Az ígérethez képest egy hónappal korábban, szeptember 1-jétől lép életbe – a 100 napos program keretén belül – az új közalkalmazotti illetménytábla és a minimálbér adómentessé válása. A Medgyessy-kormány ezt az adójóváírás felső határának emelésével teszi lehetővé, a változtatásból azonban nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottak járnak jól, hanem az átlagos jövedelemmel rendelkezők széles köre is. A törvénymódosító csomagban helyet kapott az egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, a családi pótlék 20 százalékos emelése, illetve az augusztusi dupla családi pótlék mint beiskolázási juttatás kifizetése is. 

Kormányprogramjában az MSZP – más pártokhoz hasonlóan – ígérethalmazzal borította el a választópolgárokat. A kormányalakításra való felkérés után bizonyítania kell, betartja-e az első 100 napra vonatkozó ígéreteit. Eszerint egyszeri alkalommal 19 ezer forint üti a nyugdíjasok markát, szeptembertől a pedagógusok, október 1-jétől pedig az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét 50 százalékkal emelik, szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelkedne az ösztöndíjak összege, augusztustól, tekintettel a tanévkezdésre, kéthavi családi pótlékot kapnának a családok. Október 1-jétől adómentes lenne a minimálbér. A Heteknek nyilatkozó László Csaba pénzügyminiszter-jelölt bevallása szerint ezt a 200 milliárdra rúgó kötelezvényt teljesíti az MSZP. László Csaba megerősítette, hogy a folytonosság hívei: az MSZP nem vonja vissza automatikusan az Orbán-kormány által bevezetett intézkedéseket. 

Bár csak jövő év áprilisában lesznek az országgyűlési választások, átfogó intézkedések már nem várhatók az Orbán-kormánytól, így kis túlzással, de utólagosan értékelhető az elmúlt három év gazdaságpolitikája. Lakáshoz jutás, családtámogatás, forintárfolyam-sávszélesítés, inflációtervezés, külföldi tőkéhez való hozzáállás, kétéves költségvetés stb., mind mérföldkőnek számít a kormány elmúlt három és fél évének gazdaságpolitikájában. Mennyiben voltak pozitívak, illetve negatívak az Orbán-kormány döntései? Menynyiben vitték előre az országot? Ezekről kérdeztük interjúnkban Hegedűs Miklóst, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatóját.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az év során egyre lassabban növekedik a gazdaság. A KSH legfrissebb adata szerint az év harmadik negyedévében csupán 3,7 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők szerint az év során 4 százalék alá esik a gazdaság növekedése, ami lényegesen elmarad a tavalyi 5,2 százaléktól. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint ez egyelőre nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.

Forró tél köszöntött az egészségügyre. Felszínre törő frusztráltságok, sztrájkok, kibékíthetetlen érdekellentétek követik a jobbról-balról vitatott kórháztervezetet. "Le kell számolni az illúziókkal. Nem fognak földre szállt angyalok pénzeszsákokkal segíteni, tehát a most formálódó törvény nem fog drámai változásokat hozni" – fogalmazott "biztatóan" Mikola István egészségügyi miniszter egy szakmai fórumon.

Ha manapság swingről esik szó, elsősorban a Cotton Club Singerst szokás megemlíteni. A minap ötödik lemezével rukkolt elő az énekegyüttes: a 12 dalt magában foglaló album címe 2x2. Az új számok mellett javarészt olyan átdolgozásokat hallhatunk, melyek már korábban is sikerrel szerepeltek az együttes repertoárjában (Sound of America). 

A kormányoldal cselez, az ellenzék lépéshátrányba került. A kormány jogszerűtlenül akar pénzt osztogatni, az ellenzék a törvény nyomán ellenőrizni próbál. Ez is kiolvasható a történetből. De az is, hogy a kormányzati képviselők megakadályoznák a kormány döntésének kivitelezését, az ellenzék pedig, noha bírál, mégis együttműködik. Hogy mi történik valójában? Nos, ki-ki döntse el saját belátása szerint. A tét nem kicsi: 14 milliárd forint.

A szeptember 11-ei terrortámadás felerősítette az illegális szervezetek működésének visszaszorítását. Az USA példamutatóan zárolta a terroristagyanús számlákat, és ultimátumával gyakorlatilag erre szólította fel a civilizált világ pénzintézeteit is. Világszerte számos intézkedés, törvénymódosítás született azóta, amelyek mind az illegális pénz forgalmát kívánják leszorítani. A héten a terrorizmus elleni küzdelem jegyében a parlament elé került a pénzmosásról szóló törvény, amely kibővíti a törvény hatálya alá eső szervezeteket, kimondatlanul, de bezárásra ítéli az utcai pénzváltókat, szükséges esetben a pénz mozgása előtt teljes egészében lezárja a határokat. Dr. Molnár Csabával, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Pénzmosás Elleni Osztályának vezetőjével a hazai pénzmosásról és a születőben lévő törvény esélyeiről beszélgettünk.

Óvatosságra intenek a befektetői tanácsadók. A háborús helyzet, az esetleges további terrortámadásoktól való félelem, sőt, annak az esélye, hogy a konfliktus a közel-keleti térségre is kiterjedhet, csak tovább fokozza a szeptember 11-e óta tartó bizonytalanságot a részvénypiacokon. Rövid és hosszú távra elsősorban az állampapírok vásárlását ajánlják az elemzők.

Múlt héten volt a parlamentben a zárszámadás általános vitája – feltehetően ez a hír nem sokak szívét dobogtatja meg, talán sokan azt sem tudják, mi az a zárszámadás. Ha viszont megkérdeznénk valakit, érdekli-e, mire költi az állam az adóforintjait, szinte biztos azt válaszolná: "Igen, hogyne!" De ha azt kérdeznénk tőle: "Mit tesz, mit tehet annak érdekében, hogy meg is tudja, valóban jól gazdálkodik-e az állam a pénzével?" – elnyúlnának, megfakulnának az arcok, és pillanatok alatt beismerné: semmit. Maximum annyit, hogy elolvassa az erről szóló újságcikkeket, vagy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) éves jelentését, majd a kívülrekedtség érzésével sebesen abba is hagyja a próbálkozást, merthogy érthetetlenek e szövegek. 

Új, kockázatos helyzetben van a magyar gazdaság. Az elmúlt években Magyarország veszített a tőkevonzó képességén, ebből fakadóan ha enyhén is, de újra nő az államadósság. Az elmaradt átfogó adóreform és a kormányzati tőkeellenes kirohanások súlyosan veszélyeztetik a kiépült bizalmi tőkét – összegezte Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója a magyar gazdaság helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak időben kellene lépéseket tenni a kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására.

Szemizomláz. Feltételezhetően a kedves olvasók közül sokan még nem hallották ezt a kifejezést, és talán még kevesebben vannak azok, akik megtapasztalták ezt a különleges élményt. Márpedig higgyék el, van ilyen. Nem is nehéz megtapasztalni ezt, bárki részesülhet belőle, aki a műrepülésre adja a fejét. Veres Zoltán műre-pülőbajnok erről és más érdekes pilótaélményeiről is mesél.

"Üldözött lettem, mint a zámolyi romák, akár kezet is foghatnánk egymással. A különbség csak annyi közöttünk, hogy nem a bőröm színe, hanem a vállalkozásom miatt üldöznek, de ha kell, elmegyek én is Strasbourgig" – fakadt ki a Heteknek Zarándok János, a Mészkő és Dolomit Kft. tulajdonosa. 

Önmagában még nem veszélyezteti a hazai piac egyik legkomolyabb rendszerintegráló cégének a jövőjét az egy héttel ezelőtt történt tragédia. A Synergon Informatikai Rt. körüli bizonytalanságot ugyanakkor tovább fokozza az a megdöbbentő baleset, amelyben egy szempillantás alatt elvesztette a cég az elnök vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyettesét és két igazgató tanács tagját. Bár a cég belső szabályzatában rögzítve van, hogy a felső vezetők együtt nem utazhatnak, múlt héten mégis egy repülőgépen tartózkodtak, amely eddig még tisztázatlan okok miatt lezuhant, és valamennyi utasa életébe került. 

"A rendszerváltás szabadságot, demokráciát, versenyképes gazdaságot és jólétet ígért az embereknek. A jólét azonban ma, 11 évvel a rendszerváltás után is elérhetetlen az emberek többsége számára. A munkavállalók, a nyugdíjasok milliói még mindig nem érzik a rendszerváltás előnyeit. Az MSZP számára a jólét nemcsak jobb anyagi életfeltételeket jelent, hanem olyan demokratikus és modern társadalmat is, amely összhangban van a 21. század követelményeivel. Ezért – ha elnyerjük a választók többségének bizalmát, és kormányt alkotunk – szociális, demokratikus és modernizációs fordulatot hajtunk végre" – olvasható az MSZP választási programjában.  A részletekről Szekeres Imrét, a program egyik kidolgozóját, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnökét kérdeztük. 

Taktikailag helyesnek és ügyes időzítésűnek nevezte Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke a forint árfolyam-ingadozási sávjának kiszélesítését. Ezzel a lépéssel ugyanakkor gyakorlatilag értelmetlenné vált a forint havi 0,2 százalékos leértékelése, így az év során várható, hogy a jegybank bejelenti a megszüntetését – mondta Vértes a GKI prognózisát bemutató sajtótájékoztatón.

A szavahihetőségét ássa alá a kormány azzal a döntésével, hogy ígérete ellenére mégsem ad állami garanciát a főváros bankhiteléhez. Két éve támogatásáról biztosítja a kabinet a fővárosi önkormányzatot, hogy ezzel a lépésével segíti az EU-csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez elengedhetetlen projekteket. A váratlan döntéssel ugyan nem hiúsulnak meg a projektek, de a költségek – az adófizetők forintjai terhére – tetemesen megnőnek.

Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, milyen befektetési lehetőségekkel lehet élni most, amikor sem a tőzsdei, sem a banki befektetések nem kecsegtetnek jelentős nyereséggel. A BUX-index nyár óta stagnál vagy lefelé mozog, a reálkamatok pedig éppen hogy követik az inflációt, ráadásul az eddig szárnyaló ingatlanárak is landolásba kezdtek a nyár óta. Cikkünk megkísérli szakértők segítségével körüljárni a kínálkozó lehetőségeket.

Talán tudatos elszólás, talán egyfajta program része az, amit a kormányfő a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban a napokban kinyilatkoztatott. A bejelentés mindenesetre alkalmas arra, hogy megszondázza a szakmát és a közvéleményt. Sokan az MSZP-SZDSZ kormány egyik leghaladóbb rendeletének, a magánnyugdíjpénztár rendszerének lebontását vélik meghirdetni a kormányfő azon bejelentésében, miszerint a magánnyugdíjpénztári járulékok pótlására szolgáló 70 milliárd forintot inkább a jelenlegi nyugdíjasok számára osztanák ki, amenynyiben az ellenzék is támogatja a javaslatot.