a régészet a Biblia olvasóit és általában a zsidó történelem iránt érdeklődőket. Izraeli kutatók megtalálták a „tejjel-mézzel folyó” föld első történeti bizonyítékát; egy az izraelita honfoglaláskor lerombolt hatalmas város nyomait a Genázáreti-tó mellett; az újbabilóni birodalom egyik fontos főtisztviselőjének nevét, aki Jeremiás könyvében is szerepel; valamint egy menekülőalagutat (képünkön) Jeruzsálemben, amely a Siloám tavát kötötte össze a Templom-heggyel.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 07. 19. (XI/29)

Van-e Kumrán-rejtély?

Van-e Kumrán-rejtély?

Elveszett, eldugott vagy titkokat rejtő holt-tengeri tekercsekről szinte évente látnak napvilágot tudósítások a világsajtóban. Ám azóta, hogy a kilencvenes évek elejétől valamennyi megtalált töredék fotómásolata lényegében bárki számára elérhető, a szenzációt ígérő cikkek és könyvek színes léggömbjei általában néhány hét alatt kipukkadnak. Bár az utóbbi években sem az Indiana Jones-i babérokra pályázó kutatóknak, sem a hivatásszerűen lelkesedő zsurnalisztáknak nem sikerült Kumrán-ügyben világot rengető szenzációval előrukkolniuk, azért akad még egypár rejtélyes dolog a hatvan éve felfedezett holt-tengeri tekercsek körül.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 06. 01. (XI/22)

A várandós város

A várandós város

Jeruzsálem az Ószövetség könyveinek kétharmadában, az Újszövetség könyveinek több mint a felében, összesen több mint nyolcszázszor kerül említésre. Teológusok szerint az Ótestamentumban négyszázhatvanöt, az Újtestamentumban pedig huszonnégy olyan profetikus kijelentést találhatunk a Szent Városról, amelynek a jövőben kell még beteljesednie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az üdvtörténet középpontjában Jeruzsálem sorsa áll.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 05. 11. (XI/19)

Megtalálták Heródes sírját

Megtalálták Heródes sírját

Máris az évtized régészeti szenzációjaként értékelték Izraelben azt a hét eleji bejelentést, mely szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre délre fekvő Heródionban megtalálták „Nagy” Heródes szétrombolt sírját. A lelet minden bizonnyal felveti majd az utolsó júdeai királyi család újraértékelését.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 05. 04. (XI/18)

Városok és szellemek

Városok és szellemek

A kereszténység a Názáreti Jézus halála és feltámadása, valamint Pál apostol Rómában bekövetkezett halála között eltelt harminc-egynéhány évben fenekestül felforgatta a Római Birodalmat, s máig ható érvénnyel változtatta meg annak szellemi, politikai, vallási és kulturális arculatát. Az evangélium hirdetése azonban nem kis ellenállásba ütközött: hol a kulturális elit, hol a vallási vezetők, hol az üzletemberek, hol a hatalom részéről.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 03. 23. (XI/12)

Perzsa nindzsák a szorosban

Perzsa nindzsák a szorosban

Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot, amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát – melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában. A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra dobott 300 című alkotását. Iráni honatyák sürgetik a külügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást az iszlám országokra a film közös elítélése érdekében.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 03. 02. (XI/9)

Csontbrigád

A Da Vinci-kód után itt az újabb bibliaellenes médiaszenzáció: megtalálták Jézus csontjait egy jeruzsálemi sírládikában. A sírboltban „apja” (József) és anyja (Mária) mellett „felesége” (Mária Magdolna) és „gyermeke” (Júda) földi maradványai nyugszanak.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 02. 02. (XI/5)

Mitológiai Jurassic Park

Mitológiai Jurassic Park

Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság (képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan gyarapszik.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2007. 01. 05. (XI/1)

A damaszkuszi út

A damaszkuszi út

Amióta Pompeius Magnus i. e. 63-ban bekebelezte a Római Birodalomba, provincia Syria az impérium legfontosabb keleti bástyájának számított. A tartomány hatalmas, gazdag és jogilag független városok konglomerátuma volt, ahol a világhódító rómaiak is módfelett jól érezték magukat.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2006. 12. 21. (X/51)

A Felkent napja

A Felkent napja

Az ókori világban se szeri, se száma nem volt azoknak az uralkodóknak és vallásalapítóknak, akik ködös, misztikus legendák homályába vesző eredettel dicsekedtek. Jupiter, Vénusz, Mars, Apollón vagy maga a Nap: a hiszékeny, babonás tömegnek voltaképp mindegy volt, melyiktől ered a kötelezően imádandó „isteni felség”, ellenőrizni úgysem tudta senki. Nem így a zsidó vallásban, amely kezdettől elutasította a politikai vezetők istenítését; de amelynek alapokmányában, az Ószövetségben már a legelső fejezetektől kezdve megtalálható a Messiásról, vagyis (a Felkent) Szabadítóról szóló ígéret.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2006. 12. 21. (X/51)

A Felkent napja

A Felkent napja

Az ókori világban se szeri, se száma nem volt azoknak az uralkodóknak és vallásalapítóknak, akik ködös, misztikus legendák homályába vesző eredettel dicsekedtek. Jupiter, Vénusz, Mars, Apollón vagy maga a Nap: a hiszékeny, babonás tömegnek voltaképp mindegy volt, melyiktől ered a kötelezően imádandó „isteni felség”, ellenőrizni úgysem tudta senki. Nem így a zsidó vallásban, amely kezdettől elutasította a politikai vezetők istenítését; de amelynek alapokmányában, az Ószövetségben már a legelső fejezetektől kezdve megtalálható a Messiásról, vagyis (a Felkent) Szabadítóról szóló ígéret.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2006. 12. 14. (X/50)

Megnyitják Szent Pál sírját

Megnyitják Szent Pál sírját

Rómában bejelentették, hogy hamarosan a nagyközönség is látogathatja Szent Pál sírhelyét (képünkön), amelyet tavaly fedeztek fel. Arra azonban most sem lesz lehetőség, hogy az apostol vélt szarkofágját tudományos vizsgálatnak vessék alá. „Pál két teljes esztendőt töltött bérelt lakásán. Fogadta mindazokat, akik felkeresték, és teljes bátorsággal, akadálytalanul hirdette Isten Királyságát, és tanított az Úr Jézus Krisztusról” – ez az utolsó híradás Szent Pálról az Apostolok cselekedeteinek könyvében, amely nagy részben a „pogányok apostolának” missziós tevékenységével foglalkozik.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2006. 12. 14. (X/50)

Megnyitják Szent Pál sírját

Megnyitják Szent Pál sírját

Rómában bejelentették, hogy hamarosan a nagyközönség is látogathatja Szent Pál sírhelyét (képünkön), amelyet tavaly fedeztek fel. Arra azonban most sem lesz lehetőség, hogy az apostol vélt szarkofágját tudományos vizsgálatnak vessék alá. „Pál két teljes esztendőt töltött bérelt lakásán. Fogadta mindazokat, akik felkeresték, és teljes bátorsággal, akadálytalanul hirdette Isten Királyságát, és tanított az Úr Jézus Krisztusról” – ez az utolsó híradás Szent Pálról az Apostolok cselekedeteinek könyvében, amely nagy részben a „pogányok apostolának” missziós tevékenységével foglalkozik.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2006. 08. 19. (X/33)

Ki a Völgy Ura?

Ki a Völgy Ura?

A valaha szebb napokat megélt libanoni turizmus első számú célpontja a Beqa-völgyben fekvő Baalbek templomóriása volt. Az ókori Közel-Kelet legnagyobb pogány szentélyének oszlopain ma „Halál Amerikára!” felirattal díszített hatalmas drapériák lobognak. A „Völgy Urának” nevezett templom – bár rómaiak emelték – nem véletlenül visel föníciai nevet, mint ahogy az sem véletlen, hogy az Izrael eltörlésére felesküdött Hezbollah itt rendezte be egyik főhadiszállását.

Grüll Tibor / Hit és értékek

Ki a Völgy Ura?

Ki a Völgy Ura?

A valaha szebb napokat megélt libanoni turizmus első számú célpontja a Beqa-völgyben fekvő Baalbek templomóriása volt. Az ókori Közel-Kelet legnagyobb pogány szentélyének oszlopain ma „Halál Amerikára!” felirattal díszített hatalmas drapériák lobognak. A „Völgy Urának” nevezett templom – bár rómaiak emelték – nem véletlenül visel föníciai nevet, mint ahogy az sem véletlen, hogy az Izrael eltörlésére felesküdött Hezbollah itt rendezte be egyik főhadiszállását.

Grüll Tibor / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!