Az euro-régiók
1998. 12. 31.
Előző heti számunkban beszámoltunk arról, hogy az euro bevezetése milyen nagy
horderej? lépés az Európai Unió, sőt egész Európa számára.
Köztudott, hogy minden pénz annyit ér, amennyit a kibocsátó állam, jelen esetben államok
gazdasági teljesítőképessége jelent.
Az euróhoz csatlakozott 11 tagállam és különösen a második körben csatlakozni kívánó
többi EU-tag közös gyengéje az Európa különböző gazdasági régiói közötti eltérő
fejlettségi színvonalban rejlik.
Pontosabban fogalmazva a fejlett, erős gazdasággal rendelkező északi államok (Német-
és Franciaország, Hollandia, Svédország stb.), valamint a gyengébb teljesítőképesség?
mediterrán államok (Spanyolország, Portugália, Olasz- és Görögország) közötti
ellentétről van szó jelenleg. Ezt a helyzetet jól példázza Olaszország gazdasága,
ahol nagy a fejlett észak és az elmaradott dél közötti ellentét, amely állandó
feszültségforrás a mediterrán ország számára. És még nem is beszéltünk az
EU-csatlakozás küszöbén álló kelet-európai posztkommunista államokról, amelyeknek
gazdasági színvonala nem mérhető a vezető uniós nemzetekéhez.
De térjünk vissza a jelenleg monetáris uniót alkotó 11 euro-államhoz.