A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2001-es népszámlálás eredményeit, melynek messze a legvitatottabb pontja a vallási hovatartozás kérdését feszegette. Mint emlékezetes, több egyház és neves közéleti szereplő fejezte ki fenntartásait, a MAZSIHISZ és az egyszázalékos felajánlások alapján negyedik legnagyobb egyház, a Hit Gyülekezete pedig országos felhívásban kérte tagjait, hogy tagadják meg a válaszadást. Nem így a tradicionális felekezetek, akik közül például a Római Katolikus Egyház az akkor éppen aktuális népszerűsítő plakátkampányával egybekötve, minden honpolgár postaládájába eljuttatott egy szóróanyagot, melyben a válaszadást sürgette. 

Mádl Ferenc köztársasági elnök és az ellenzék által delegált tagok bojkottja után Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal háromra duzzadt azon tényezők száma, akik a szabaddemokrata Mécs Imre szerint megpróbálják ellehetetleníteni az egykori kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság munkáját. Ám az sincs kizárva, hogy negyedikként olyan sajtóorgánumok is szóba jöhetnek, melyek fiktív listáik publikálásával ködösítik az amúgy sem tiszta képet. 

"Nem lesz dráma, de azért a jobboldali politikusok elgondolkodhatnak" – mondta lapunknak Tóth Károly szocialista képviselő, miután kiderült: az illetékes miniszter megszüntette a szigorúan titkos minősítést a pártállami titkosszolgálatokkal együttműködött egykori és jelenlegi kormánytagok esetében, vagyis elhárult az akadály a névsor nyilvánosságra hozatala elől. 

A hírek szerint elkészült a Medgyessy-kormány elkövetkező négy évre szóló egyházpolitikai koncepciója, mely jelenleg a belső egyeztetés fázisában van, és az augusztus 21-ei kormányülésen kerül megvitatásra.

Nehéz heteket él át a politikai jobboldal. Nem elég, hogy a pártállami titkosszolgálatokkal együttműködött kormánytagok versenyében 8:2 arányú vesztésre állnak a baloldallal szemben, rövid időn belül két meghatározó publicistájukról is kiderült, nem egészen azok, akiknek eddig látszottak. Két héttel azután, hogy Tasnádi Pétertől ország-világ megtudhatta, hogy Bencsik András, a szélsőjobboldali Demokrata cím? újság főszerkesztője a rendszerváltás előtt a Népszabadság pártélet rovatánál dolgozott, vasárnap este Lovas István került terítékre. 

Miután a Legfőbb Ügyészség elutasította a szabaddemokrata Magyar Bálint panaszát a Fidesz-közeli fantomcégek ügyében, úgy tűnik, végleg a feledés homályába vész a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legpofátlanabb, ugyanakkor talán legzseniálisabb gazdasági bűnténye, amelyet a sajtó Schlecht Csaba Fidesz-stróman, és Simicska Lajos volt APEH-elnök nevével hozott összefüggésbe.

Megmerevedni látszik az elmúlt kormányok tagjainak esetleges állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság "frontvonala". A jobboldal a munka szüneteltetése, a kormánypártok pedig a gyorsítás mellett érvelnek. Az előbbiek ezért ideiglenesen nem vesznek részt a bizottság munkájában, az utóbbiak viszont alaposan ráhajtottak: már a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a Történeti Hivatalban is jártak. Tóth Károly szocialista képviselő lapunknak elmondta, hogyha szükséges – mert az ellenzék obs-truálja a bizottság munkáját – akkor akár önálló képviselői indítványként terjeszti a Parlament elé a bizottság munkájának eredményét. 

Az érintetteket reprezentáló négy szakszervezet és az oktatási tárca képviselője aláírásával pecsételte meg a közalkalmazottak béremeléséről szóló megállapodást. A Medgyessy-kormány 100 napos programja szerint szeptembertől a közalkalmazottak átlagosan 50 százalékos béremelést kapnak. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára kérdésünkre elmondta, induló bérfelzárkózásnak elfogadják a döntést, de az Európai Uniós csatlakozásig ennek a tendenciának folytatódnia kell.

A Viktor cím? botránykönyve után Kende Péter szociológus újabb könyvet készül írni a volt miniszterelnökről.  Mint emlékezetes, Kende előző könyve, A Viktor meglehetősen nagy vihart kavart, ennek ellenére Orbán Viktor nem, csupán egyetlen mellékszereplő indított polgári peres eljárást a szerző ellen. Ebből a könyvből azonban – mint Kende lapunknak elmondta – idő hiányában több minden kimaradt, ezeket most a második részben szeretné megírni. 

Tavaly óta gyakorlatilag stagnál a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és az év hátralevő hónapjaiban sem várható radikális változás – derül ki a munkaügyi tárcának a napokban nyilvánosságra hozott előrejelzéséből. A munkaképes lakosság – 6,3 millió fő – alig több mint ötven százaléka – 3,9 millió ember dolgozik. 

Az elmúlt héten végrehajtott újabb jegybanki alapkamat-emelést követően szinte bizonyosnak látszott, hogy a kereskedelmi bankok hitelei megdrágulnak, de ez eddig nem következett be. A betéti kamatpiac is – régi szokás szerint – várakozó állásponton van. A legnépszerűbbnek tartott lakáshitelek folyósítása viszont egyre nehézkesebbé válik. 

A múlt és a jelen egyszerre kísért: a fagykár és a szárazság váratlan helyzet elé állítja a szakembereket és a vásárlókat egyaránt. A téli kíméletlen fagy miatt ugyanis hiány van a gyümölcsfronton, a szárazság viszont hektikussá, kiszámíthatatlanná teszi a piacot és az árakat, lerövidíti a gyümölcsök szezonját – magyarázta kérdésünkre Földesné Kocsis Mária, a Budapesti Nagybani Piac szóvivője. Gabonafronton sem teljes a béke: a tavalyinál lényegesen kisebb termés várható az idén. 

Az elmúlt hónapokban némi feszültség jellemezte a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőjének kapcsolatát. Járai Zsigmond jegybankelnök ugyanis nehezményezte a parlament elé beterjesztett jegybanktörvény-módosítást, mert meglátása szerint ez több ponton csorbítaná az MNB függetlenségét. László Csaba pénzügyminiszter nem így látta a helyzetet. A vitát végül is az Európai Központi Bank (ECB) döntötte el, s a héten már asztal mellé is ültek a felek, és megegyeztek egy közös, 2006-ig terjedő inflációs cél megvalósításában. 

A kormánypárti képviselők időhúzása jellemezte a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság első szabályos ülését. Miután a jelenlévők – négy kormánypárti és négy ellenzéki delegált – meggyőződtek az elnök (az MDF-es Balogh László) nemzetbiztonsági vizsgálatának kedvező eredményéről, a szocialista képviselők a bizottság ügyrendjéhez nyújtottak be módosító javaslatokat. Véleményük szerint a bizottság csak a Belügyminisztériumtól, a Történeti Hivataltól és a Nemzetbiztonsági Hivataltól kérhet a miniszterelnökkel kapcsolatos dokumentumokat. Ezen a ponton hosszú vita kezdődött az ellenzékiekkel, mivel utóbbiak úgy vélik, a bizottságot létrehozó országgyűlési határozat nem korlátozza a dokumentumok beszerzési helyének körét. 

Veszélyes a helyzet, valamennyi makrogazdasági mutató rossz tendenciáról beszél, mégsincs a Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995-ös krízishez hasonló szituáció – tesznek hitet a Heteknek nyilatkozó gazdaságkutatók. Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, világbanki alelnök az Élet és Irodalom hasábjain először kritizálta nyíltan a Medgyessy-, illetve az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, ez utóbbit jövőt felélőnek, ésszerűtlennek, voluntaristának, rövidlátónak titulálva.

A Hetek információi szerint az MSZP frakcióban egyre többen sürgetik, hogy a kormány minél előbb adjon ki átfogó jelentést – ahogy fogalmaztak – "Orbánék disznóságairól". Több minisztériumban is vizsgálatok folynak az Orbán-kormány idejében történt gazdasági szerződések kapcsán. Gál J. Zoltán kormányszóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy nincs még kialakult koncepció arra, hogy milyen formában fogják ezt megtenni, de az eldöntött tény, hogy idővel a nyilvánosság elé kívánják tárni a most folyó vizsgálatok eredményeit. 

Más országban feltehetőleg a vezető hírek között szerepelne egy olyan parlamenti döntés, melynek következtében 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, jelentősen növekszik a családi pótlék és az anyasági támogatás, a nyugdíjasok 19 ezer forintos kiegészítést kapnak, és amely döntés alapján a továbbiakban nem kell fizetni a tévénézésért. Más országokban 30 Celsius-fok felett az emberek feltehetőleg hűs tavak mellett nyaralnak. Magyarország nem ilyen hely: honfitársaink egy része a hőséggel és a törvényes választási eredménnyel dacolva tüntetésekre jár, utakat és hidakat torlaszol el, éhségsztrájkol és polgári engedetlenségi mozgalmakkal fenyegetőzik. A felfokozott hangulatban persze a hivatásos politikusok sem tétlenkedhetnek, és nem is tétlenkednek: a kormány az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárásával ijesztgeti az ellenzéket, miközben a másik oldal a múlt rendszer bűneivel próbálja ellehetetleníteni a koalíció munkáját. A hangnem további durvulását jelzi, hogy az ellenzéki oldal a "selejt bosszújaként" aposztrofálta a kormány tevékenységét, míg utóbbi "veszett kutyákhoz" hasonlította politikai ellenfeleit.

A Matáv augusztus elsejével – a kormány által is támogatott – új internetes konstrukciót vezet be. Az új csomagok használata önmérsékletre kényszeríti majd az internetezőket, magánszemélyek juthatnak hozzá. 

Újra elérkezett a sokak által nem várt szokásos nyári benzináremelés időszaka: azzal a különbséggel, hogy most emelkedik is, meg csökken is. A szezon előtt egy héttel beharangozott árcsökkentés némi vigaszt jelenthet az autósoknak, motorosoknak vagy a motorcsónakkal közlekedőknek: június 28-án, pénteken éjféltől a Mol Rt. a motorbenzin árát literenként 4 forinttal, a gázolajét 3 forinttal csökkenti, július 1-jétől azonban már 13 forinttal kell majd többet fizetni a kutaknál.