– Lapunknak adott múlt heti interjújában Tibori Szabó Zoltán az Ön nevét említette egy bizonyos anyagi visszaéléssel kapcsolatban, mintegy jellemezve ezzel az elmúlt kormányzati ciklus alatti erdélyi magyar politikát.

Több millió dollárnyi közpénz tűnt el az előző kormány idején az erdélyi magyarság támogatásának örve alatt – állítja a Heteknek adott interjúban Tibori Szabó Zoltán, Pulitzer-díjas erdélyi újságíró.

Interjú Bokros Lajossal, volt pénzügyminiszterrel, a Világbank igazgatójával

A magyar katonák nagy része szívesen vállal külföldi szolgálatot – állítja egy Irakot is megjárt magyar tiszt. K. A. neve és rendfokozata titok, mert szerződés köti a Honvédelmi Minisztériummal – ha beszélne az iraki misszióról, szerződésszegést követne el, aminek súlyos következményei lennének. Marad tehát az inkognitó, de így is óvatosan fogalmaz az iraki történésekről. 

Tavaszi megújulás vagy inkább tudatos politikai húzás, még nem tudni, de egy biztos: Orbán Viktor erős médiaszereplésbe kezdett. Egész oldalas interjúk sorozata jelent meg az elmúlt napokban, olyan lapokban, amelyek eddig karanténba voltak szorítva ebből a szempontból. A szakértők különböző módon vélekednek az ügyről, van aki azt állítja, most vált igazi politikussá a volt miniszterelnök, és van, aki szerint csak a külcsín változott, de belül minden maradt a régiben. 

– Kulcsár Attila hazahozatalával ismét a figyelem középpontjába került a K & H Equities milliárdos sikkasztási és pénzmosási botránya. Ugyanakkor a parlamentben felállított "Kulcsár" bizottság mandátuma – amelyben ön is bizottsági tag – április 20-án lejár. Eddig milyen eredményt hozott a vizsgálódásuk?

Magyarországon még nem kíséri botrány Mel Gibson Passió cím? filmjét, bár ehhez hozzájárul az is, hogy a film forgalmazói "ügyesen" válogatták ki azokat, akik az elővetítés során láthatták a filmet. Jelen pillanatban az egyik moziba csábítandó célcsoport a magyar katolikusok népes tábora. Úgy tűnik, hazánkban vallási célt is betölt az amúgy a nemzetközi közvéleményben továbbra is erősen vitatott alkotás. 

A Fidesz kulturális tagozata nyílt levélben kéri az RTL Klubot, hogy ne sugározza az Anyacsavar című, márciusban induló reality műsorát, mert az veszélyt jelent a családokra és az egész nemzetre. A műsor alapkoncepciója az, hogy két önként jelentkező család tíz napra anyát "cserél". A levél aláírója, Pálinkás József egykori oktatási miniszter a Fidesz kulturális tagozatának elnöke. A Hetek őt kérdezte.

Orbán-értékelés. Sokan ezzel a jelzővel illetik a már-már megszokott február eleji programot, amikor a Fidesz vezetője értékeli az ország elmúlt esztendejét. Az eseményre kedd este került sor az ELTE lágymányosi központjában. A volt kormányfő összetöpörödésről, félelmekről és a rendszerváltás veszteseiről szólt, akik ha kiutat keresnek, a polgári oldalon zörgessenek.

Az európai uniós alkotmányozás tavalyi kudarca után új "kísértet" járja be Európát. A tagállamok egy csoportja Franciaország vezetésével el kíván szakadni a többiektől, hogy egy "kemény magot" hozzon létre az unión belül. Mekkora ennek valójában az esélye? Valós a veszély, vagy csak az új csatlakozókat riogatják a "nagyok"? 

– A Magyar Nemzetben megjelent írásában hangosan gondolkodott arról, hogy elegáns és férfias dolog lenne az MSZP részéről egy előrehozott választás kezdeményezése. Komolyan gondolta?– Ez egy felvetés, egy javaslat. Természetesen ahogy írom is a cikkemben – ez egy a lehetséges forgatókönyvek közül. Nekem az a kiindulópontom, hogy Magyarországon 2003 végére egy válságos belpolitikai állapot alakult ki. Benne van a levegőben, hogy rendkívüli a feszültség a jobb- és baloldal között. Ebből adódóan nincs nyugodt állapot a társadalomban, a közéletben, ezért keresni kell a megoldásokat. Ilyen rendkívüli helyzetben az előrehozott választásokkal is lehetséges a feszültség enyhítése.

– A novemberi közvélemény-kutatások alapján a Medián felmérése szerint a Fidesz 7 százalékkal megelőzi a szocialista pártot. Ön szerint pillanatnyi zavar ez a szocialista pártnál, vagy valóban megfordultak az erőviszonyok?

– Az elmúlt hétvége hangos vitákkal telt a MSZP-n belül. Szili Katalin azt mondta, hogy legalább háromféle csoportosulást ismer a szocialista pártban. Egy ideológiait, egy technokratát és egy zsákmánypártot. Valóban ennyire megosztottá vált az MSZP?– Nem megosztott, hanem sokszínű. 

Komoly indulatokat gerjesztett Varga-Balázs Péter győri egyetemista Irakban bekövetkezett halála. Máig tisztázatlanok azok a körülmények, amelyek a magyar fiatalember halálához vezettek.  A Külügyminisztérium az eset tisztázásához két magas rangú diplomatát küldött Bagdadba. 

Országos méretűvé dagadt a magyarcsanádi testvérpárnak az a kártérítési pere, amelyet a magyar állam ellen indítottak. Gán Miklós és Zoltán tizenöt hónapot töltött előzetes letartóztatásban nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával. A bírósági eljárás folyamán azonban bebizonyosodott a fivérek ártatlansága. A kártérítési per során a bíróság "primitív személyiségükre" hivatkozva alacsonyabb összeg? kártérítést állapított meg. Az ügyben már a miniszterelnök is megszólalt, mert véleménye szerint "nincs demokrácia, nincs modern köztársaság akkor, ha bárki kirekesztésre hívhat, ha bárki hivatalos okiratban primitívnek nevezheti embertársát". 

Komoly politikai botrány robbant ki október 8-a után, amikor az ügyészség kivonta a rendőrség látóköréből Rejtő E. Tibort, a K&H bankbotrány első számú gyanúsítottját. Az ügyészség törvényesnek tartja az eljárást, a rendőrség vezetői és kormánypárti politikusok viszont a mai napig érthetetlennek tartják az akciót. A napokban új magyarázat látott napvilágot Rejtő elrejtésével kapcsolatban: az ügyészségi eljárás hátterében a volt bankelnökkel kötendő vádalkut gyanítanak, aminek az lenne a lényege, hogy cserébe a kormányoldalra tett terhelő vallomásért Rejtő enyhe büntetéssel úszná meg a bűncselekményeket. A főügyész és hivatala nem kívánta kommentálni az információt. A Hetek Magyar György ügyvédet kérdezte a vádalku fogalmáról, és arról, hogy a brókerbotrányban elhíresült bankigazgató esetében szóba jöhet-e ez a megoldás. 

A Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő főút egyik falucskájába sereglik minden év októberében a környező vidék apraja-nagyja. A hónap második hétvégéjén tartják Feketetón (Negreni) a vidék legnagyobb kirakodóvásárát. A hosszú hétvégén több tízezren jönnek ide, és senki nem tér haza üres kézzel. Jár egy mondás a környékbeliek között: "Még ha nincs is pénzed, Feketetóról akkor sem mész haza vásárfia nélkül." Az etnikai, nyelvbeli különbségek ellenére – ha kell, kézzel-lábbal mutogatva – mindenki üzletet tud kötni.

Az elmúlt napokban sajtóhírek szerint növekedett az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós feszültség. A kormánypártok igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget, miszerint a másik fél gerjeszti fölöslegesen ezeket a feszültségeket. Több vitatott helyzetben nem megfelelően támogatták egymást – hangzott el mindkét oldal képviselőinek szájából. Azonban mindez még mindig az elviselhetőség keretein belül van – állítják mindkét párt vezető egyéniségei. Sőt, épp erre szolgál, hogy a két párt külön koalíciós egyeztetőket nevezett még a kormányalakításkor: Horn Gábor SZDSZ-es államtitkár, illetve Szekeres Imre MSZP-s államtitkár felel a koalíció mindenkori összhangjáért. Mindkét politikusnak ugyanazt a három kérdést tettük fel, melyek az utóbbi idők koalíciós problémáira mutatnak rá.

A második világháború befejezése után a legnehezebb helyzetbe azok a magyarok kerültek, akik a felvidéki, erdélyi, délvidéki és kárpátaljai területeken laktak. Nekik ugyanis el kellett szenvedniük az adott országok hatóságainak bosszúját. A kollektív felelősség elvén népcsoportokat üldöztek el addigi lakóhelyükről, vagy legalábbis nemzeti azonosságtudatuk feladására kényszerítették őket. Tették mindezt a szövetségesek hallgatólagos beleegyezésével, és a szovjet pártállam aktív támogatásával. Csehszlovákiában nyíltan, írott kormányprogram szintjére is emelkedett ez a program, és Benes dekrétum néven vonult be a történelembe. Benes elnök részvételével a tiszta szláv nemzetállam megteremtését tűzték ki célul. 1946-ban aztán sor került a lakosságcsere-egyezményre, melynek keretében több tízezer magyart szállítottak marhavagonokban az anyaországba. Ötven év távlatából már-már történelemnek is nevezhetnénk az akkori eseményeket, azonban az egykori Csehszlovákia területén, mind Csehországban, mind Szlovákiában, életben van ez a törvény. Jelenleg is nemzetközi fórumokon vitatkoznak jogászok és politikusok, hogy összhangban áll-e a fent nevezett törvény az európai jogelvekkel. A vita folyik, azonban az érintettek közül egyre kevesebben vannak már életben. Ilyen Hankó Lászlóné is, akit tízéves korában üldöztek el Nagyfajkürtről. Vele beszélgettünk a múltról és jövőről.