Robbantási kísérlet Kézdivásárhelyen, a román zászló ellopása a nemzeti ünnepen, parlamenti törvénytervezet az RMDSZ beszüntetésére – ezek a hírek érkeztek a közelmúltban a szomszédunkból.

Dacian Ciolos volt uniós mezőgazdasági biztost jelölte miniszterelnöknek Klaus Johannis román államfő kedden. A Ciolos által alakítandó szakértői kormány a jövő ősszel esedé- kes parlamenti választásokig vezetheti az or- szágot, amennyiben megszerzi a parlamenti többség támogatását.

Victor Ponta román miniszterelnök szerdán bejelentette lemondását. Döntését azzal indokolta, hogy a társadalom haragja legitim, és nem kívánja a miniszterekre és a helyi hatóságokra hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amely 32 emberéletet követelt.

2016-tól már a szabadban gyűjtögetett terményeket sem lehet majd adómentesen eladni. Jövőre új szabály kötelezi a felvásárlókat, hogy az erdőn, mezőn gyűjtögető magánszemélyek által leadott szerzeményért fizetett ellenértékből forrásadót vonjanak. Megkérdeztük az érintetteket, mit szólnak mindehhez.

Visszatért a politikába Traian Basescu volt román elnök, aki nemrég bejelentette, hogy belép a Népi Mozgalom Pártba (PMP), amelynek most az elnökévé választották. A volt elnök jelezte: azért tér vissza a politikába, hogy megvédje, amit 2004 és 2014 között, két elnöki mandátuma alatt felépített.

Mind a huszonkét állami erdészetre kiterjeszti vizsgálatát a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) Lázár János utasítása nyomán, miután az eddig ellenőrzött hat erdészet mindegyikénél súlyos hiányosságokat tártak fel. A kancelláriaminiszter nemrégiben arra utalt, hogy „fideszes menedzsment lopja szét” az állami vagyont. A meglepően nyílt szóhasználat alapját vélhetően a Kehi-jelentés szolgáltatja – bár éppen tavaly ősszel került át az erdészetek irányítása a Magyar Fejlesztési Banktól a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy ne fiskális szempontok, hanem pusztán szakmaiak érvényesüljenek a közjó érdekében.

Románia az Iszlám Állam csapásainak egyik célpontja lehet – állapítja meg 2014-es jelentésében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A dokumentumból az Antena3 televízió idézett részleteket az elmúlt héten, de már teljes terjedelmében olvasható a román parlament honlapján is. A Klaus Johannis elnök irányítása alatt álló SRI szerint a székely autonómiatörekvések ugyanolyan veszélyt jelentenek az államra – de nem külső, hanem belső irányból.

Egyre több legenda szövi át Nicolae Ceausescu bukását és halálát, ahogy az évek telnek. Egyesek szerint a diktátor eltüntetését a nagyhatalmak, illetve a „háttérhatalmak” szervezték, például az a Nemzetközi Valutaalap, amelynek Ceausescu Románia összes adósságát visszafizette, és amelytől nem is akart új hitelt felvenni. Rendre szárnyra kelnek olyan híresztelések is, miszerint a diktátor óriási vagyont rejtett el Svájcban, illetve a világ számos pontján, amely a mai napig nem került elő. Elásott kincsek, rejtett számlák, securitatés összeesküvés és a rendszerváltó elit pénzügyi felemelkedése – ezek a hírek tartják ma izgalomban a román bulvársajtót.

Székelyföld belsejében, a Sóvidék szélénél van egy falu, amely már csak papíron létezik. A helyén egy tó vize csillog, házai felett hullámok csapkodnak. Bözödújfalu a romániai  falurombolás néma mementójává vált, de emlékezetét a politikai rendszerek sem tudták elpusztítani. A település azért is nevezetes, mert ez volt az úgynevezett szombatos zsidók központja, akik székelyként lettek Mózes követői. Bözöd, a székely Jeruzsálem pedig egyben a vallási béke szimbóluma is volt: katolikusok, görög katolikusok, unitáriusok és szombatos zsidók éltek itt egymással harmóniában.

Elbukott a Victor Ponta elleni bizalmatlansági indítvány a román parlamentben: 207 képviselő szavazott az indítvány mellett, és 8 ellene. Az indítvány elfogadásához 275 törvényhozó támogató szavazatára lett volna szükség. Egyelőre helyén maradt a Ponta-kabinet, de jövő nyár elején választások következnek a szomszédunkban.

„Ott bizony nem úgy tekintenek az életre, mint itthon” – mondta egyik rokonának nemrégiben T. László, aki az idegenlégiót megjárt apját követve Marseille-ben vállalt őrző-védő munkát. A 29 éves fiatalember meg­állapítását éppen saját tragikus sorsa igazolta: két héttel ezelőtt egy vasárnap hajnalban fegyveresek végeztek vele a francia Riviéra hangulatos fővárosában. A Hetek munkatársa T. László szülővárosában, Békésen próbált magyarázatot találni a történtekre.

 Szigorították Romániában a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tevékenységet sújtó törvényt. Az új rendelkezések éppen úgy vonatkoznak Wass Albertre, mint Ceausescura vagy Antonescura – a jogszabály ugyanis tiltja az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszának ápolását Romániában.

A Bálványosi Szabadegyetem után a magyar–román viszony rendre lefagy, állítja lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus. Az idei nyáron sem történt ez másként, hiszen a tábor éppen csak bezárt, amikor a Bukarestbe akkreditált magyar nagykövet, Zákonyi Botond egy nyilatkozata miatt robbant ki elemi erővel a diplomáciai adok-kapok. A Heteknek nyilatkozó erdélyi elemzők szerint Zákonyi nyilatkozatával tulajdonképpen mentőövet dobott a túlélésért küzdő román miniszterelnöknek.

Vargyas felé haladva, ahogy a homoródi dombokon halad fel és alá az ember, az összes érzékszervét leköti a táj és az ott zajló élet. A szem nem tud betelni a zöld lankákkal és a patakokkal átszőtt völgyekkel, a fül a tehenek és juhnyájak csengős zajával, a gólyák kelepelésével, a pacsirta dalával. A mező pedig olyan illatot áraszt, amit csak itt és csak nyáron érezhet az ember. Ahogy délnek fordul az út, már  Hargita és Kovászna megye határán járunk, ahol a táj a szelíd lankákból meredek hegyekké emelkedik, és egyre több kopár hegyoldal tűnik fel a távolban. A kopasz olda-lakon nagy nyílt sebek tárulkoznak fel, és a levegőben füstszag lengedezik. Enyhe ugyan, de mégis ismerős: bükkfa ég a közelben. Az út Oklánd felé fordul és a nyári lombok felett szürke füstfelhő tornyosul, amelyről bizton állítom útitársaimnak, hogy szénégető boksák eregetik azt, de tévedtem, a faszén helyett mész ég a kőkutak mélyén.

Két újonc, a szezont egyaránt három vereséggel kezdő Békéscsaba és Vasas találkozott egymással az élvonal negyedik fordulójában a viharsarki megyeszékhelyen. A Kórház utcai stadionban a hőség ellenére közel háromezren voltak kíváncsiak a meccsre. Az angyalföldieknek sikerült jobban az este, kétgólos győzelemmel térhettek haza. A békéscsabai csapat elmúlt évtizede a magyar futball agóniájának egészen gyanús elemekkel átszőtt iskolapéldája.

Egyre többen vásárolnak Romániában a határ magyar oldalán élők közül, sőt már távolabbról is átjárnak a határ menti településekre. A magyar bevásárlóturisták akár 50 százalékkal alacsonyabb árakkal is találkozhat-nak, mint itthon, hiszen júniustól életbe lépett Romániában az élelmiszerek áfacsökkentésére vonatkozó törvény, aminek köszönhetően minden élelmiszer után az eddigi 24 helyett csak 9 százalékos áfát kell fizetni.

Az idén már június végén megkezdődött az aratás, és lassan be is fejeződik. A mennyiséggel nincsen gond, ám kevesebb a minőségi búza, a pékeknek többet kell fizetni majd a jó termésért, ami a kenyér árának emelkedését hozhatja – mondják a szakemberek.

A 2014-es országgyűlési választás sok egyéb mellett az Orbán-kormány nemzetpolitikájában is szakaszhatárt jelent. Mi változott tartalmilag, és mi lesz az elmúlt évek külhoni magyar közéletét meghatározó, de a „második vonalba” visszavont szereplők sorsa? Bár a fogalom közszájon forog, a nemzetpolitika fogalmának tartalma sokat változott az elmúlt huszonöt évben. A kifejezés használatát önmagában indokolja, hogy a történelmi Magyarország megszűnése, 1918 óta a szomszédos államokban máig jelentős létszámú magyar él. A magyar nemzetpolitika tulajdonképpen róluk szólna, ahogy azt az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József mondta: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Az Orbán-kabinet 2010 után szívesen beszélt saját nemzetpolitikai céljairól. A külhoni magyarokkal kapcsolatos budapesti politika változásának kézzelfogható eredménye a 2010 óta honosított közel 700 ezer új magyar állampolgár.

Bűnvádi eljárást kezdeményezett a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) Victor Ponta miniszterelnök ellen. A kormányfőt 17 rendbéli okirat-hamisítással, folytatólagosan elkövetett adócsalásban való bűnrészességgel és  pénzmosással gyanúsítják, melyet még ügyvédi minőségében követett el. A román képviselőház nem szavazta meg a miniszterelnök mentelmi jogának megvonását.