Grüll Tibor

180 Cikk

2003. 08. 29. (VII/35)

Az exodus csodái

Az exodus csodái

Colin J. Humphreys cambridge-i fizikust, a Királyi Mérnöki Akadémia tagját a tudományos világ eddig a számítógépek mikrocsipjeinek szakértőjeként tartotta számon. Most megjelent The Miracles of Exodus cím? könyvében saját állítása szerint húsz éves bibliakutatásának eredményeit tette közzé. A kötet megjelenése után nem sokkal máris a bestsellerlistákra került.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2003. 08. 08. (VII/32)

Istenfélelem vagy kíváncsiság?

Istenfélelem vagy kíváncsiság?

Claudius császár uralkodásának tizedik esztendejében – időszámításunk szerint 50-ben – egy furcsa idegen érkezett Athénba. A Római Birodalom kulturális fővárosában természetesen nem egy zsidó ember megjelenése számított szokatlannak, hiszen a zsidóknak addigra zsinagógájuk is volt a városban, sőt a pogányok közül is sokan mint "istenfélők" csatlakoztak a gyülekezethez. A titokzatos idegen – aki nem más, mint Pál apostol – újdonságként ható tanai azonban megütközést keltettek bizonyos körökben.

Grüll Tibor / Háttér

2003. 06. 13. (VII/24)

Kincs, ami van

A víz alatti régészet újabb szenzációja ezúttal nem a tengermélyről, hanem a bagdadi Központi Bank elárasztott pincéjéből került elő. Faleh Szalman, a bank kormányzója szerint a felbecsülhetetlen érték? asszír kincseket a kilencvenes évek elején rejtették el az épület alagsorában, hogy megóvják őket az öbölháború pusztításától. A pincékbe behatoló amerikai szakemberek az aranytárgyak mellett holttestekre is bukkantak. Az irakiak úgy vélekednek: ezek rivális fosztogató bandák emberei lehettek, s a bank alagsorát éppen az ő távoltartásukra árasztották el vízzel.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2003. 05. 09. (VII/19)

A hang lánya

Sokan hiszik, hogy az Ószövetség utolsó prófétájával, Malakiással végleg lezárult a próféciák kora a zsidó történelemben. Ennek cáfolatát nyújtja egyebek mellett maga a kereszténység is, amely a több évszázados prófétai hagyomány folytatója és – részben – beteljesítője. Bár a prófétaság intézményes formában valóban nem élt tovább a Második Templom korszakában, a prófétálás, mint jelenség, továbbra is elevenen élt az ókori Izraelben.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2003. 04. 25. (VII/17)

Mosták kezüket

Mosták kezüket

Jézus hamis vádak alapján történt elítélése és kivégzése a világtörténelem nem első, de nem is utolsó koncepciós pere volt. Jelentősége azonban egyedülálló: Jézus halála és feltámadása – a keresztény hitvallás szerint – az emberiség megváltását eredményezte. Bár a drámai történet "happy end"-del, Jézus Krisztus feltámadásával fejeződött be, ez azonban egyes-egyedül Isten beavatkozásának volt köszönhető. A per résztvevői között – a vádlotton kívül – egy sem akadt, aki pozitív szerepet játszott volna a történetben.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2003. 03. 21. (VII/12)

Sasok a nagy folyó mentén

Sasok a nagy folyó mentén

Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait. A legutolsó világbirodalom, Róma viszont hiába próbálta tartósan megvetni lábát az Eufrátesz mentén, törekvése kudarcot vallott. Napjainkban sokan találgatják hogy vajon az Egyesült Államok lesz-e az első birodalom az emberiség történetében, amely mind a Nyugatot, mind a Keletet képes lesz tartósan befolyása alá vonni.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2003. 01. 17. (VII/3)

Kő kövön

Hétfőn a Haarec cím? izraeli napilap címoldalon közölte annak az óhéber feliratnak a fényképét, amely állítólag Jóás király korából származik. Ha a lelet valódi, egyértelm? bizonyítékul szolgál arra, hogy az i. e. 10. században Salamon által épített jeruzsálemi Templom nagyon is valóságos épület volt: Jóás ugyanis arról számol be a kövön, hogy az akkor már csaknem kétszáz éves épületet felújíttatta. A tudósítás egyébként megfelel a Biblia közléseinek, s így hitelesítő erej? történeti bizonyítékként lehet a Szentírás szövege mellé állítani. A történelmi múlt iránt oly érzékeny országban, Izraelben, máris nagy vihart kavart a felirat közlése.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 10. 31. (VI/44)

Biblia: a csodatörténelem

Biblia: a csodatörténelem

Izrael életének mindmáig meghatározó sorseseménye az egyiptomi kivonulás (exodus) és a Szináj hegyén végbement törvényadás. A teljes Szentírásnak, és az egész zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak a hitelessége áll vagy bukik azon, hogy a Mózes könyveiben leírt események valóban megtörténtek-e, vagy csupán mítoszok, a vallásos képzelet szüleményei.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 10. 18. (VI/42)

Akik nem ismerték Józsefet

Akik nem ismerték Józsefet

A Biblia elbeszélései nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a világtörténelem kiemelkedő szereplőinek és eseményeinek: "a birodalmak és világtörténelmi személyiségek csupán egy isteni szándék háttereként és eszközeként esnek az ó- és újszövetségi bibliai történelemmagyarázat látókörébe" (Karl Löwith). Jóllehet Ábrahám, Izsák és Jákób leszármazottai több mint négyszáz évig laktak Egyiptom földjén – sőt bizonyos értelemben itt kovácsolódtak néppé –, a róluk szóló bibliai beszámoló e csaknem fél évezrednyi időszakról egyetlen nevet vagy eseményt sem tartott fontosnak megörökíteni.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 09. 27. (VI/39)

Ábrahám szupersztár

Ábrahám szupersztár

"Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban. Az Ábrahám-reneszánsz sokakban felélesztette a reményt az egymással több évszázada haragban álló, egymástól sokat szenvedett zsidó, keresztény és iszlám vallás közötti megbékélésre.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 09. 05. (VI/36)

Az arab Hitler

Jeruzsálem főmuftija, Hadzs Amin Muhammad al-Husszeini 1941. november 6-án érkezett meg a Harmadik Birodalom fővárosába, Berlinbe. A náci állam vezetői a legmagasabb szinten fogadták, s kényelmes szállást biztosítottak számára a Klopstock Strasse egy hatalmas háztömbjében, ahol 1939-ig egy cionista zsidó iskola működött. Miután minden egykori zsidó ingatlant államosítottak, Himmler "Zsidó Intézetet" rendeztetett be az épületben, amit Husszeini megérkezése alkalmával "A Zsidókérdés a Muszlim Világban Kutatóintézet" névre kereszteltek át. Nem ok nélkül.

Grüll Tibor / Háttér

2002. 08. 09. (VI/32)

Történelemeltérítők

Történelemeltérítők

Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé". A zsidóság második világháború alatt elszenvedett tragédiája, amit szimbolikusan az "egészen elégő áldozat" bibliai kifejezésével holokausztnak nevezünk, már csaknem ötven éve ellenáll a historizálódásnak, megrekedve az emlékezet és történelem határa közti senki földjén.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 07. 12. (VI/28)

A megtizedelt város

A megtizedelt város

Emléktáblát avattak a tapolcai Csányi utcában vasárnap, a város mintegy nyolcszáz zsidó lakosa deportálásának évfordulóján. Tapolca első holokauszt-emléktáblájának felavatásán Dr. Grüll Tibor történész, a Szent Pál Akadémia tanára beszélt a város és az ország közelmúltjának tragikus és sötét hónapjairól, és azok máig tartó következményeiről.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 05. 10. (VI/19)

Történelmi lecke fiúknak

Történelmi lecke fiúknak

"Föl, gyermekek, tanulásra" (Ady Endre) "A történelem legfőbb tanulsága, hogy a népek és kormányok soha semmit nem tanultak belőle" – írta százötven évvel ezelőtt Hegel. Nem volt igaza, hiszen éppen az ő szellemi öröksége példázza, mekkora hatást gyakorolhat a történetírás az utókorra. Többek közt a hegeli történetfilozófiának köszönhetjük a történelem raszszista-nacionalista interpretációját, amely a napóleoni háborúk és a hitleri birodalom összeomlása közötti időben szinte egyeduralkodóvá vált Nyugat-Európában, s ami nélkül a nácizmus létre sem jöhetett volna.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 03. 22. (VI/12)

A legősibb vérvonal

A legősibb vérvonal

Manapság már számítógépes programok is segítik azokat, akik szép, színes, és főként minél terebélyesebb családfával akarnak büszkélkedni. Nincs ebben semmi kivetnivaló, elvégre mindenkinek joga van megtudni, kik is voltak ősei. A Biblia is részletesen felsorolja a világtörténelem legfontosabb szereplőinek családfáját. De vajon milyen szerepük van a nemzetségi táblázatoknak a bibliai történelemértelmezésben? Találhatók-e ellentmondások Jézus genealógiájában; és hogyan került bele József "vérvonala" a Megváltó családjába, mikor nem volt annak vér szerinti apja?

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 02. 01. (VI/5)

A titokzatos Heródes-kór

A titokzatos Heródes-kór

Az elmúlt héten az Egyesült Államokban rendezett orvoskonferencia egyik kiemelt témáját az evangéliumokból is jól ismert "Nagy" Heródes halálát okozó betegség jelentette. A Heródes-klán legismertebb alakjának lelkén nemcsak a csecsemő Jézus üldözése, a betlehemi gyermekmészárlás, hanem saját családja jó részének kiirtása is száradt. Heródes azonban súlyos árat fizetett gonoszságáért: borzalmas betegségektől gyötörve, iszonyatos szenvedések után múlt ki, alattvalóinak – sőt családjának – nem kis megkönnyebbülésére.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2002. 01. 04. (VI/1)

A Messiás körzete: Galilea

A Messiás körzete: Galilea

Az ókori Izrael földrajzilag legészakibb területe, melynek neve egyszerűen "körzet", sohasem örvendett nagy népszerűségnek a vallásos zsidóság körében. Ézsaiás korában "pogányok körzetének" is nevezték az itteni lakosság vegyes etnikai összetétele miatt. Jézus korára a "vidéki" Galilea és a "fővárosi" Júdea között már pattanásig feszült a helyzet. A farizeus párt befolyása alatt álló júdeaiak mint a jeruzsálemi Templom és a köréje szerveződött "egyházállam" polgárai, mélyen megvetették a szellemi értelemben alacsonyabb rendűeknek, politikai szempontból pedig veszélyesnek tartott galileaiakat.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2001. 12. 21. (V/51)

Júda, az oroszlánkölyök

Júda, az oroszlánkölyök

Júdea különleges helyet foglalt el az ókori Izraelben, mivel az Örökkévaló "Júda törzsét választotta, a Sion hegyét, melyet szeret". Egyedül ez a törzs és ez a terület kapott ígéretet arra, hogy a fogság és szétszóratás ellenére is "örökké megmarad, nemzedékről nemzedékre". A Jeruzsálemben felépült Szentély egy olyan teokratikus államszervezet központját képezte, melynek jogrendszere – elviekben – teljes egészében az ószövetségi kinyilatkoztatásra épült. Jákob áldása nemcsak Júda kitüntetett szerepét jelezte előre a többi pátriárka között, hanem egyben messiási prófécia is volt: "Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül, míg eljön Siló, és a népek neki engednek." Az Újszövetség megerősíti, hogy ez a kijelentés Jézus Krisztusban teljesedett be, "mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott".

Grüll Tibor / Hit és értékek

2001. 12. 14. (V/50)

A világ elveszett emlékezete

A világ elveszett emlékezete

A világhódító Nagy Sándor i. e. 331-ben nagy és népes várost akart alapítani Egyiptomban, amely az ő nevét viseli majd. Egy álomtól és Homérosz egyik verssorától vezettetve ki is választotta a helyet: Pharosz szigetét és a vele szemben elterülő széles öblöt. Megparancsolta embereinek, hogy itt alapítsák meg Alexandriát. A város alaprajzát földre szórt árpadarával jelölték ki, de azt a mindenfelől nagy számban előrajzó madarak felcsipegették. E baljós előjel igencsak megzavarta Alexandroszt, de a jósok azzal biztatták: az általa alapítandó város mindennel bőven el lesz látva, sok és mindenféle fajtájú ember tápláló otthona lesz.

Grüll Tibor / Háttér

Fáraók forognak a sírjukban

Fáraók forognak a sírjukban

Semmi bajom az Indiana Jones-filmekkel. Hiszen eléggé szórakoztató, ahogyan a jó svádájú, okos és talpraesett professzor (főszerepben: Harrison Ford) hol a frigyládára, hol a Grál-kehelyre, hol pedig indián kincsekre bukkan rá a legképtelenebb helyeken. Nincs ezzel semmi baj, végtére is a filmvászon és Steven Spielberg fantáziája sok mindent elbír. De képzeljük csak el mindezt más környezetben! Mondjuk úgy, hogy a cambridge-i egyetem történészprofesszora számolna be hallgatóinak valamelyik előbb említett "szenzációs felfedezésről". Valószínűleg hamarosan más állás után kellene néznie, esetleg egy csendes, kényelmes gyógyintézet falai között folytathatná előadásait. Nem így szűkebb pátriánkban, amely – mint azt az alábbi történet példázza – e téren is a korlátlan lehetőségek hazája.

Grüll Tibor / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!