Szerző profilkép

Grüll Tibor
Írok neki: Írok neki!
180 Cikk
2006. 08. 12. (X/32)
Libanon a föníciai örökség

Libanon a föníciai örökség

2006. 08. 16.
Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely 1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők valósággal vonzották a pénzt országukba.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2006. 08. 12. (X/32)
Libanon a föníciai örökség

Libanon a föníciai örökség

2006. 08. 16.
Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely 1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők valósággal vonzották a pénzt országukba.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2006. 03. 17. (X/11)
Mordecháj, a szabadító

Mordecháj, a szabadító

2006. 03. 21.
A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette. 
Grüll Tibor / Hit és értékek
2006. 03. 17. (X/11)
Mordecháj, a szabadító

Mordecháj, a szabadító

2006. 03. 21.
A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette. (2006. 03. 17.)
Grüll Tibor / Hit és értékek
2006. 01. 27. (X/4)
A kétszarvú kos királysága

A kétszarvú kos királysága

2006. 01. 31.
"A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője". Az atombombát építő és iszlám világuralomról ábrándozó iráni kormány felfedezte magának a dicső múltat: a Mohamed megszületése előtt több mint ezer évvel létezett Perzsa Birodalom nagyságát is propagandacéljaira igyekszik kisajátítani.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2006. 01. 27. (X/4)
A kétszarvú kos királysága

A kétszarvú kos királysága

2006. 01. 31.
"A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője". Az atombombát építő és iszlám világuralomról ábrándozó iráni kormány felfedezte magának a dicső múltat: a Mohamed megszületése előtt több mint ezer évvel létezett Perzsa Birodalom nagyságát is propagandacéljaira igyekszik kisajátítani.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2005. 11. 18. (IX/46)
Óriásnév a cserépen

Óriásnév a cserépen

2005. 11. 22.
Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő olyan régészeti leletek Izraelben, amelyek méltán vonták magukra a világsajtó figyelmét. A Meggidóban talált ókeresztény imahely után az elmúlt héten Dávid ellenfelének, a filiszteus óriásnak a neve került elő egy bekarcolt cserépdarabról a Tell es-Safiban folytatott ásatáson, amit a régészek Gáthtal, Góliát szülőhelyével azonosítanak.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2005. 11. 11. (IX/45)
A legősibb keresztény imaház?

A legősibb keresztény imaház?

2005. 11. 15.
Alig egy hete tartanak az ásatások a megiddói börtönben talált korai keresztény imaház területén, az izraeli idegenforgalmi miniszter máris repteret készül építeni a majdan ide látogató zarándokok tömegeinek. Mi az oka ennek az optimizmusnak? A világsajtóban a napokban szárnyra kapott hír valóban nem mindennapi szenzációt ígér a kereszténység története iránt érdeklődők számára. Állítólag Izraelben megtalálták minden idők legrégibb keresztény imaházát.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2005. 10. 07. (IX/40)
Üzenet Jeremiás korából

Üzenet Jeremiás korából

2005. 10. 11.
A zsidó óév utolsó és az újév első szenzációs régészeti híre volt az a bejelentés, mely szerint izraeli régészek magáról a Templomhegyről származó héber pecsétlenyomatot találtak. Meglepő a hír, hiszen a téma iránt érdeklődők jól tudják: a jeruzsálemi Templomhegyen (arabul Harám as-Saríf) mindmáig tilos a régészeti kutatás. A lelet felfedezésének szokatlan körülményeiről telefonon kértünk interjút Gabriel Barkaytól, a Tel-Aviv-i Bar Ilan Egyetem magyarországi születés? professzorától.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2005. 08. 12. (IX/32)
Dávid király palotája

Dávid király palotája

2005. 08. 16.
Az utóbbi hónapokban a jeruzsálemi Óváros falain kívül elterülő Dávid városa (Ir David) a régészek csákányainak csattogásától visszhangzik. Bárhol hatolnak a mélybe szerszámaikkal: olyan leletekre bukkannak, amelyek szinte megelevenítik az Ó- és Újszövetség lapjain leírt történeteket. Itt van Siloám tava, ahová Jézus küldte a vakon születettet, hogy mosakodjék meg, és az visszanyerte látását. Itt van Ezékiás király csatornája, amellyel a Gihon-forrás vizét vezette be a városba. Itt van a jebuzeus kori városfal, melyet Dávid és Jóáb katonái ostromoltak. Csak a legfontosabbat nem találták meg: Dávid palotáját. Eddig.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2005. 04. 29. (IX/17)
Egy jenki a nagy király városában

Egy jenki a nagy király városában

2005. 05. 03.
1867. június 9-én a The New York Times hírül adta, hogy a Quaker City nev? gőzös kifutott a város kikötőjéből, fedélzetén válogatott személyiségekkel, akik nem kevesebb mint kétezer-egyszáz dollárért egy földközi-tengeri körutazáson vesznek részt. Visszatérésük október végére várható. Bár a hetvenöt főnyi társaságból hiányoztak olyan nagy nevek, mint a korábban visszalépett Sherman tábornoké, az utazás vidámnak és reményt keltőnek ígérkezett. Az utaslistán ott szerepelt Samuel Clemens neve is, aki Mark Twain írói álnéven vált hamarosan világszerte ismertté. 
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 12. 10. (VIII/50)
A babilóni rontás

A babilóni rontás

2004. 12. 13.
Újabb hollywoodi szuperprodukció – újabb botrány. Huszonöt athéni jogász perrel fenyegette meg Oliver Stone rendezőt illetve a Warner Brothers filmstúdiót, amiért Nagy Sándorról forgatott "kardos-szandálos" történelmi filmjükben minden idők legnagyobb hadvezérét homoszexuálisnak ábrázolták. A történelmi források ugyan nem támasztják alá a görög ügyvédek véleményét, annyi azonban bizonyos, hogy a konzervatív erkölcsi értékrendet vallóknak van okuk a felháborodásra.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 11. 05. (VIII/45)
Dekódolt Da Vinci

Dekódolt Da Vinci

2004. 11. 08.
"Én is keresztény vagyok" – hirdeti honlapján az a Dan Brown nevű, harminckilenc éves New Hampshire-i volt angoltanár, aki lassan elmondhatja magáról, hogy Da Vinci-kód címen "minden idők legkapósabb történelmi regényének" szerzője. Kötete a 2003. áprilisi megjelenés óta tizenkétmillió példányban fogyott el, s már negyvenkét nyelvre – köztük magyarra is – lefordították. A szerzőnek ugyanakkor furcsa elképzelései vannak a kereszténység mibenlétéről: "…mindannyian meg akarjuk fejteni az élet nagy misztériumait, és ki-ki közülünk a megvilágosodás saját útjait járja. Számos vallás tanítványának tartom magamat" – olvasható az idézett website-on.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 10. 01. (VIII/40)
Emlékezz a jövőre

Emlékezz a jövőre

2004. 10. 04.
"Emlékezz!" – Nincs még egy olyan vallás a világon, amelynek egyik alapvető parancsolata az emlékezésre szólítaná fel híveit. Márpedig a zsidók Törvénye azt parancsolja a választott népnek, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek. Hogy mire? Részben az Örökkévaló múltbéli, részben a jövőben megvalósuló cselekedeteire. 
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 08. 27. (VIII/35)
A barlang rejtélye

A barlang rejtélye

2004. 08. 30.
Mel Gibson passió-filmje után most egy másik Gibson (az előbbinek nem rokona) rázta fel a vallásos és vallástalan világot szenzációsan tálalt bejelentésével. A Shimon keresztnev? brit régész azzal a bejelentéssel rukkolt elő, hogy Jeruzsálem mellett megtalálta Keresztelő János barlangját, benne egy általa használt mikvével (zsidó rituális fürdő). A hírt a világ valamennyi hírügynöksége vezető helyen tálalta. A hírrel egyidőben Shimon Gibson már piacra is dobta a Keresztelő János barlangja: egy megdöbbentő régészeti felfedezés, amely újraírja a kereszténység történetét cím? kötetét, melyhez néhány nap múlva már akciós áron is hozzá lehetett jutni az internetes könyváruházakban.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 02. 20. (VIII/8)
A végzet Temploma

A végzet Temploma

2004. 02. 23.
"Összeomlott egy gyalogosfeljáró oldalfala." – Ezzel a hírrel bizony aligha foglalkozna egy magára valamit is adó újság, nem is beszélve a televíziók hírműsorairól. Márpedig múlt héten a világ valamennyi médiaorgánuma hírül adta az esetet. Természetesen az illető gyalogosfeljáró nem máshol, mint a jeruzsálemi Templomhegy oldalában, az úgynevezett "Siratófalnál" áll, jobban mondva állt egészen szombatig, amikor egyik támfala kidőlt. A szakemberek a rámpa leszakadásának okát a múlt szerdai kisebb földrengésben és a hétvégén kezdődő hószakadásban vélik megtalálni. De minthogy a hely a Templomhegy közvetlen szomszédságában található, az iszlám szélsőségesek ismét valaminő agyafúrt "cionista összeesküvést" orrontanak a háttérben. Az Iszlám Dzsihád, karöltve az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai elnevezés? terrorcsoporttal, állítólag máris bosszút esküdött.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2004. 01. 30. (VIII/5)
A halálbolygó

A halálbolygó

2004. 02. 02.
Az emberiséget régóta izgatja bolygórendszerünk Naptól számított negyedik bolygója: a Mars. Jóval azelőtt, hogy a tudományos-fantasztikus irodalomban megjelentek volna a Földet fenyegető "kis zöld emberkék", az ókori civilizációkban a Marsot ellenséges, háborúkat, dögvészeket, apokaliptikus csapásokat gerjesztő bolygóként tartották számon. A szeszélyes bolygóisten kiengesztelésére e-gyes kultúrákban emberáldozatokat mutattak be. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a földkerekség számos részén a magas civilizációk és a természeti népek gyakorlatilag azonos módon gondolkodnak a "halálbolygóról"?
Grüll Tibor / Hit és értékek
2003. 12. 19. (VII/51)
Kié a jövő?

Kié a jövő?

2003. 12. 22.
A brüsszeli EU-csúcs kudarca újra megmutatta, hogy az öreg kontinens alapjaiban megosztott a legfontosabb kérdésekben. Pedig hangzatos nyilatkozatokban nincs hiány. Egy ilyen született a napokban is Európa identitásáról. A folytonos európai önazonosság-keresés egyik oka a bizonytalanság, az egyre újabb és újabb deklarációk célja pedig bevallva-bevallatlanul is a jövő birtokbavétele. A nyilatkozat kezdeményezői olasz és francia értelmiségiek, illetve diplomaták; aláírói között találunk akadémikust, volt miniszterelnököt, újságírót, Nobel-díjas fizikust, bíborost, főrabbit és irodalomtörténészt. A dokumentumot magyar részről Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Kertész Imre Nobel-díjas író jegyezte.
Grüll Tibor / Háttér
2003. 11. 28. (VII/48)
A sírok nem hallgatnak Jeruzsálemben

A sírok nem hallgatnak Jeruzsálemben

2003. 12. 01.
A Jeruzsálem fallal övezett Óvárosa és az Olajfák hegye között húzódó Kidron-völgyben már eddig is számos ókori síremlék volt ismert. Közülük az egyik leghíresebb az "Absalon sírja" néven ismert építmény, amely ugyan valóban sír, de nem Dávid lázadó fiáé. Absalon nevét és a síremléket a középkorban kapcsolták össze, ezzel egyidejűleg terjedt el az a szokás, hogy annak homlokzatát megkövezték, ezzel is kifejezve azt az utálatot, amit Absalon bűnei felett éreztek. A furcsa szertartáson zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt részt vettek: nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy a homlokzat és annak feliratai igencsak megrongálódtak.
Grüll Tibor / Hit és értékek
Érték mérték nélkül

Érték mérték nélkül

2003. 10. 13.
Silvio Berlusconi, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök október 4-én, az európai kormányfők soros római értekezletén felvázolta vízióját a "szép új Európáról", amelynek – szerinte – a világ nem kevesebbet köszönhet, mint magát a civilizációt. Ezzel egyidőben a Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre a német egység ünnepe alkalmával mondott beszédében újból megkérdőjelezte az "európai kultúrfölény" mítoszát. 
Grüll Tibor / Hit és értékek
« Előző Következő »
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Aktuális hetilap
Tartalom ajánló
Kövessen minket!
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!