„Két út áll előttünk. Vagy itt maradunk a Földön és kipusztulunk, amikor eljön a világvége, vagy pedig bolygóközi fajjá és civilizációvá fejlődünk tovább” – küldött ultimátumot az emberiségnek Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, aki a Mexikóban tartott nemzetközi űrkon­ferencián mutatta be „őrült” tervét a Mars kolonizálásáról. Az online tranzakcióktól a csillagos égig feltörő hi-tech vízionárus szerint leendő „űrtársasága” ráadásul nemcsak a vörös bolygó, hanem a 21. század második felére akár a Naprendszer határáig is képes majd elrepíteni az utasait, újra beindítva a Déli-sark meghódításával (1911) és az Apollo-18 törlésével (1972) lezárult nagy felfedezések korát.

Amire szükségünk van, az még több Európa, csak azzal ma már sehol nem lehet választásokat nyerni — így lehetne összefoglalni a pénteki pozsonyi csúcs hangulatát, ahol az uniós tagországok vezetői első alkalommal ültek össze a britek kilépése okozta sokk után, hogy megvitassák Európa jövőjét.

„Az istenek korának véget vetett a humanizmus, a humanizmus korának pedig véget vet majd a dataizmus, a végső, tökéletes vallás” – fogalmazza meg utópisztikus, de részletesen kidolgozott elméletét Yuval Noah Harari, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora a Financial Timesban publikált tanulmányában. A több bestseller könyvet is jegyző kutató a humanista Rousseau kritikájával indokolta a közelgő korszakváltást, mert szerinte a jövő digitalizált világában már nem az érzelmek, hanem az adatok döntenek majd az élet összes lényegi kérdésében.

„A jobboldal teljes szellemi erejének felvonulása” — jellemezte még 2007-ben Orbán Viktor az apró Somogy megyei faluban, Kötcsén tartott Polgári Pikniket, ahol a Fidesz politikai, gazdasági és szellemi holdudvara jön össze, hogy kötetlen formában meghallgassa elnökük terveit a jövőre vonatkozóan. Bár a rendezvény hivatalosan zártkörű, a miniszterelnök beszéde rendszerint kiköt valamelyik jobboldali médiumnál, ami idén a PestiSrácok.hu portálja lett, a fő témája pedig természetesen a közelgő kvótanépszavazás volt.

A Kádár-rezsim ellenzékének felkarolása és a befolyásszerzés egyaránt motiválta Soros György alapítványának a magyar rendszerváltásban betöltött szerepét. Rövid áttekintés Soros és a ’80-as évekbeli Magyarország kapcsolatáról.

A régi mondás szerint ami (Las) Vegasban történik, az Vegasban is marad. Ezzel a reklámszlogennel népszerűsítették hajdan a „bűn városát”, ahová az erkölcsös amerikai polgárok időnként eljárhattak kicsit kirúgni a hámból anélkül, hogy ezzel felforgatták volna képmutatóan berendezett életüket. A 21. században egy másik nevadai helyszín, a Black Rock Desert lett a „bármit megtehetsz, (de tényleg)” élményt keresők Mekkája. Idén 30 éves a világ leghíresebb szürreális karneválja, a Burning Man, amelyen 70 ezer ember tombolja ki magát a „szellem fesztiválján”. A visszatérők közül sokan arról számolnak be, hogy életre szóló „megvilágosodást” kaptak a sivatagban, a harminc méter magas égő emberszobor tövében.

A DC Leaks augusztus 11-én publikálta a vitatott közéleti szerepvállalásáról híres milliárdos filantróp, Soros György alapítványának elmúlt évekbeli levelezését. A közel 2500 dokumentum a világ­szerte aktív lobbi- és támogatási hálózat egyik kulcsszereplőjének, a Nyílt Társadalom Alapítványnak (The Open Society Foundations, OSF) a belső adatbázisáról származik. Az alapítvány azóta elismerte, hogy a zömében újságírói beszámolókat, pályázati kimutatásokat és irányelveket tartalmazó iratok tőlük származnak, és közölték, hogy az FBI-nál feljelentést tettek.

Bár a földrengés messze a legkiszámíthatatlanabb és legdrámaibb megnyilvánulása a természet erőinek, az emberiség mégis ősidők óta előszeretettel építi legnépesebb városait, civilizációit a kéreglemezek ingatag határaira. Ma is több mint 300 millió ember él a földrengésveszélyes zónákban, köztük olyan nagyvárosokban is, amelyek mind létszámban, mind pedig kulturális, politikai hatásukban korunk meghatározó pontjainak számítanak. A földrengések időpontját nem lehet előre jelezni, a történelmi kutatás azonban segít megállapítani a várható gyakoriságukat. Öt olyan megapoliszt gyűjtöttünk össze, ahol a szakemberek szerint bármikor megindulhat a föld. Közöttük van olyan, ahol erre egyáltalán nem készültek fel.

Magyarországon is figyelmet keltett a hír, hogy az amerikai informatikai óriásvállalatok vezérei és politikai kampányguruk február végén zártkörű konferenciát tartottak, amelynek a központi témája a kiszivárgott hírek szerint az amerikai elnökválasztási kampány és ezen belül is kiemelten a Trump-kampány volt. Bár közelebbit nem lehetett megtudni az IT-világ „Bilderberg-konferenciájaként” is emlegetett rendezvényről, a kommentátorok többsége kézenfekvőnek nevezte, hogy a résztvevők arról tanácskoztak, hogyan lehetne megállítani a Trump-expresszt, és megakadályozni az ingatlanmilliárdos jelöltségét. Ám ha beszéltek is erről, konkrét jele, pláne eredménye ennek nem látszik, így valószínűbb, hogy az IT-világ nagyágyú inkább azt mérhették fel, hogyan léphetnek önálló tényezőként a politikába, akár már 2020-ban. Ehhez viszont a Trump-kampány – függetlenül attól, hogy mit gondolnak a személyéről – hasznos tanulságokkal szolgálhat.

Nemzetközi tiltakozást váltott ki, hogy tavaly novemberben egy ötgyermekes norvég családtól valamennyi gyermeküket azonnali hatállyal elvette a gyermekvédelmi hivatal. A romániai bevándorló, de már kilenc éve biztos egzisztenciával Norvégiában élő szülőkkel szemben az egyik iskolai tanár tett bejelentést, miszerint „radikális keresztény nevelési elveikkel” veszélyeztetik gyermekeik fejlődését. Ugyanakkor sem fizikai, sem másfajta bántalmazást, sem pedig elhanyagoltságot nem állapítottak meg a Bodnariu családban. A megdöbbentő eset távolról sem egyedi, ami alábbi összeállításunkból kiderül.

A „safe-place” (óvóhely, biztonságos tér) fogalmát a legmenőbb amerikai egyetemeken találták ki diák aktivisták, akik szerint az intézmény területén meg kell „védeni” a hallgatókat a gyűlöletbeszédtől, a homofóbiától, a transz­neműek megkülönböztetésétől, a fajgyűlölettől és a verbális zaklatás egyéb formáitól. Olyan tér, ahol diákként nem kell tartani semmiféle bántó, kritikai vagy csupán ellenvéleményt megfogalmazó megnyilvánulástól. A safe-place lakói a digitális Újvilág harmadik nemzedéke, a Z-generáció, akik nemcsak a digitális nomádként felnőtt elődök, hanem az internetet feltaláló X-ek és a Facebookot benépesítő Y-ok világában is idegennek érzik magukat.Leonard Kleinrock és apró mérnökcsapata izgatottan figyelte, ahogy a közel egy tonnás hófehér monstrum, a Xerox Sigma 9 egy dupla csipogással befogadja a bevitt utasítást: login (belépés) – ez az alig ötbetűs szó szégyenlősen rejtőzött el a zölden foszforeszkáló kijelzőn elterpeszkedő kódtengerben. Öt hónappal korábban ugyanilyen zajos szörnyetegek vezérelték végig az Apollo–11 törékeny fémdobozát a közel négyszáz­ezer kilométeres útján, a Kennedy Űrközponttól a Nyugalom tengeréig.Itt azonban nem hangoztak el nagy patetikus mondatok a feszülten várakozó százmilliónyi néző számára, csupán az otromba mágneslemezek monoton pörgése keltett meghitt hangulatot a Kaliforniai Egyetem szűkös alagsori szobájában. Miután a gép lassan megemésztette az üzenetet, a hátuljából kilógó vastag adatkábelen fénysebességgel lőtte tovább az alig hatvan kilométerre fekvő Stanford Egyetemre. Bár a távolság nem volt nagy, az alig egy byte-nyi adat így is túlterhelte a kapcsolót, ami miatt a túloldalon csak annyi futott be, hogy „lo”. Ez a két árva karakter volt az első digitális adatkapcsolt hálózaton – közismertebb nevén interneten – átvitt üzenet, a két szemüveges mérnök pedig tudtán kívül az X-generáció első emberpárja.

A diktátorok nem kedvelik a független és rendszerkritikus médiát. Erdogan a törökországi választások előtt két nappal lekapcsoltatta az ellenzéki híroldalakat. Oroszországban legkésőbb azóta, hogy 2006-ban Putyin egyik legkíméletlenebb bírálóját, Anna Politkovszkaját hat lövéssel kivégezték moszkvai lakása előtt, az újságírók szintén tisztában vannak azzal, nem csak rajtuk múlik, milyen hírek jutnak el az olvasókhoz. A cenzoroknak azonban a digitális világban egyre nehezebb dolguk van, és a jövőben még kevesebb tér marad számukra, miután 2015-ben a három internetes gigász, a Facebook, az Apple és a Google – részben egymással is versenyezve – önálló médiaszereplővé vált. A csöndes átrendeződésnek egyelőre mindenki örül: a hírszerkesztőségek új olvasókhoz juttatják el tartalmaikat, a reklámbevételekből is részesedve, míg az IT-óriások még teljesebb kiszolgálást nyújthatnak felhasználóiknak. A lehetőségek szinte korlátlanok: ha a YouTube televíziós csatorna lenne, már Magyarországon is több nézőt érne el naponta, mint az RTL és a TV2 együttvéve.

„Hét éve nem látott tőzsdei vérengzés Európában”, „Megismétlődik a hét évvel ezelőtti szeptemberi összeomlás?” – számos ilyen címet lehetett olvasni augusztus végén a hírportálokon. Az aggasztó gazdasági hírek kapcsán sokan felfigyeltek arra, hogy az idei válság épp hét évvel a 2008. szeptemberi pénzügyi krach után jelentkezik, amelyet szintén hét évvel előzött meg a nyugati világot átrendező 2001. szeptemberi terrortámadás. A baljóslatú várakozásokból az interneten persze gyorsan világvége-elméletek születnek, amelyeknek nagyjából annyi közük van a valósághoz, mint a 2012-es maja apokalipszisnek (a NASA is fontosnak tartotta közleményben tisztázni, hogy „nem várható pusztító aszteroida-becsapódás” szeptemberben). De vajon lehet-e alapjuk azoknak a közgazdászok, sőt teológusok által vallott elméleteknek, amelyek a történelemben és gazdaságban vélnek ciklusokat kimutatni? Összegyűjtöttük a tényeket – a következtetéseket olvasóinkra hagyjuk.

Gyakorlatilag a teljes magyar mainstream média (a vs.hu és az atv.hu kivételével) elhallgatta a hó­nap amerikai vezető sztoriját, annak ellenére, hogy a hírről – némi kezdeti tétovázás után – az idehaza mérvadónak tekintett összes angol nyelvű világlap beszámolt. Ez a hallgatás csak aláhúzza: olyan súlyú ügyről van szó, amely nyomán – ha őszintén végiggondolja valaki a következményeket – többé nem lehet konzervatív mániának beállítani az abor­tusszal kapcsolatos kritikákat. Miről is van szó? Két nap alatt kétmillióan látták a YouTube-on ezt a megdöbbentő rejtett kamerás videót, amin a Planned Parenthood abortuszvédő szervezet igazgatója magzatok testrészeit árulja vacsora közben egy elegáns étteremben.

„Menni vagy Merni?” – tette fel a kérdést a Jövőképp! Fiatalok Magyarországért Egyesület a Corvinus Egyetem egyik nagyelőadójában tartott közel teltházas rendezvényén.

Több mint harminc éve start-up cégek formálják leginkább a körülöttünk lévő világot. Itt nemcsak Bill Gates és Zuckerberg kollégiumi szobájára vagy Steve Jobs apjának garázsára kell gondolni, hanem több magyar vállalkozás sikertörténetére is. A PowerPoint legfőbb konkurenciájának számító Prezi, az élő közvetítés lehetőségét mindenki számára elérhetővé tevő Ustream és a számítógépünk távoli vezérlését lehetővé tevő Logmein együtt több felhasználót ért el, mint a Twitter vagy a Foursquare (150 millió felhasználó).

Két és fél éve jelent meg az iPad, de csak most dől el, hogy kik nyerhetik a „tábla­gép­háborút”. Elég fényesen csillog-e az alma, hogy megnyissa a pénztárcákat, vagy min­den az árcédulán dől el az Amazon javára? Esetleg, ahogy az okostelefonok esetében a Google ismerős zöld robotja szorítja vissza az Apple-t? Netán az elmúlt húsz évben Windowson szocializálódott vásárlók végül visszatérnek, és Jolly Joker-ként feltá­maszt­ják a gyengélkedő Microsoftot? A dráma első felvonása az idei karácsonyfák alatt játszódik.

Mi az, amiből eddig több mint negyedmilliárd darabot adtak el, a világ leggazdagabb és leghíresebb cége gyártja, korunk legsikeresebb terméke, és a rajongók képesek hosszú sorokban napokig várakozni, hogy az elsők között juthassanak hozzá? Természetesen az iPhone, amelynek legújabb verziójából az elemzők várakozásai szerint többet adnak majd el, mint a korábbiakból eddig összesen.

Egymilliárd dollár megfizetésére kötelezte az amerikai bíróság a Samsungot, mivel a bíróság szerint bizonyított, hogy a koreai vállalat az Apple több bejegyzett szabadalmát is megsértette. A döntés érdekessége, hogy egy hasonló jellegű perben egy szöuli bíróság már mindkét céget elmarasztalta, illetve mindkét cég több készülékének forgalmazását is betiltotta.