Az oktatás modernizálásáért a közelmúltban diákok és tanárok is megmozdulásokat szerveztek. Hetek-interjú Dr. Palkovics Lászlóval.

„Szülőföldünkön magyarként megmaradni – ez az, ami számunkra fontos”– mondta az RMDSZ elnöke a Bornemisza Péter Gimnáziumban megrendezett Magyar Önrendelkezés Napján.

Miközben a techvilág prominensei a felvilágosodás és a jövő apostolaiként tüntetik fel magukat, szórakozási szokásaik és a nőkkel való bánásmódjuk leginkább ­ a Playboy-Villa világát idézi.

Mi kell egy sikeres választási kampányhoz? Leginkább pénz, de abból nagyon sok. Ennek alapján kiemelten fontos lenne egy jól működő párt- és kampány­finanszírozási rendszer, de az ellenőrző szerepet betöltő Állami Számvevő­szék körüli hangulat mást mutat.

A szocialisták szoros és meglepetésszerű győzelme kellett ahhoz, hogy teljesen átalakuljon a magyar politika. Spin doctorok, adatbázisok és negatív kampány – ezt köszönhetjük 2002-nek.

Karácsony közeledtével egyre több az – esetenként egészen abszurd helyzetekben – gyerekek társaságában fotózkodó politikus. Mit kell eltűrnie a szülőknek, a gyerekeknek és az oktatási intézményeknek az adott esetben hatalmi helyzetben lévő közszereplőktől?

A robotok és a mesterséges intelligencia hétköznapivá válása szakemberek szerint a fejlődés ígéretével együtt rengeteg aggodalmat is felvet. A pesszimisták szerint egyenesen ez lesz az emberiség utolsó találmánya. Valóban ilyen drámai lenne a helyzet?

A Politikusok mellett működő kampánytanácsadók szerepe a 20. század utolsó évtizedeiben egyre fontosabbá vált a demokratikus versenyben. A magyar politikában az ezredforulótól tettek szert egyre komolyabb befolyásra a spin doctorok.

A Választási rendszert 2014 után, de már előtte is sok kritika érte, a mindenkori ellenzék és szakmai szervezetek oldaláról egyaránt. A Fidesz álláspontja az, hogy A „jutalmazó” választási rendszer a kormányzati stabilitást szolgálja, ami van annyira fontos (ha nem fontosabb), mint az arányosság.

Teljes a zűrzavar az ellenzék bal oldalán. A Magyar Progresszív Mozgalom (MPM) azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy Botka Lászlót megbuktassa, de az ő szempontjukból sikeresnek mondható akció után joggal merül fel a kérdés, mihez nyúlnak hozzá a közel­jövőben.

A filmipari szexbotránysorozat nem állt meg Holly­woodnál. Az ügyben a színészvilág mellett számtalan civil jelezte, hogy érte már szexuális zaklatás. Mekkora a baj?

„Nemcsak a húszéveseké a világ” – a magyar fiatalok olyannyira egyetértenek ezzel, hogy részt se vesznek a sorsukat befolyásoló politikai döntések meghozatalában. A magyarázatokért a hazai ifjúsági pártokat kérdeztük.

„Törekedjetek arra, hogy békesség legyen köztetek” - hangzik a Koránból vett egyik idézet, amellyel az iszlám vallás békepártiságát kívánják alátámasztani. Az iszlám vallás és követőinek megítélése a nyugati társadalomban két szélsőség között mozog: a teljesen elfogadó és a vallási hagyományaikat totálisan figyelmen kívül hagyó szemlélet. Az iszlámpártinak elnevezett felfogás alapján a terrorizmus, tömegmészárlás, elnyomás csak egy elenyésző kisebbség terméke, az iszlám valójában a béke, az összetartozás vallása. A másik oldalt pedig a „minden muszlim terrorista” nézet adja. E megközelítési módok legnagyobb problémája, hogy külső szemlélőként nézi az iszlámot, és a nyugati értékek alapján próbálja kategorizálni a nem nyugati értékeket valló vallási és politikai rendszert.

Mélyült a szakadék a millenniumi generáción belül a hívő és nem hívő fiatalok között – állapította meg a magyar származású közvélemény-kutató, George Barna által alapított intézet legújabb kutatása. Míg az 1980 és 2000 között született nemzedékben azok, akik magukat gyakorló kereszténynek nevezik, továbbra is fontosnak tartják a Bibliához való kötődést, nem hívő kortársaik közül egyre többen „politikailag konzervatívnak”, eltérő, sőt „veszélyes” gondolkodásúnak tekintik azokat, akik nyilvánosan Bibliát olvasnak. Nem érdeklik őket a bibliai témájú filmek sem: csak lózung a mainstream felé való nyitás, mert Hollywood továbbra is a hívőkön kaszálja be a profitot. A digitális térben még nagyobb az elutasítás a Szentírásból származó üzenetek felé: a nem hívők jelentős része zaklatásnak tekinti a közösségi felületeken kéretlenül megjelenő bibliai idézeteket. Ezekről úgy gondolják, hogy céljuk a térítés és a más gondolkodásúak megbélyegzése. A tanul­mányból az is kiderül, hogy még a digitális nemzedék tagjai is szívesebben olvassák könyv formában a Bibliát.

Szabad akaratunk van, ami azt is jelenti, hogy felelősek vagyunk a választásainkért. A közömbösség is egy döntés, ami az egyéni és közösségi életet is erőteljesen tudja befolyásolni, miközben nem is tettünk semmit. A „nemtörődömség” a múltban szervesen hozzájárult a tömegmészárlások véghezviteléhez. A jelenleg zajló események pedig azt erősítik, hogy a nemzetközi egyezmények kevésnek bizonyulnak a polgárháborúk, népirtások és fegyveres konfliktusok megfékezéséhez.

A huszadik század diktatúrái és háborúi között teljesen megfeledkezünk arról, hogy demokratikus jogállamok is polgáraik tízezreinek életét tették tönkre. Mindez törvényes és tudományos keretek között zajlott. Az ideológiát az eugenetika, az eszközt pedig a sterilizációs jogszabályok szolgáltatták.

A történelmi bűnökkel való leszámolás keretében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KDNP-s államtitkára (egyben a KDNP alelnöke) és az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége (IKSZ) Marx Károly szobrának eltávolítását tűzte ki célul a Budapesti Corvinus Egyetemről. A rektor elutasító válasza után az antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolt szabadgondolkodót a közösségi portálok segítségével kívánják elmozdítani helyéről, a Good bye, Marx! elnevezésű oldal elindításával. Az államtitkár és az IKSZ rendkívül erős vádakkal illetik Marx filozófiai munkásságát, melynek sarokpontjai a következőek: Marx rasszista, nőgyűlölő, nyíltan antiszemita és ateista volt, még a nácik is merítettek tanulmányaiból a végső megoldás kidolgozásához. Mi igaz mindebből?