Az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedés a 19. század elején még csak a gazdagok „kiváltsága” volt, ma már azonban szinte az egész nyugat-európai társadalmat érinti. Egyik fő ellenszere a mozgás. Tudjuk, hogy életmódváltásra lenne szükségünk, mégis elenyésző azoknak a száma, akik tesznek is érte valamit. Amikor két 40 év feletti anyuka gondolt egy nagyot, és elindult az edzőterem felé, már az első edzésen kiderült: nincs két egyforma ember, az emberi szervezet ugyanarra a terhelésre különböző módon reagál, és a pulzusmérés nagyon fontos része a szakszerű terhelésnek. Különben még bajt is csinálhatunk magunknak. Katona Ági személyi edzővel beszélgetünk arról, mi az ideális fogyókúracél, mit kell és mit nem kell tenni érte.

Vajon az ázsiai emberek csontozata miért erősebb, mint az európaiaké? Létezik olyan különbség a táplálkozási szokásokban, ami a csontozatban csapódik le? Egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy igen, és a nyomok a K2-vitaminhoz vezetnek.

Kréta Görögország legnagyobb szigete, a világ minden tájáról vonzza a turistákat. Heraklioni repülőterére 20 percenként szállnak le a repülőgépek a nyári hóna­pokban. Afrika közelsége, a szigeten végighúzódó hegyláncok (a legmagasabb 2452 m) és az európai kontinens felől jövő hidegebb levegő különleges, szeles időjárást eredményez. A felhők jelenléte állandó, de csak kivételes alkalom, ha esik is eső belőle. A szél viszont naponként változtatja az irányát. Mintha az afrikai forró levegővel dacolnának a krétai hegyek. A déli (Kréta alatti) részeken érdekes természeti látványosság, amikor a környező hegyek ormáról lefolyik a felhőzet, hogy utána eltűnjön a tenger felszínén.

Vajon úri huncutság, ha a kismamák azt szeretnék, hogy a szülés körülményei minél természetesebbek legyenek? Mit jelent a medikalizált szülés? Mit kezdjen a szülés előtt álló nő a félelmeivel? A szülés előtti szorongásról, félelmekről és az azokkal való megküzdésről beszélgettünk dr. Sipos Edit okleveles pszichológussal.

Ez az év bővelkedett természeti csapásokban a Balkánon. Februárban soha nem látott jégvihar söpört végig Szlovénián. Ugyanebben a hónapban Szerbiában olyan mértékű hófúvások voltak, hogy a hadsereget kellett bevonni a mentésbe. A májusi Tamara nevű ciklon epicentruma közép-szerbiai, boszniai, kelet-horvátországi régiók voltak. Mondhatni, a ciklon telibe találta a régi Jugoszlávia közepét. Több napon át folyamatosan esett, a szűk keresztmetszetű hegyi folyók kiáradtak, a hegyoldalakra épített többgenerációs házakat nem tudta megtartani a föld, s mint kártyavár csúszott egyik a másikra. Falvak tűntek el percek alatt. A víz eltörölte a határokat. A régi „testvériség-egység” titói szlogen mintha újra értelmet kapott volna. Egymás után jelentették be az extagországok a katonai segítséget. Szlovénia, Makedónia, Horvátország, Montenegró hadseregének mentőalakulatai Szerbia megsegítésére siettek.

Életnagyságnál nagyobb, római kori bronz császárszobor lábszára került elő a Paks melletti Dunakömlődön.  A régészeti lelet egyedülálló, de nem törpülnek el mellette a feltárt erődben talált fegyverek, használati tárgyak sem. A paksi múzeumban 3D animációval és izgalmas tárlatvezetéssel leheltek életet a tárgyakba, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk a római erőd mindennapjaiba. Váradyné Péterfi Zsuzsannával, a Paksi Városi Múzeum igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mi is várja a múzeumba látogatókat.

Oltsunk vagy ne oltsunk? Mit találunk a fülgyertyában? E sokakat foglalkoztató témákról az enthouse.blog.hu orvos íróit, dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás fül-orr-gégészeket kérdeztük.

Personal branding – énmárka. Míg az Egyesült Államokban értik és alkalmazzák a személyes márkaépítés csínját-bínját, itthon ez még nem igazán jellemző – állítja László Móni énmárka tanácsadó, a Personalbranding.blog.hu szerzője. Az inspiráló és színvonalas blog íróját arról faggattuk, mit takar ez a kifejezés, és hogyan fogjunk neki a saját énmárkánk felépítéséhez.

Túladagolható-e a D-vitamin? Tényleg meg­előzi a rákos megbetegedéseket? Most akkor hormon vagy vitamin? Mire elég a napozás? A D-vitaminról beszélgettünk Tihanyi András dietetikussal, aki magyar viszonylatban mondhatni korát megelőzve hangsúlyozta a vitamin új ajánlásait.

Milyen a jó ovi? Biztos jól döntöttem, hogy ide járatom a gyerekemet? Az óvodás gyerekek szülei manapság számos ilyen és ehhez hasonló, megválaszolhatatlan kérdéssel szembesülnek. Tuti megoldás helyett kukkantsunk most bele a kanadai óvodások életébe. Ebben Eva May óvónő van most segítségünkre, aki a kanadai Waterlooban él.

Rajongói már lekvárként vagy akár vajas kenyérre szórva is fogyasztják a parlagfüvet. Allergiaellenes, őssejt­stimuláló és immunerősítő hatást tulajdonítanak neki. Az ellentábor viszont tűzzel-vassal irtaná ezt a trendet. Felmerül a kérdés: kinek higgyünk?

Poros útikönyvek helyett egy helybéli szigetlakót kérdeztünk az Adriai szigetekről. Így megtudtuk mitől intelligens a polip, hogyan kell kapitális halat fogni, vagy éppen mikor lehet a legolcsóbban odautazni. Kovácsevity Valéria már 15 éve él Korcula szigetén a családjával, mondhatni úgy ismeri a helyi dolgokat, mint a tenyerét.

Több generáció nőtt fel abban a hiszemben, hogy a margarin egészséges, a vaj pedig nem, majd pár éve megérkezett az új információ, miszerint pont az ellentéte az igaz. Ugyanez volt a helyzet a fluoros fogkrémmel, az édesítőszerekkel, és még hosszan sorolhatnánk. Kire hallgassunk ebben az információ- és marketingdömpingben?

Itt a tavasz, a méregtelenítő kúrák szezonja. Hallunk róla a reklámokban, vagy olvashatjuk a könyvekben. Ha méregtelenítésről beszélünk, akkor joggal feltételezhetjük, hogy mérgezettek vagyunk. A kúrák alapját a hagyományos kínai gyógyászat adja, de ezzel nem ért egyet a nyugati orvoslás. Dr. Zacher Gábor főorvossal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Klinikai Toxikológiai Osztályának vezetőjével beszélgettünk.

Valóban „bombajó” dolog a rendszeres energiaital-fogyasztás? Hol a helye a mindennapi életben vagy egy sportoló napirendjében? Tihanyi András dietetikust (képünkön), a Teljesítmény és sporttáplálkozás című, nemrég megjelent hiánypótló könyv szerzőjét kérdeztük arról, mikor és mennyit igyunk az energiaitalokból?

Bajsz Viktória (becenevén már csak „Mosztár Viki”) a banki szférában dolgozott Budapesten, majd meglátta párjának szülővárosát, Mosztárt, és egy csapásra beleszeretett. Boszniába költözött, és talán ő ma a világon az a magyar, aki a legtöbbet tudja a városról. Kifaggattuk, milyen ez az ország.

Vajon szégyen-e, ha a lelkünk betegszik meg? És miért mumus a „lélek orvosa”? Dr. Harangozó Judittal, a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátria Centrumának főorvosával arról beszél­gettünk, hogy van-e felépülési lehetőség a pszichiátriai beteg­­sé­gekből, és hogy hátráltató tényező-e a stigmatizáció.

A táplálkozásra vonatkozó információk elárasztanak bennünket. Vajon mi a helyes irány? Vegyük komolyan őket, vagy engedjük el a fülünk mellett?  Kisa Judit dietetikussal beszélgettünk arról, hogy milyen a szakember szemével eligazodni a diétás irányzatok között. Judit hosszú időn keresztül volt a Semmelweis Egyetem Radiologiai és Onkoterápiás Klinikájának dietetikusa, ezenkívül pedig számos táplálkozással kapcsolatos könyv és szakácskönyv szerzője. Egészségkonyha-tanfolyamokat vezet, ­és többek között a Tűzmadár Alapítvány daganatos betegeit segíti étkezési tanácsaival.

Egzótáknak is nevezik őket. Ott élnek a Balaton partján. Van, amelyik már 100 éves. Egy különleges, de kevésbé ismert arborétum ad helyet a Magyarországon nem honos nyitvatermőknek a Badacsony közelében: Folly.