– Az MSZP kongresszusán Ön visszalépett Újhelyi István javára az alelnökjelöléstől. Valójában mi állt a kívülről nemes gesztusnak tűnő döntés hátterében? – Egyszerűen az, hogy az MSZP-nek jelen pillanatban van egy 35 év alatti főállású alelnöke, aki erre a munkára tud koncentrálni, és akivel én is együtt tudok dolgozni. Úgy gondolom, hogy ez mindenféleképpen használni fog a működés átalakításának, annak a megújulásnak, amiről annyit beszéltünk, ami alatt a professzionalizálódást, azaz a szakmai megoldások sokkal hatékonyabb alkalmazását kell értenünk.

Miközben műsorokat szüneteltet az MTV, Rudi Zoltán elnök bejelentése szerint jövőre új csatornát indít a köztelevízió. A médiatörvény nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy létrehozhat-e a meglévő két csatornája mellé újabbakat a köztévé. 

Az Országgyűlés hétfőn elutasította a honvédelmi törvény módosítását, amely megszüntette volna a sorkatonai szolgálatot. A módosításhoz kétharmados többségre lett volna szükség, a Fidesz azonban a jogszabály módosítása ellen szavazott. Az MSZP szerint kiderült, hogy az ellenzék nem támogatja az önkéntes haderőre való áttérést, a Fidesz szerint viszont alkotmánymódosítás nélkül nem lehet eltörölni a sorkatonaságot. Az alkotmánymódosítást pedig azért ellenzik, hogy szükség esetén gyors kormányhatározattal lehessen újra elrendelni a sorkötelezettséget. Ennek ellenére november 3-án leszerel az utolsó sorkatona, a honvédelmi miniszter ugyanis saját hatáskörében nullában maximálja a sorkatonák számát. Az üggyel kapcsolatban Juhász Ferenc honvédelmi minisztert kérdeztük. 

Veszett volt az a medve, amelyik hétvégén két embert széttépett, tizenegyet pedig megsebesített Erdélyben. A fertőzés gyanúja miatt keddre virradóra harmadfokú egészségügyi vesztegzár alá helyezték Brassót és környékét.  A Déli-Kárpátokban, a Keresztényhavas részének számító Cenk-hegy alján fekvő városban évről évre ismétlődő jelenség, hogy a medvék kijönnek az erdőből, leereszkednek a városszéli lakónegyedekbe, és a kukákból csemegéznek. Ezt olyan rendszerességgel tették, hogy a nyáron a brassói taxisok számukra jól jövedelmező turistalátványosságnak tekintették a kukázó medvéket, s tucatszámra fuvarozták a helyszínre a kül- és belföldi turistákat. "Az eddigi turistalátványosság azonban hirtelen tragédiává vált a városban" – fogalmazott az egyik városházi illetékes Brassóban. 

Egy aranygyűr? elkészítése 20 tonna bányahulladékot termel – tudhatjuk meg Kocsis Tibor legújabb dokumentumfilmjéből, amely a romániai Verespatakról készült. Ahhoz, hogy a környék hegyeiben található 300 tonna aranyat mind kinyerjék, négy – jelentős történelmi múlttal és műemlékekkel rendelkező – falut kell eltüntetni a föld színéről. Helyükön négy darab 300 méter mély, ciános mocsár marad az utókorra. A visszafordíthatatlan környezetkárosítás haszna Románia számára csupán néhány száz millió dollár. Az Új Eldorádó cím? film – amely az aranyat kitermelni szándékozó kanadai nagyvállalat és az azt meggátolni igyekvő környezetvédők, helyi lakosok küzdelmét mutatja be – immár jelentős, nemzetközi fórumokon is vetítésre került. A rendezővel, Kocsis Tiborral készítettünk interjút. 

Meglepetésre nem kapta meg a szükséges támogatást Jánosi György választmányi elnök az úgynevezett jelölőkongresszuson, amely egyfajta előválasztásként funkcionál az MSZP-n belül. A tisztségért már csak ketten, Csiha Judit és Simon Gábor, jelenlegi elnökhelyettesek vannak versenyben. A velük készített interjúinkból kiderül, hogy a "lendületvétel állapotában" levő MSZP-ben az új kulcskifejezés az együttműködés. 

Nem kizárt, hogy akkor is változatlanul hagyhatja az állampolgársági törvényt a magyar parlament, ha a népszavazáson összegyűlik az érvényességhez szükséges kétmillió igen. De valószín?bbnek látszik az érvénytelenség – így minden maradhat a régiben. 

A csatlakozás után nőnek az árak és erősödik a korrupció. Az emberek többsége legalábbis ettől tartott a leginkább az EU-hoz való csatlakozás előtt. Öt hónappal a csatlakozás után az utca embere leginkább úgy látja: minden ugyanúgy maradt, mint május elseje előtt, érdemben semmi sem változott.

Az olimpia még csak éppen véget ért, de a turisták zöme már elhagyta Görögországot. "Itt az ősz" – mondja vendéglátóm, Tasszosz, akinek a teraszáról nézzük a naplementét Korfu szigetén. Ennek azonban eddig semmi nyoma, napközben még harminc fokig emelkedik a hőmérséklet, a város minden este zsúfolásig tele, de esténként már hűvös van, és többnyire mindenki a kávéházakba húzódik. Turisták milliói jártak ebben az évben az olimpián, a szigeteken, tengerpartokon, de aki elbeszélget a helybéliekkel, az rájön, hogy a napfény mögött van egy másik ország is, amely komoly változásokon megy keresztül. 

Kora reggel van még, csak a kecskéket vitték ki a legelőre, a tehenek csak egy óra múlva mennek. A tájat sűr? köd borítja, a hegy sem látszik, csak sejteni az árnyékát. Ebből a "tejfölből" egy magányos szekér alakja bontakozik ki lassan. Aztán a hang is eljut hozzám, nevetés, igazi, szívből jövő hangos felszabadult kacaj, majd rögtön utána egy énekszó követi. Az énekest nem látni, a szekeret ugyanis vastag ponyva fedi. Petőfi jut eszembe, a négyökrös szekér, bár itt csak egy lógós fej? gebe patája csattog monotonon. Állok, és úgy érzem, mintha hirtelen a múlt században lennék. "Buona Ziau!" – köszönök harsányan a szekér felé.

Újabb magyarverés történt az elmúlt héten Szabadkán. Minden az eddigi forgatókönyvek alapján zajlott: zártkör? magyar születésnapi buli, provokáló fiatal szerb srácok, néhány pofon, aztán banda a bosszúálláshoz. Öt súlyos sérült, késlekedő rendőri intézkedés. Mintha semmi sem történt volna: a kormányközi tárgyalások nem jutnak el az utcákra.

Vasárnap esti nyitókoncerttel (a kolozsvári Karaván és a csíkszeredai Role együttes koncertjével), majd a hétfő délelőtti hivatalos megnyitóval kezdetét vette a tizenötödik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az 1990-ben eredetileg a szomszédos Bálványosfürdőn rajtolt szabadegyetemet Tusnádfürdőre költöztetése óta régi és új hívei, hagyományos vendégei már évek óta a két székelyföldi fürdőhely nevéből képzett "Tusványos" néven emlegetik. Szervezői magyarországi és romániai civil szervezetek. Partnerei között van az Európai Tanács is.

Moskovits Sándor, a békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke azt állítja, hogy Közép-Kelet-Európában hatvan éve nem építettek új zsinagógát. Az első, ahol zöldmezős beruházásként épült egy zsinagóga – egy kis múzeummal – Békéscsabán a Széchenyi ligetben áll. Építése tavaly kezdődött, az idei 60. holokauszt-évfordulót pedig már itt tartották.

Több mint kétszázezer aláírás gyűlt össze a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezésére. Az akció célja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében ügydöntő népszavazást írjon ki a köztársasági elnök. A javaslat komolyan megosztja a pártokat, illetve a határon túli magyarok képviselőit is.

– Ön az MSZP választási kudarcát történelmi vereségnek nevezte. Mire értette ezt a történelmi jelzőt?– A rendszerváltás után történelmi nagyságrend? különbség alakult ki a legnagyobb ellenzéki és a kormánypárt között. Azért gondolom történelminek, mert egy olyan mérföldkőhöz érkezett a szocialista párt – és ez a vereség mutatta meg számára ezt a mérföldkövet –, hogy tovább nem halaszthatók a párton belüli reformok, valamint a generációváltás. A szocialista pártnak komoly reformlépéseket kell megtennie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a magyar pártrendszerben. Egyszerre volt ez stratégiai és taktikai vereség a számukra ezen a választáson.  Egyrészt azért szenvedtek stratégiai vereséget, mert úgy tűnik, rosszul mérték fel a kormányzás ütemezését. Először belekezdtek egy osztogatós politikába, majd "lenyomták" ennek a keser? piruláit is a társadalom torkán, miközben önmaguk mindezt még nem tették meg, és nem vonták le ennek a tanulságait. Taktikai vereséget azért szenvedtek, mert kormányzó pozícióból alkalmazták azt a negatív kampányt, ami 2002-ben bejött nekik, és úgy gondolták, hogy az helytől és időtől függetlenül bármikor alkalmazható. Szerintem túlzásba vitték, hogy az utolsó héten annyira nagymértékben és agresszíven terjesztették azokat a hirdetéseket, amelyek durva rágalmakat szórtak a másik oldalra, annyira, hogy ez még a saját szavazóbázisukat is elbizonytalanította.

Kár volt reggel ötre jönnünk, szomszéd – sopánkodik Józsi –, nem jön ide senki, majd meglátod. Reggel fél hét van Gerlán. Erősen csorgóra áll az ég, mármint ahogy Józsi szomszéd fogalmazott épp az előbb. A választás az nem sok mindenkit izgat itt, mert úgymond – halljuk szinte mindenkitől errefelé – "nem segít az senkin sem, csak azokon, akik Brüsszelbe mennek". Ez a bölcsesség is Józsi szomszédtól való, de ez már a helybeli presszó pultjánál hangzott el, ahol a kávét töltjük épp magunkba, illetve nem csak azt, mert van, akinek másféle ned? van a poharában. 

– Finiséhez ért a kampány. Ismerve a pártok kampánystratégiáit, Ön szerint mi az igazi tétje ennek a választásnak? Mert azt már senki nem hiszi el Magyarországon, hogy ennek a huszonnégy jelöltnek a sorsa vált ilyen fontossá néhány hét alatt? 

A Fidesz kevesli a kétforintos üzemanyagár-csökkentést, mivel véleményük szerint a jövedéki adó legalább húszszázalékos csökkentésére volna szükség ahhoz, hogy a gazdálkodók és a fuvarozók versenyhelyzetben maradjanak Európában. A fogyasztás megnövekedése és a gazdaság gyorsulása kompenzálná a költségvetés kieső bevételeit. Szakértői vélemények szerint – a nemzetközi olajár drasztikus növekedése alapján – akár 300 forintos benzinárra is számíthat a magyar gazdaság. 

Két mandátum elnyerését tűzte ki célul az európai parlamenti választáson az SZDSZ, ami a közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnik – mondta lapunknak adott interjújában Kuncze Gábor. A pártelnök szerint a rossz szereplés esetükben az 5 százalék alatti eredmény lenne. Ebben az esetben Kuncze ennek minden felelősségét vállalja, és lemond, ugyanakkor nem számol ezzel a lehetőséggel. Az SZDSZ első embere már csak azért is bízik a sikerben, mert az elmúlt tizenöt évben a liberálisok bizonyultak a legelkötelezettebbeknek az európai uniós csatlakozás iránt.