Kulcsár István

82 Cikk

2008. 02. 15. (XII/7)

Búcsú helyett székfoglaló

Búcsú helyett székfoglaló

A szovjet gazdasági tervek általában öt évre szóltak. Oroszországban most egy tizenkét évre szóló merész gazdasági-szociális tervet hirdettek meg, méghozzá – látszólag paradox módon – a távozó államfő ismertette azt. Figyelembe véve azonban az elmúlt nyolc esztendő imponáló eredményeit, továbbá azt, hogy Putyin csak az elnöki tisztségből távozik, de továbbra is Oroszország tényleges vezetője marad, mindez már nem is tűnik olyan különösnek.

Kulcsár István / Külföld

2008. 02. 01. (XII/5)

Háború takaréklángon

Háború takaréklángon

Amióta véget ért a második csecsen háború, a külföld ritkán értesül arról, hogy kisebb, elszigetelt fegyveres összecsapások azóta is folyamatosan történnek az Oroszországhoz tartozó autonómiában. Az utóbbi hónapokban különösen a többi, muzulmánok lakta észak-kaukázusi köztársaságban – elsősorban Ingusföldön és Dagesztánban – lángolt fel az ellenállás. Alig múlik el nap anélkül, hogy az orosz újságok és hírügynökségek ne számolnának be lövöldözésekről, robbantásoktól, terror- és megtorló akciókról.

Kulcsár István / Háttér

2008. 01. 11. (XII/2)

Újra forrong Grúzia

Újra forrong Grúzia

A grúziai elnökválasztáson az eddigi államfő, Mihail Szaa-kasvili – a hivatalos közlés szerint – megkapta a szavazatok többségét, s így a következő öt évben is ő állhat a Kaukázuson túli ország élén. Erősebbnek bizonyult, semmint azt ellenfelei remélték, de várhatóan továbbra is szembe kell néznie azokkal a problémákkal, amelyek tavaly ősszel politikai válságot idéztek elő Grúziában, és őt az előrehozott választások kiírására kényszerítették.

Kulcsár István / Külföld

2007. 12. 14. (XI/50)

Oroszország díszelnöke lehet

Oroszország díszelnöke lehet

Az orosz állami dumában együttesen a mandátumok háromnegyedével rendelkező két párt – az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország –, valamint két parlamenten kívüli kis párt Dmitrij Anatoljevics Medvegyevet jelölte az ország elnökének. A döntés mögött álló Vlagyimir Putyin egy televíziós beszédben is letette mellette az obulusát. Sietve támogatásáról biztosította az orosz ortodox egyház is. Ennél biztosabb háttérrel és eséllyel tehát aligha indulhat politikus az államfői posztért, amelyet Medvegyev – szinte függetlenül attól, hogy kik lesznek az ellenfelei – csaknem biztosan már a március 2-ára kitűzött elnökválasztás első fordulójában elnyer.

Kulcsár István / Külföld

2007. 11. 30. (XI/48)

Putyin-kampány Putyinért

Putyin-kampány Putyinért

Vasárnap, december 2-án voksolnak az orosz polgárok parlamentjük alsóházának, az állami dumának a képviselőire. Pontosan három hónapra rá kerül sor az országban az elnökválasztásra. A két esemény azonban szorosan összefügg egymással. A parlamenti választást joggal tekintik úgy, mint az elnökválasztás nyitányát. Feltehetően ugyanis az előbbi eredményétől is függ, hogy milyen formában gyakorolja majd a továbbiakban a hatalmat Vlagyimir Putyin.

Kulcsár István / Külföld

2007. 11. 09. (XI/45)

Rózsás ellenforradalom?

Rózsás ellenforradalom?

Október végén, november elején napokon át tüntetett a tbiliszi utcákon a grúz ellenzék, előbb csak előrehozott választásokat, aztán már a négy éve a „rózsás forradalom” eredményeképpen hatalomra került Szaakasvili elnök azonnali távozását is követelve. Meglepő módon a kormány és az ellenzék politikai céljai között nem fedezhető fel számottevő különbség.

Kulcsár István / Külföld

2007. 11. 02. (XI/44)

Haldokló glasznoszty

Haldokló glasznoszty

Oroszországban ma veszedelmesebb dolog újságírónak lenni, mint a Brezsnyev-korszakban volt. Akkor ugyanis a szamizdat kiadását vagy terjesztését meg lehetett úszni néhány év gulággal vagy pszichiátriai kényszergyógykezeléssel. 1993 óta viszont – a Nemzetközi Újságíró Szövetség adatai szerint – 289 újságíró vesztette életét Oroszországban, közülük több mint 80 közvetlenül az általa végzett újságírói tevékenység miatt.

Kulcsár István / Külföld

2007. 10. 25. (XI/43)

Egyet fizet, kett otilde t kap

Egyet fizet, kett otilde t kap

Bár a két nagy párt elnökjelöltjeiről döntő előválasztások is csak a jövő év elején kezdődnek, az Egyesült Államokban már most, hónapokkal a startpisztoly eldördülése előtt javában folyik a verseny. A közvélemény-kutatások szerint Hillary Clinton az éllovas, de 2008. november 4-éig, az elnökválasztás napjáig ez még ezerszer megváltozhat.

Kulcsár István / Külföld

2007. 10. 18. (XI/42)

Putyin cár

Október elején a Nasi (Mieink) nevű orosz Kreml-párti ifjúsági mozgalom tagjai a „Köszönet stabil jövőnkért!” és a „Putyin örök időkre!” jelszavakat hirdető transzparenseket függesztettek ki a moszkvai házfalakra az elnök 55. születésnapján. Az „örök idők” természetesen költői túlzás, ám hogy Vlagyimir Putyin élete végéig meg akar maradni a hatalomban, azt immár kevesen vonják kétségbe.

Kulcsár István / Háttér

2007. 10. 04. (XI/40)

Bizonytalan helyzet Ukrajnában a választások után

Bizonytalan helyzet Ukrajnában a választások után

A 2004-es „narancsos forradalom” fő erői – Juscsenko elnök a Mi Ukrajnánk pártszövetsége és Julija Timosenko Tömbje – együttesen ismét hajszálnyi többségbe kerültek az ukrán parlamentben, az új kormány megalakulása azonban még várat magára. A tavalyi választások után négy hónap is kevés volt ehhez. Azt, hogy a decemberben esedékes orosz parlamenti választás után ki lesz az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke (a jelek szerint Vlagyimir Putyin), nagyobb biztonsággal lehet megjósolni, mint azt, ki áll Kijevben a kabinet élére.

Kulcsár István / Külföld

2007. 09. 21. (XI/38)

Orosz köd

Oroszországban megkezdődött a parlamenti választási kampány. December 2-án döntenek a választók arról, hogy a következő négy évben kik képviseljék őket az alsóházban, az állami dumában. Pontosabban: egyéni jelöltekre az állampolgárok már nem, csupán pártlistára szavazhatnak. Mivel pedig az igazi hatalom alapvetően az elnöké, az orosz és a nemzetközi közvéleményt elsősorban az izgatja, kit választanak jövő márciusban államfővé Oroszországban. Az egyik jelölt a most kormányfővé kinevezett Viktor Zubkov (képünkön).

Kulcsár István / Külföld

2007. 09. 07. (XI/36)

Olimpia az orosz Riviérán

Olimpia az orosz Riviérán

Szocsit, a csaknem szubtropikus éghajlatú Fekete-tenger parti üdülőhelyet, ahol annak idején sok magyar is üdült, eddig Oroszország nyári fővárosaként emlegették. Amióta azonban a NOB úgy döntött, hogy ott, illetve a közeli kaukázusi hegyekben rendezik meg a 2014. évi téli olimpiát, a sajtó immár Oroszország téli fővárosának becézi. Míg nemzetközi sportkörökben alapvetően sporteseményként kezelik a hat és fél év múlva sorra kerülő rendezvénysorozatot, Moszkva elsősorban politikai és gazdasági szempontból tartja fontosnak.

Kulcsár István / Háttér

2007. 08. 24. (XI/34)

Három év, három választás

Három év, három választás

Ukrajna-szerte teljes erőbedobással kampányolnak a pártok a szeptember 30-ára kitűzött, előrehozott parlamenti választások előtt. A 47 millió lakosú kelet-európai ország lakossága három év leforgása alatt harmadszor járul az urnák elé, ami a politikai instabilitás biztos jele.

Kulcsár István / Külföld

2007. 08. 17. (XI/33)

Orosz bomba Grúziára

Orosz bomba Grúziára

Grúzia ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került: légterébe – Tbiliszi állítása szerint – berepült egy orosz harci gép, és Citelubani község közelében „elveszített” egy fel nem robbant rakétát. Mi történt tulajdonképpen, és hogyan értékeli ezt? – ezzel a kérdéssel kerestük meg a Grúz (Georgiai) Köztársaság budapesti képviseletét vezető Konsztantin Zsgenti nagykövetet.

Kulcsár István / Külföld

2007. 08. 10. (XI/32)

Minden oroszok egyháza

Minden oroszok egyháza

„Oroszország a klerikális társadalomhoz vezető úton halad, az ortodox egyház minden módon igyekszik hitét a társadalomra ráerőltetni” – írta a közelmúltban Vlagyimir Putyin elnöknek címzett levelében az Orosz Tudományos Akadémia tíz tekintélyes tagja, köztük két Nobel-díjas fizikus: Zsoresz Alfjorov és Vitalij Ginzburg.

Kulcsár István / Hit és értékek

2007. 08. 03. (XI/31)

Kié az Északi-sark?

Kié az Északi-sark?

A klasszikus hidegháború idején mindennapos volt, hogy a nyílt tengeren amerikai kémrepülőgépek mélyrepülésben húztak el szovjet hajók fölött. A napokban azonban egy orosz atomjégtörőt fényképezett többször is és nagyon alacsonyról egy amerikai felderítőgép a Jeges-tengeren. Pedig ez a jégtörő nem hadihajó, és semmiképpen sem fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát. Igaz, mostani útja végső soron valóban érintheti a NATO-államok gazdasági érdekeit.

Kulcsár István / Háttér

2007. 07. 12. (XI/28)

Bőrfejűek terrorja

Bőrfejűek terrorja

Oroszországban – túlzás nélkül – nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy fizikailag ne bántalmazzanak egy idegent, és egyetlen hét sem anélkül, hogy ne gyilkolnának meg egy nem oroszt. A „célszemélyek”: kaukázusiak, közép-ázsiaiak, zsidók, arabok, távolkeletiek, feketék. Az elkövetők: szkinhedek vagy más szélsőségesen nacionalista csoportok tagjai.

Kulcsár István / Külföld

2007. 06. 15. (XI/24)

Kiszervezett zsoldosok

Kiszervezett zsoldosok

A termelés és a szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) az utóbbi két-három évtized mindinkább terjedő gyakorlata globalizálódó világunkban. A termelőüzemek és a szolgáltatók után azonban immár a hadügyminisztériumok (mindenekelőtt a Pentagon) is kezdik magáncégeknek „albérletbe” kiadni feladataik teljesítését.

Kulcsár István / Háttér

2007. 06. 08. (XI/23)

Ukrajna válaszúton

Ukrajna válaszúton

Két szenzációs esemény történt az előző vasárnap Ukrajnában. A köztársasági labdarúgókupa döntőjében a Dinamo Kijev 2–1 arányban győzött a Sahtar Donyeck ellen. És ami ennél is nagyobb szenzáció volt: a mérkőzést a kormánypáholyból a legnagyobb békességben együtt nézte végig Juscsenko elnök, Janukovics kormányfő és Piszkun, a leváltott legfőbb ügyész.

Kulcsár István / Külföld

Befűtöttek a Nabuccónak

Befűtöttek a Nabuccónak

A Szovjetunió felbomlása óta az orosz diplomácia egyik fő törekvése a „közelkülföld” (a volt szovjet tagállamok) megtartása Moszkva holdudvarában. Ez a próbálkozás azonban – különösen a grúziai és az ukrajnai „narancsos” forradalmak óta – kevéssé volt eredményes. Most azonban úgy tűnik, hogy a Kremlnek sikerült áttörést elérnie a közép-ázsiai posztszovjet köztársaságokban.

Kulcsár István / Háttér

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!