A héten újabb csúcsot döntött a forint erősödése: egy eurót akár 243, egy dollárt pedig 188 forintért is kaphattunk. (Utoljára hét évvel ezelőtt volt ilyen olcsó az amerikai valuta.) Az euró is ugrásszerűen erősödött a dollárral szemben, egyre több aggódó hangot kiváltva az európai vezetők részéről. 

Az elmúlt években rohamtempóban nőtt a lakosság adóssága: 2003-ban négyszer annyi hitellel éltünk, mint három évvel korábban. Ma már minden tizedik felnőtt törleszt valamilyen hitelt. A szakemberek szerint még ugyan nem kell vészharangot kongatni, de a rendkívül kicentizett jövedelmi viszonyok és az alacsony megtakarítás miatt az adósságállomány lassan a "figyelmeztető zónába" ér. 

– A napokban a Fidesz egész oldalas hirdetésekben adta közre a tényeket a privatizáció igazságairól. Megtudható, hogy lezárult, igazságtalan volt a privatizáció. "Ha még nagyobb lesz a külföldi tulajdonosok aránya, Magyarország elveszítheti gazdasági függetlenségét, az ország polgárai kiszolgáltatottá válnak." A szerzők szerint megszűnhetnek munkahelyek, áremelkedési hullám szabadulhat el. Ön a privatizáció szakértőjeként hogyan vélekedik, valóban ilyen súlyos következményekkel járhat a maradék állami vagyon bejelentett részének magánosítása?

– Eddig meglepően higgadtan, visszafogottan reagáltak a gazdasági és pénzpiaci szereplők a kormányválságra: a forint kisebb gyengülés után stabilizálódott, a BUX pedig mit sem törődve az eseményekkel, történelmi csúcsot döntve tovább erősödött. Ön mire véli ezt a magatartást? – Mindezek mögött a magyar gazdaság makrogazdasági teljesítményének kedvező megítélése áll, hiszen az elmúlt fél-egy évben jól látható javulás jelei mutatkoztak. Szembetűnő mind a gazdaság, mind az export növekedése, vagy az egyensúlyi mutatók javulása. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden fenékig tejfel. Vitatható például, hogy teljesül-e az ez évre tervezett 4,6 százalékos deficit, magas a fizetési és külkereskedelmi mérleg hiánya is, de a javuló tendencia egyértelműen kimutatható. Amennyiben nem lesz törés a világgazdaságban, biztató a jövő, hiszen egészségesek a gazdaság fundamentumai. Másik szempont, hogy a külföldi befektetőket nem különösen érdeklik a napokban zajló belpolitikai események, nem rázza meg őket a miniszterelnök-csere, és ez mutatkozik meg a tőzsdei árfolyam mozgásán és a forint árfolyamának stabilitásán. 

Az európai uniós képviselőválasztás hajrájában érdekessé válhat, mennyi fizetésre számíthatnak a "befutó" képviselők. Az EU alapszabálya szerint az uniós honatyák a nemzeti parlamenti képviselők alapfizetésével egyenlő összeget kapnak, erre rakódhatnak a bizottsági tagsággal járó pluszjövedelmek, illetve a különböző jogcímeken járó, nagyvonalúnak mondható költségtérítések. Bár a számítások szerint egy uniós képviselő jóval többet keres majd hazai kollegájánál – nem is beszélve az átlagfizetésről –, nemzetközi összehasonlításban azonban messze az utolsó helyen kullog egy magyar képviselő fizetése. 

Az olajpiacon szinte minden szereplő spekulál – fogalmazott kérdésünkre Simai Mihály, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet kutató professzora. Simai úgy véli, a napokban felröppent hír is – miszerint 270 forintra is emelkedhet a benzin ára – e kategóriába tartozik. Mint mondta, a rendkívül magas olajár hátterének megértéséhez a tényleges világgazdasági folyamatok ismerete szükséges. 

Túllihegi a sajtó az egyszerűsített vállalkozói adó, azaz az eva körül felmerült problémát – állította a lapunknak nyilatkozó pénzügyminisztériumi tisztségviselő. Mint ismertes, az Európai Bizottság illetékesei úgy vélik, az eva nincs összhangban az uniós áfa-irányelvekkel. Ezért felmerült, hogy a Bizottság szabálysértési eljárást kezdeményez Magyarország ellen, ha nem harmonizálja az eva szabályait. Lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, az unió nem az eva eltörlésére tesz kísérletet.

Soha nem látott árfallal vettük körül magunkat az uniós csatlakozás küszöbén – fogalmazott egy autóimportőr, utalva a május 14-től életbe lépett regisztrációs adó mértékére. A regisztrációs adó a tavalyi hatszorosára emelkedett, ami érzékelhető áremelkedést indukál a használtautó-piacon. A hatályba lépett változások miatt nemcsak a vásárlóközönség, hanem a kereskedők körében is nagy a felzúdulás. A Magyar Gépjárm?-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) hazai és uniós bírósághoz készül fordulni. A tervek szerint változás csak jövőre várható. 

Az európai közösséghez való csatlakozásunkkal kötelezettséget vállaltunk az európai közös valuta bevezetésére – a kérdés csak annyi, mikor. Eddig több dátumot is hallhattunk már, végül is 2008-at jelölte meg a Medgyessy-kormány az euró lehetséges bevezetésének, ám pénzügyminiszteri csere apropóján visszakozott. Az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, eddig példátlanul széles rétegekkel, gazdaságkutatókat, vállalkozói és érdekképviseleti szerveket bevonva keresi a bevezetés legmegfelelőbb időpontját. Öt gazdaságkutató-intézet egybehangzó álláspontja szerint fontos és előnyös hazánk euróövezethez való csatlakozása, de ezt nem szabad áldozatok árán megvalósítani. 

"Nem a pokolba és nem is a paradicsomba fogunk belépni – mondta a Heteknek Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője. – Nem negatív megállapítás, ha azt mondjuk, május 1-je április 30-ához képest nem sokban fog különbözni, s ez azt mutatja, hogy nem egy totálisan új, váratlan és idegen közegbe csöppenünk, hanem egy tízéves felkészülés eredményeként egy új közösségbe." 

"A jelenlegi rendszer sem a politikai szereplők, sem az üzleti szféra, sem a lakosság számára nem elfogadható." – fogalmazott lapunknak Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Lengyel szerint az Antall József által a Horthy-korszak államberendezkedésének mintájára kialakított hazai államigazgatási és kormányzási szisztémában az uniós csatlakozás sem hoz áttörő változást. Pozitív fordulatra lehet ugyanakkor számítani a közhivatalok szolgáltatásai színvonalának emelkedésében. 

A múlt heti kormánydöntés a lakáshitel-igénylők minden várakozást felülmúló rohamát idézte elő a héten. A szokásos 100-150 fő helyett kétszáznál is többen toporogtak az OTP és az FHB fiókjaiban naponta, hogy még időben felvehessék a kedvezményes lakáshiteleiket. Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint csak átmeneti lesz a mostani 12,5 százalékos jegybanki alapkamat, és az ebből fakadó drága lakáshitel. Érdemes várni néhány hónapot, vagy akár fél évet a hiteligény benyújtásával. 

Feszültség, zavarodottság és bizonytalanság uralja a piacokat az elmúlt pénteki drámai, 3 százalékos kamatemelés óta. A nemzeti valutánk közel tíz forinttal gyengült a napokban, és közel 400 pontot esett a BUX, több ízben is meghiúsult az állampapír-aukció – azaz teljes bizalmatlanság itatja át a pénzpiacokat. Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter a kamatemelés óta újra céltáblává vált, munkájuk sikerét számos elemző és pénzpiaci szereplő megkérdőjelezi. A forint elleni spekulációs hullám lapzártánkig nem csitult, és a fizető eszköz árfolyama történelmi mélypontra süllyedt, egy euróért 275 forintot kellett fizetni. Lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban túlzónak tartják a valutaválság emlegetését. 

Egész Kelet-Európára kiterjedő pénzpiaci hullámverést okozott a hét elején Oroszország leggazdagabb emberének, a Jukosz vezérigazgatójának, Mihail Hodorkovszkijnak a letartóztatása. Az óriásvállalat részvényei egyetlen nap alatt 16 százalékkal estek, s ami még ennél is rosszabb lehet, újra megingott a befektetők hite az orosz politikában. Egyes elemzők újabb orosz válságtól tartanak, de hangsúlyozzák, hogy Magyarországra nem lenne olyan komoly hatással, mint az 1998-as válság volt. 

Interjú Sattler Katalinnal, a Smaroglay és Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda senior tanácsadójával

Úgy tűnik, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke harapófogóba került az Eurostat, az unió statisztikai hivatala a korrupciós ügye miatt. A hivatalnál – immár másodízben – vizsgálatot folytatnak az eltűnt ötmillió euró nyomát keresve. Emlékezetes, hogy Prodi éppen a korrupció elleni fellépésével nyerte el az elnöki pozícióját, ennek megfelelően most kemény fellépést várnak el tőle. A jelek szerint azonban – nem kis közfelháborodást kiváltva – ez elmarad. 

Interjú Varga Dénessel, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető elnökével.– A múlt héten született meg az a döntés, miszerint jövőre a jelenlegi felére csökken a lakáshitel-törlesztés után visszaigényelhető adókedvezmény. Számításai szerint ez pozitív vagy negatív irányba mozdítja el a hitelt igénylők számát?

Újabb világkereskedelmi csúcstalálkozó – újabb rendbontások, ismételten kudarcba fulladt tárgyalások. Mindez a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) a mexikói Cancunban megrendezett idei csúcstalálkozójának mérlege is lehetne, ami már-már menetrendszer? történet az 1998-as seattle-i konferencia óta. A híradásokból leginkább az utcai rendbontások, a demonstrációk jönnek le, de keveset tudunk arról, mi történik a tárgyalóteremben, s főként arról, milyen összefüggés van a kettő között. A cancuni csúcs (is) kudarcba fulladt, s nemcsak az utcai rendbontások, garázdaságok és a demonstratív célból elkövetett öngyilkosság miatt, hanem a tárgyalók céljainak meghiúsulása miatt is. Mint Farkas Péter kutató lapunknak elmondta, e jelenségek mögött nem unatkozó anarchisták akciói, hanem nagyon jól szervezett, erős szellemi háttérrel rendelkező, világméretű mozgalom húzódik meg, amely lényegesen nagyobb horderejű, mint a 68-as diáklázadás volt.

Nehéz nem tudomást venni a hajléktalanokról. Némelyikünk sajnálattal, némelyikünk utálattal néz le az utcákon kóborló, piszkos öltözetű, elhanyagolt külsej? férfiakra, nőkre. Az elmúlt években Budapesten drámai mértékben megemelkedett a számuk, ma már nehéz úgy aluljáróban, forgalmasabb csomópontokon közlekedni, hogy ne találkoznánk hajléktalanokkal. De vajon miért nőtt meg ilyen látványosan a számuk? Kik ők valójában? Tényleg alkalmatlanok a munkavégzésre, vagy csak – látszólag legalábbis – a könnyebb utat választották? Lehet rajtuk segíteni, vagy végleg elveszítették, eljátszották az újrakezdés lehetőségét? Nem egyszer? kérdések. Cikkünk egy sikeres kitörési lehetőséget mutat be.