A szögedi betyár
2009. 02. 28.
Kevés olyan ember van, akiről még életében legendák születnek. Rózsa Sándor, az alföldi útonálló társaival ellentétben kínosan ügyelt arra, hogy valóban csak a gazdagoktól vegyen el, védelmezte a gyengéket és az asszonyokat, soha nem káromkodott, minden reggel imádkozott, és még az 1848-as szabadságharcban is vitézkedett. A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki maga és zsiványcimborái között. Mindez közrejátszott abban, hogy bár összesen harminc halálesetet lehetett a számlájára írni, végül tüdőbaj végzett vele.