Tőkés László „nem érti Orbán Viktor nemzetpolitikáját”, pedig a Fidesz és a püspök által csak erdélyi MSZP-nek nevezett RMDSZ közeledése nem új jelenség. A tavalyi romániai elnökválasztáson a magyar miniszterelnök látványosan az RMDSZ mellé állt a korábban Tőkés hívei által fideszes hátszéllel létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjével szemben. Ám a szakítás még csak nem is ekkor következett be – a folyamat 2011-ben indult, amikor is Orbán Viktor keresni kezdte az RMDSZ vezetőivel a kapcsolatot.

Vasárnap reggel még szórványos lövöldözést lehetett hallani az észak-macedóniai Kumanovóban, ahol előző nap súlyos összecsapások voltak rendőrök és valószínűleg albán fegyveresek között. A szerb–koszovói–macedón határon fekvő településen az albán UCK fegyveresei csaptak össze a macedón rendőrséggel, akik egy terroristafészket akartak felszámolni. A hivatalos indok mögött azonban a nemzetközi sajtó Nikola Gruevski miniszterelnök akcióját sejti, mellyel mesterségesen akarja elterelni a figyelmet az országban uralkodó súlyos belpolitikai válságról.

Nemzetközi körözés van érvényben Markó Attila ellen: az RMDSZ egykori képviselőjét már az Interpol is keresi. A volt szenátor Budapes­ten él, pontosabban bujkál jelenleg, ami a magyar kormányt is kényes helyzetbe hozza.

Lucian Boia ma az egyik legvitatottabb történész nemcsak Romániában, de talán egész Európában. Legújabb könyvében – Vesztesek és győztesek – egyszerre megy szembe saját hazája kikezdhetetlen igazságként tálalt Trianon-mítoszaival, az első világháború győztesei által kőbe vésett szemlélettel, illetve azok minden jelenkori következményével. Teszi mindezt hallatlanul izgalmasan és olvasmányosan, mindvégig hangoztatva, hogy az idő kerekét senki sem tudja visszaforgatni. Az amúgy hazafinak tartott Boia tizenöt éve provokálja a román nemzeti öntudatot, olvasóközönsége mára megszokta botrányos kijelentéseit.

Diplomáciai botrány lett a székely szabadság napja alkalmából a Hősök terén tartott megem­léke­zésből, ahol a Székelyföldért Társaság elnöke, György-Mózes Árpád az Iszlám Államhoz hasonlította Romániát. De vajon mekkora valós támogatottsága van a Székelyföld autonómiájának az ott élők, és mekkora az Erdély más részein élő magyarok körében? Hogyan lett az autonómia az erdélyi magyar politika fősodrának témája?

A gazdaélet a hegyekben eddig sem tűnt egyszerűnek előttem, de az igazi problémákkal akkor néz szembe egy számadó juhász, ha szembesül vele, hogy a medve, a farkas vagy a kóbor kutyák rákapnak a nyájra. Ha hiányzik egy jószág, keresni kell, hová tűnt, és meg kell találni legalább a maradványait, hogy kiderüljön, ki a betolakodó, ki ellen kell felvenni a harcot. Viorel nem nyomolvasó, de a közel húszéves hegyi pásztorkodás alatt megtanulta, hogyan pocsékolja meg a jószágot a medve és hogyan a farkas. Guraniban, a Bihar lábánál elterülő lankákon a hosszú ősz alatt el-eltünedeztek a rábízott birkákból, akiket a telelésre hoztak le a havasokból, és a gazda a helyi vadászokkal összefogva nyomozásba kezdett.

A Déli-Kárpátok lábánál fekvő Argeş megyei Slatina falu egy átlagos román falucska a fogarasi hegyi települések végtelen sorában. A Wikipédián is csak a lakosság létszámát, térképen való elhelyezkedését és egy régi templom adatait lehet megtalálni, valamint egy utalást a Kárpátok csodás természetvédelmi területére. A falunak azonban van egy titka, amit csak kevesen ismernek. Tavaly temették el Slatina hősét, a 98 éves Marina Chircát (képünkön lent, balra). Sokak szerint Marina néninek már a ’89-es rendszerváltás után szobor, magas rangú állami kitüntetés járt volna, cselekedeteit történelemkönyvekben kellene megismertetni a mai nemzedékkel. Igazi hős volt ugyanis, aki több mint egy évtizeden keresztül dacolt a kommunista rendszerrel. Neve azonban mégsem forrt egybe az antikommunizmus román hőseivel, nem is szerette a pátoszt, egyszerűen élt és olyan emberként, aki hű maradt az elveihez egy elvtelen társadalomban is.

A 20. században megritkultak Európában az olyan nagyragadozók, mint a barnamedve és a farkas. A Bécsi Állatorvosi Egyetem legfrissebb tanulmánya azonban kimutatta, hogy ez a trend megfordulni látszik. Az osztrák kutatók egész Európára kiterjedő megfigyelései alapján a nagyragadozók létszáma ismét növekszik: 17 ezer barnamedve, 12 ezer farkas és 9 ezer hiúz él a kontinensünkön. A legnagyobb farkaspopuláció Romániában található, de megjelentek már Magyarországon is.

Új elnök, új szemlélet? - teszi fel a román sajtó a korántsem csak prózai kérdést rendre Klaus Johannis választási győzelme óta. Az elnökváltás ugyanis nemcsak egy meglepő választási fordulat, hanem  új remény a választóknak az ország európaivá válására. S amely egyelőre véget vet Traian Basescu páratlan politikai karrierjének is – ahogy a román sajtó fogalmaz: nyugalomba vonul az egykori hajóskapitány.

Aki egyszer is hallotta a kovácsműhelyek messziről csengő zenéjét, az nem felejti el soha. A ritmust a mester félkezes kalapácsa adja az üllőn, a szólamot pedig a kétkezes nagykalapácsa hozza. Ehhez a zenéhez színes háttér a fekete kemence, a vörösen izzó patkó, és a füst, amely szinte átlényegíti az egész műhelyt, és visszaröpít az időben, amikor a patkolás művészetét lestük gyerekként. Akkor misztikus volt a műhely, benne a kováccsal, aki gyúrta, ütötte és a végén formázta a vasat. Most sincs ez másképp.

A kormányból való kilépés mellett szavazott az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT). A döntést két tartózkodással, ellenszavazat nélkül hozta a testület – tudtuk meg Kelemen Hunortól, a szövetség elnökétől. A végső döntést szuverén testületként a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) fogja meghozni december 13-án.

Horvát európai parlamenti képviselők elítélő állásfoglalást várnak az Európai Parlamenttől Vojislav Seselj szerb radikális pártelnök, háborús bűnös, hágai vádlott ügyében. A betegsége miatt ideiglenesen szabadlábra helyezett Seselj „vajda” alig érkezett haza Belgrádba, máris nacionalista uszító tevékenységbe kezdett.

Hatalmas mozgósítással, kemény Facebook-kampánnyal, számos protest-szavazattal és határon túli voksokkal fordított az elnök­ségért folyó versenyen Klaus Iohannis. Victor Ponta elleni győzelméhez kellettek a szociáldemokraták kampányban elkövetett baklövései, valamint a korábban inaktív nagyvárosi fiatalok megmozdulása is. A 62 százalékos részvétel mellett 54 szá­zalék fölött teljesített a volt nagyszebeni polgármester, megduplázva ezzel az első fordulóban kapott szavazatai számát.

Mihály napja az ősz egyik kiemelt időpontja a bihari juhászok életében: ez a gazdasági év fordulója, az elszámolás napja. A pásztorok ilyenkor adnak számot a rájuk bízott jószágokról, azok állapotáról és a haszonról a gazdának. A hagyomány szerint a hegyi legelőre Szent György napkor kihajtott állatokat ilyenkor hajtják vissza. A hagyomány még él, de már sokat modernizálódott, cb-rádió és mobiltelefon hangolja össze a munkát, terepjárók hozzák az állatorvost, ha kell, és a sajtot, az ordát meg az írót se szamárháton viszik a faluba, hanem hűtőkocsiban utazik. A pásztorélet azonban még mindig a jószágról szól, és továbbra is haszonszerzés áll a romantika mögött, így a pontos elszámolás most is feltétele a bizalomnak.  Guraniben jártunk, ahol hazaterelték a falu birkáit.

Valósággal kettészakadt Románia a vasárnapi elnökválasztást követően azzal, hogy Erdély jelentős részén Klaus Johannis, a jobbközép pártok jelöltje, míg a keleti és déli részeken Victor Ponta szociáldemokrata jelölt szerezte meg a szavazatok többségét. Így Ponta kevés előnnyel ugyan, de esélyesként vág neki a második fordulónak, amelyet a hétvégén tartanak Romániában. Bár a magyarok szavazata döntő lehet, az RMDSZ hivatalosan egyik jelöltet sem támogatja a további kampányban, és arra szólította fel támogatóit, hogy saját meggyőződésük szerint voksoljanak.

Létezik-e az erdélyi magyar politikának egy évtizedekre előre megírt forgatókönyve, amelyben a magyarság képviselői feladták az autonómiatörekvés eszméjét? Nagy Árpád politológus szerint van ilyen paktum. Nincs azonban több  évtizedes titok, mert már 1993 nyarán fény derült a később Neptun-gate néven elhíresült titkos – amerikai közvetítéssel folytatott román-magyar – tárgyalásokra, amelyek ma is a politikai együttműködés alapjait képezik.

Csak szünetelt eddig a szerb–albán konfliktus, és egy kicsi szikra is elég, hogy újra lángra lobbanjon a nyílt ellenségeskedés. Egyelőre csak gyújtogatás formájában. Szerbiában, ahol a „balhét” látszólag a szerb–albán Európa-bajnoki selejtezőn megjelent albán zászló indította el. Számos előjele volt már a konfliktus erősödésének. A mérkőzés olyan agresszióhullámot indított el, amelynek célkeresztjében az albán pékségek állnak, de támadás érte a szabadkai dzsámit is.

Gyerekkoromban az ősz biztos jele volt a család egyik nagy napja, a kukoricatörés. Április negyedikén a felszabadulást krumplirakással ünnepeltük, augusztus huszadika pedig általában a felszedéséről szólt. Ezek voltak a nem szeretem napok, meleg volt, semmi izgalom, csak a monoton, izzasztó munka. Estére teljesen elfáradva, összetörve kerültünk haza. Azonban a kukoricatörés más volt, már csak azért is, mert ide nem volt elég a szűk családi kör: szomszédok, rokonok, munkatársak jöttek és dolgoztak együtt, nagy volt a felfordulás. Sok év után újra kukoricát törni hívtak, amit egy hirtelen jött ötlettől vezérelve el is fogadtam.

Még el sem kezdődött a román elnökválasztási kampány, máris durva közhelyek röpködnek a román sajtóban. Victor Ponta miniszterelnök a népszerűsége alapján biztos befutónak számít a decemberi választáson, amit igen komolyan vesz, hiszen ezzel a győzelemmel gyakorlatilag minden fontos poszt a baloldali tömörülés kezébe kerülne. Egyes elemzők az egypártrendszer kialakulásától féltik Romániát.