Beszéljünk őszintén és egyenesen a meztelen valóságról… kezdtem volna, de rájöttem, hogy ma sokszor épp azok kezdik így, akik nem őszintén és nem egyenesen akarnak beszélni. Kezdjük újra. Fontos lenne megbeszélni sok ügyet. A sok ügy egyike a korrupció. Fontos ügy, de túl gyakran csak egyszerű támadó fegyverként használják a propaganda doktorai. Számukra a lényeg: az ellenfél tönkretétele. Pedig valóban komoly kérdésről van szó. Húzzuk ki a dolgot néhány percre a kampány mocsarából, és vizsgáljuk meg, amit látunk.

Régóta nem volt ilyen nagy jelentőségű parlamenti választás, mint a most következő. Még az 1990-es első szabad választás sem éri el a 2018-as különleges fontosságát. Miért van ez? Röviden azért, mert hazánk léte a tét. Sokan ezt túlzásnak tartják, de nincs igazuk. Szabadságunk és függetlenségünk már ma is erősen rokkant. A bevándorláspárti erők győzelme lenne az épp haldoklónak a kegyelemdöfés.

Kosztolányi Dezső egyik példaképem. Egy és más az írásról című cikke 1932 őszén jelent meg a Pesti Hírlapban. Ebben elmeséli, hogy fiatal íróként szerkesztőjétől kapott egy tízoldalas kéziratot. Ezt kellett elolvasnia és átfésülnie. Legjobban újat szeretett volna írni, de ezt főnöke nem engedte, ezért húzni kezdett:

Nekem egyáltalán nem tetszik, ha valaki hazám miniszterelnökét rágalmazza. Nemrég Soros György adott interjút a Financial Timesnak, amelyben nemes egyszerűséggel maffiavezérnek nevezte Orbán Viktort („Orbán az, aki átalakult az akkori rezsim elleni lázadás vezetőjéből egy maffiaállam vezetőjévé”). Tehát Orbán keresztapa lenne? Vannak gondok is, az biztos, a közpénzek körül sincs mindig minden teljesen rendben. De a maffia egy teljesen más kategória: a maffia tagjai bűnözők. Orbán Viktor és csapata meg nem bűnöző. Pont.

Kell a távlat, kell az, hogy mondjuk, egy helikopterről nézzünk le Magyarországra. Kell, hogy nekünk néha térkép legyen e táj, kell, hogy áttekintsük a helyzetet. Különben csak a közvetlenül mellettünk lévő dolgokat látjuk. Ilyen messze röptető eszköz lehet egy zseniális író kiváló regénye, amelyen elgondolkozva friss levegőt szívhatunk a magasban. A mű kiragadhat minket a hétköznapi gyűlölködésekből és viszályokból, így nyugodtabban nézhetünk körül.

Létezik-e Soros-terv? Sokan azt mondják, hogy csak az orbánista üldözési mánia megnyilvánulása a legújabb kormányzati konzultáció. Valóban igaz ez? Teljesen jogos kétkedve fogadni a politikai propaganda minden formáját, hogy a ravasz rókák terveiben ne mi legyünk a hollók, és a sajtunk megmaradjon. Nézzük meg az ügyet közelebbről! A Népszava kritizálja a Sorost bíráló kormányzati kérdőívet:

Múlt héten pénteken  Gulyás Márton, aki a Közös Ország Mozgalom (KOM) aktivistája, kijelentette az ATV-ben: ha a Fidesz nem támogatja választójogi javaslatukat, akkor polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak. Másnap nyolc ellenzéki párt a KOM Alkotmány utcai Agórájánál aláírta ezt a javaslatot. Hétfőn a Népszava így kommentálta az eseményeket: „Szinte nem is kérdés, hogy nyolc ellenzéki párt polgári engedetlenségi akciót hirdet napokon, heteken belül.” Bár az MSZP elnöke egy picit ködösíti a dolgokat, szerinte „Orbán Viktort a mai, igazságtalan választási rendszerben kell legyőzni, s utána elfogadni a közös, alkotmányos szisztémát”. Igaza van, csak akkor teljesen érthetetlen, hogy miért csatlakoztak Gulyásékhoz.

Az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar–szlovák kvótaügyi keresetet. Senki nem lepődött meg igazán, én sem, de ezzel együtt megrázó volt ezt hallani, mert ezáltal valami végleg világossá lett. Mire gondolok? Május végén írta a Hetekben Hack Péter:  A 2015 óta Európát szétfeszítő migrációs krízis (…) valójában a centralizált döntéshozatal tesztügyének is tekinthető. Ha Brüsszel keresztül tudja vinni a nemzeteken a kötelező betelepítési kvótát, az olyan precedenst teremt, amely alapján az Unió vezetői szinte bármilyen ügyben rá fogják tudni kényszeríteni az akaratukat a velük ellentétes álláspontot képviselő, az adott ügyekben kisebbségbe kerülő országokra is.” (Európa és Magyarország válaszúton, 2017. május 26.)

Magyarország megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, mert a hamarosan távozó holland nagykövet igen különös dolgokat mondott egy magyar hetilapnak:

Egy érdekes találós kérdéssel kezdem, és a választ is mindjárt meg fogom adni, nem akarom idegesíteni a kedves olvasót, akit a mindennapos hajsza talán amúgy is megviselt. Mondom tehát a kérdést. Ki írta az alábbi idézetet, és milyen rendszert jellemez benne?

„Mindez már senkit sem lepett meg igazán, hiszen az uralkodó állapotok természetesen ugyanúgy éreztették hatásukat a vasúti közlekedésben, mint bármi másban…” (Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája)

A magyar balliberális oldal egy dologban egységesnek tűnik: szerintük Putyin és az oroszok jelentik a Magyarországra leselkedő legfőbb külső veszélyt, Orbán eladta az országot nekik. A Momentum május elsején tartott tüntetésének is ez volt az egyik fő üzenete. „Mert a tankok ugyan elmentek, de az oroszok visszakúsztak a gázvezetékeken, az álhírportálokon keresztül. És ha valamit tanulhattunk a történelemből, az az, hogy tartani kell Oroszországtól” – mondta Soproni Tamás elnökségi tag. Nem most került elő ez az üzenet először, de a hétfői események világossá tették, hogy az egész baloldali ellenzéknek ez lesz a korrupciós csapásirány mellett a másik döntő támadási pontja a választásokig (az oroszveszély hangoztatásából a Jobbik eddig kimaradt).

„Az a lazaság, higgadtság pedig példaértékű, amit Barack Obama tudott sugározni államférfiként”(Fekete-Győr András, a MoMo elnöke)

Nyugodtan kijelenthetem, hogy én még így amerikai elnökválasztási győzelemnek soha nem örültem. Az egész olyan mesébe illő: az esélytelen vitéz győzelmet arat az Ezerfejű Liberális Sárkány felett, hatalmas ellenszélben, dacolva a sárkánymédia megannyi ravasz fondorlatával. Valami hasonló történt most, ezért az elemi erejű öröm. Ami csak másodsorban szól Trumpnak önmagának, elsősorban a Sárkány veresége ad okot örömre (mert persze csak csatát nyertünk, a háború még folytatódni fog).

„Mostantól minden alkalommal, amikor Orbán nyilvánosan szerepel, kifütyüljük… ez az egy útja van, hogy szembesítsük a valósággal. …Fütyüld ki te is, akárhol látod! Minden egyes füttyszó szög a politikai koporsójába, miközben zene a mi füleinknek.” („Füttykoncert Orbánnak” FB-oldal)

Sokan úgy érzik, ha elmennek és nemmel szavaznak az októberi népszavazáson, akkor Orbán és politikája mellett szavaznak, őt segítik. Mert persze igennel épeszű magyar polgár nyilván nem szavazna erre a kérdésre, ezért sokan inkább el se mennek. Szeretnék most segíteni az ezen a kérdésen tipródó honfitársaimnak, mert véleményem szerint nem igazán helytálló az „Orbán Viktor ellen szavaz, aki nem vesz részt a kvótareferendumon” állítás.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viccesnek látszó, valójában teljesen komoly kampányt folytat, amikor azt mondja, hülye kérdésre csak hülye választ adható, és adják is a hülyébbnél hülyébb válaszokat. Kampányuk a tét nagyságát tekintve felelőtlen; tartalma nagyjából megegyezik a baloldali és liberális pártok álláspontjával, csak a kétfarkúak sokkal szellemesebbek, mint a középső ujjukkal beintő minipártok.Igazuk lenne? Tényleg hülye a kérdés? Augusztus közepén ezt írta a HVG nyomtatott változata:„Az Európai Bizottság azt terjesztette elő, hogy a közösségi menekültpolitika két legfontosabb jogszabályát – a befogadás, illetve elutasítás kritériumait és az azt megelőző eljárást – a jövőben nem irányelvekben, hanem úgynevezett közösségi rendeletekben célszerű szabályozni, amelyek közvetlenül, a nemzeti parlamenteken való átfuttatás nélkül hatályosak valamennyi tagállamban. A referendumkérdést illetően annyi tény, hogy – persze nem bevándorlók, hanem menedékkérők esetében – az új uniós rendszer valóban kiiktatná a magyar parlamentet a menekültügyi szabályozásból.”A HVG nem vádolható kormánypárti elfogultsággal. A cikkből világosan kiderül, hogy léteznek olyan tervek, amelyek „kiiktatnák a magyar parlamentet” ezen a területen.Igaza van akkor a kétfarkú kutyáknak és az otrombán beintőknek? Hülyeség a kérdés? Nem, nem hülyeség, és a kritikusoknak egyértelműen nincs igazuk. Hogy hazudnak-e vagy csak nem olvasnak HVG-t, azt nem tudom.De miért is baj az, ha a magyar parlamentet kiiktatják ezen a területen? Hiszen amúgy is velejéig romlott intézmény, gondolják sokan, nem lenne jobb, ha hivatottabbak döntenének ezekben az ügyekben?Elsősorban azért nagy baj ez, mert ez súlyos támadás a nemzeti szuverenitás ellen, a nemzeti szuverenitás meg a demokrácia lényeges biztosítéka.Roger Scruton angol konzervatív filozófusnak magyarul is megjelent egy könyveA nemzetek szükségességéről címmel, Egedy Gergely eszmetörténész így jellemzi ezt az írást:„Scruton abból indul ki, hogy a demokrácia a nemzeti hűségnek köszönheti létét – ez teszi lehetővé az állampolgári státust, »amely a nemzeti joghatóság legfőbb ajándéka, és amelyből a Nyugaton uralkodó béke, törvényesség és jólét fakad.« Az angol gondolkodó elismeri, hogy nem a nemzet a társadalmi tagság egyetlen lehetséges formája, viszont ez az egyetlen tagsági forma szerinte, amely bizonyítani tudta képességét a demokrácia és törvényesség fenntartására.” (Egy brit konzervatív a nemzetállam erényeiről, grotius.hu)Egy másik tanulmányában is ír Egedy ugyanerről a könyvről:„Az uniós kísérlet kezdeményezői szívesen hivatkoznak arra – a nemzetállamot vádolva a két világháború kirobbanásáért – , hogy tartós békét csak valamiféle Európai Egyesült Államok lenne képes biztosítani. Ennek során azonban elkövetik azt a hibát, hogy összekeverik a nemzetállamok »rendes állapotát« »beteges elfajulásaikkal«. Scruton ennek kapcsán felidézi a szellemes író, Chesterton szavait: azért elítélni a hazafiságot, mert az emberek néha emiatt háborúznak, annyi, mint elítélni a szerelmet azért, mert egyesek időnként szerelemből ölnek… A nacionalizmus a beteg nemzeti hűség tünete, nem a normális állapot” – szögezi le ezzel kapcsolatban a szerző. És felhívja a figyelmet egy roppant lényeges, a nemzet ügyében ritkán kiemelt vonatkozásra, nevezetesen arra, hogy „sokak vélekedésével ellentétben »a nemzeti többes szám első személy eredendően türelmes a mássággal szemben, ellentétben azzal, ahogyan a törzs és vallás teszi.«  (…) A nacionalizmus valójában távol áll az igazi nemzeti hűségtől, és nem más – fogalmazza meg Scruton – , mint területi köntösbe öltöztetett vallási hűség.” (A nemzetállam dicsérete, Magyar Szemle, XV. évf. 5-6. szám)Scruton maga ezt így fejezi ki összefoglalóan könyvében:„Mi, európaiak történelmi fordulóponthoz érkeztünk. Parlamentjeink és jogrendszerünk még mindig rendelkeznek területi szuverenitással… A nacionalizmus a beteg nemzeti hűség tünete, nem a normális állapot. Ki érezte magát veszélyeztetve Európában a nemzeti hűség spanyol, olasz, norvég, cseh vagy lengyel formája által, és ki irigyelné e népektől a saját területhez, kormányzathoz és szuverenitáshoz való jogot? A lengyelek, a csehek és a magyarok úgy határoztak, hogy csatlakoznak az Európai Unióhoz: de nem azért, hogy elvessék nemzeti szuverenitásukat, hanem azért, mert azt hitték, visszanyerésének ez a legjobb módja. Megítélésem szerint tévedtek. De ezt csak később fogják belátni, amikor már késő lesz.”Nos, talán még nem késő, meg kell védenünk a szuverenitásunkat, ennek egy fontos lépése a nem szavazat a népszavazáson. Talán Scruton téved, és meg lehet őrizni nemzeti önállóságunkat (ami a demokrácia egyik biztosítéka is) az unión belül is.

Mi is történt? Történt egy borzalmas bűncselekmény. A bűntett egyben egy súlyos társadalmi probléma része is. Nagy társadalmi feszültségek vannak ebben a problémában, ez már eleve egy nagy tűz. Erre a tűzre a késelés maga is öntött egy kanna benzint, és az is, hogy az egyik megtalált elkövetőt börtön helyett először javító-nevelő intézetbe vitték. Ekkor lépett a színre Bayer Zsolt, aki a már eleve nagy lánggal égő tüzet úgy akarta eloltani, hogy ráöntött két-három hordó benzint. Amikor rájött, hogy csak nagyobb lett a tűz, egy-két nap múlva elővette tűzoltó készletét: egy homokozóvödröt, és ezzel kezdte a vizet hordani. Most már vizet. A benzineshordó és a vödör: egy-egy cikk.