1999. 10. 09. (III/40)
Jövőre 4,5 százalékos GDP-növekedés

Jövőre 4,5 százalékos GDP-növekedés

1999. 10. 09.
A magyar gazdaság jó állapotban van, s enyhül a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomás – hangoztatta Járai Zsigmond a Financial Times cím? lapnak adott interjúban. Kifejtette: a folyó fizetési mérleg hiánya az idén elérheti a GDP 5 százalékát, az infláció pedig 10 százalék körül lesz. Az idén 4 százalék körüli GDP-növekedés várható, jövőre azonban a kormány 4,5 százalékos növekedéssel, a GDP 2,5 százalékára mérséklődő folyó fizetési mérleghiánnyal és 7 százalék alatti inflációval számol. Ez egybeesik a japán Nomura értékelőház véleményével, amely hasonlóan látja a magyar gazdaság kilátásait. A Londonban székelő intézet szerint az idén legalább 4 százalékkal nő a bruttó hazai termék, sőt ha az importot sikerül kordában tartani, akkor ennél is több lehet a növekedés, jövőre pedig akár 4,5-4,7 százalékkal is bővülhet a gazdaság. Hasonlóak a pénzügyi kormányzat tervei is, melyek szerint a GDP 2000-ben 4,5 százalékkal fog emelkedni. Járai leszögezte, hogy "a jövő évi költségvetés se nem megszorító, se nem elengedő". Ennek alátámasztására elmondta: az elsődleges kiadások reálértékben 2,6 százalékkal, a hatósági árak pedig maximum 6 százalékkal emelkednek jövőre. A kötelező biztosítás átlagosan 5,3 százalékkal drágul, de a személygépkocsiknál az emelkedés 3,8 százalék lesz a különböző kedvezményes díjszabások miatt. A gyógyszer, az energia, a közlekedés, a távközlés árai pedig maximum 6 százalékkal nőhetnek a kormány elképzelései szerint. A pénzügyminiszter elmondta: a Matávval előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a lakossági vezetékes távközlés díja maximum 6 százalékkal emelkedjen jövőre. Ugyanekkora maximális emelést szeretne elérni a tárca a közlekedési cégeknél, a BKV-nál és a MÁV-nál is. Az ez évi kilátásokról szólva a pénzügyminiszter elmondta: az államháztartás hiánya szeptemberben elérte az egész évre tervezett szintet, azonban az év hátralévő részében a hiány további növekedése nem várható. A folyó fizetési mérleg ez évi deficitje a kormány eredeti prognózisa szerint a 2,2-2,8 milliárd dollár lesz. A gazdaságkutató intézetek számításai ennél magasabb hiányt prognosztizálnak: 2,6-2,9 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az augusztus havi kedvező folyó fizetési mérleg hiányát pozitívumnak, de csupán szezonális okoknak köszönhető, időleges javulásnak tartják. A kutatók szerint a hiány mindenképpen finanszírozható a vártnál jóval magasabb tőkebeáramlás révén. A nyár folyamán javult a külkereskedelmi egyensúly, de az éves folyamatok kimenetelét bizonytalanná teszi a tőkekivitel mértéke, amely nem várható, hogy kevesebb lesz a tavalyi mennyiségnél. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint ez év mutatószámai szebb képet festenek a gazdaság helyzetéről, mint a valóság. Az idei adatok nem fogják teljes mértékben tükrözni a gazdaságra jellemző trendeket. Az államháztartás bevételi oldalát szépítik az olyan egyszeri alkalommal befolyt pénzek, mint a távközlési tender koncessziós díja, valamint az a könyvelési trükk, amely a társadalombiztosítás idei évét gyakorlatilag 11 hónaposra faragja le úgy, hogy a decemberi kifizetések már a januári, tehát a jövő évi költségvetést terhelik. Májusi előrejelzésében a GKI Rt. úgy fogalmazott, "a magyar gazdaság – a korábbinál lényegesen rosszabb világgazdasági környezetben – lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés pályájáról", ezért a nemzetközi pénzvilág megnyugtatása végett deklarált megszorítást sürgetett a kormány részéről. Ma úgy véli a GKI – fejtette ki Karsai –, hogy a korrekció, ha nem is nyíltan, de részlegesen megtörtént. Többek között a központi költségvetés szorította meg a nadrágszíjat a beruházások terén, bár a kutató szerint ez nem a legjobb választás volt a takarékoskodásra, hiszen a beruházások elmaradásának olyan kihatásai vannak, amelyek lassítják a jövőbeli növekedést.
1999. 03. 13. (III/10)
1998. 08. 29. (II/34)
Ki mellett áll a gödöllői Fidesz

Ki mellett áll a gödöllői Fidesz

1998. 08. 29.
A gödöllői Fidesz-csoport polgármester-jelöltjét támogatta az FKgP mellett az MSZP és az SZDSZ is; az országos Fidesz-elnökség ezzel szemben az MDF jelöltjét támogatta, szem előtt tartva a Fidesz és MDF között létrejöhető pártegyesülést. Az ügy azért is kínos, mert Gémesi Györgyről, az utóbbi két párt szorosabb szövetségét szorgalmazó, s emiatt "unionistának" is nevezett MDF-ügyvezetőről van szó. A Fidesz helyi szervezete az 1994-es országgyűlési választások után újjáalakult a városban. A sikeres helyhatósági választásokat követően tavaly májusban a csoport addigi elnöke lemondott. A csoport élére a tagság Morvai Istvánt választotta. Az 1998-as parlamenti választásokra készülve a Morvai vezette csoport megválasztotta parlamenti képviselő-jelöltjét is, akit aztán Gémesi György kedvéért vissza kellett léptetni, mivel őt az MDF–Fidesz választási paktum állította jelöltnek. Ez viszont magával hozta Morvai lemondását és a csoport több tagjának kilépését. A megmaradó csoport még a parlamenti választások előtt bejelentette igényét az országos elnökség felé saját jelölt állítására a polgármester-választáson – méghozzá az MDF-es Gémesi vezette városvezetés ellen. Az októberi választásokra készülve megtalálták saját polgármester-jelöltjüket Szabó János okleveles matematikus személyében, akit ezután az FKgP helyi szervezete is támogatásra érdemesített. Augusztus elején szórólapon mutatták be jelöltjüket, akinek támogatásához megnyerték Selmeczi Gabriella megyei elnök beleegyezését is. Ezután jelentette be igényét az általuk pártolt független jelölt támogatására az MSZP és az SZDSZ helyi szervezete is. A Lokálpatrióta Egyesület színeiben induló Gémesi György – akit lapunknak több próbálkozás ellenére sem sikerült elérnie – a napilapokban az eseményre reagálva kijelentette: a helyi fiataldemokrata és kisgazda szervezetek MSZP-s befolyás alá kerültek. A Fidesz Pest megyei vezetősége a helyzet kivizsgálásáról döntött. Peredi Péter, a Fidesz Gödöllői Szervezetének elnöke és Körösfői László szocialista politikus ezzel szemben hangsúlyozta a Heteknek, hogy Gödöllő város érdekeit előtérbe helyezve, és nem politikai hovatartozás alapján döntöttek Szabó jelölése mellett a különböző pártok. A pártvezetők Szabó személyében garanciát láttak arra, hogy a várost a mostaninál hatékonyabb fejlődési pályára képes állítani. Szabó ugyanis felvállalta azt, hogy kizárólag polgármesteri teendőknek szentelje magát, míg Gémesi országgyűlési mandátuma és más pártfunkciói mellett csak megosztott energiákat tudna a városfejlesztésbe fektetni. Egyetértettek abban is, hogy az ideális polgármester képes integrálni a különböző politikai gondolkodásúakat, s nem pártpreferenciája alapján hoz döntéseket. Lapzártánk után a Fidesz vezetése rendkívüli választmányi ülésen hoz határozatot – előreláthatólag a koalíciót sértő szövetség ellen. Ezzel ellentétben a politikai afférban szintén érintett FKgP nem tartja elfogadhatatlannak a kialakult helyzetet, és továbbra is Szabót támogatja.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!