Zoli Erbilben, a kurdok iraki fővárosában töltötte az elmúlt hónapokat. Testközelből élte át, hogyan fenyegetik a várost az Iszlám Állam terroristái, volt, hogy mindössze félórányira voltak tőle. Biztonsági szakemberként azonban éppen az volt a feladata, hogy többek között az ilyen helyzetekre is fel legyen készülve.

 Felfüggesztette tevékenységét a Jobbik délvidéki testvérpártja, a Magyar Remény Mozgalom (MRM). Információink szerint Vonáék csalódtak az MRM-ben, ezért elzárták a pénzcsapokat. Ráadásul a szervezeten belül sem éppen békés a hangulat: a vezetőket azzal vádolják, hogy a Jobbik anyagi forrásait saját céljaikra használták.

Unortodox technikával sikerült a kormánynak visszaverni az olasz bor importját, amely az asztali borok kategóriájában komoly érvágást jelentett a hazai gazdáknak. Az öröm azonban nem teljes, hiszen az időjárás nem kedvezett a szőlőnek, így idén a mennyiség és a minőség is hagy kívánnivalót maga után.

Nemcsak oktatási intézményeket, hanem számos szociális feladatot is átvett a Magyar Iszlám Közösség szolgáltató központja északkelet-magyarországi önkormányzatoktól. A szervezet nem teszi ki a kirakat-ba, hogy muzulmán szervezetről van szó, azt viszont kiemelik, hogy egyházi szervezetként kiemelt normatívát kapnak az államtól az intézmények fenntartására. Terjeszkedésükhöz az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatását is elnyerték.

A nemzeti kisebbségek egyre kevésbé remélnek védelmet a globalizáció által meggyengített nemzetállamoktól, és úgy gondolják, hogy regionális alapon sokkal jobban tudják érvényesíteni érdekeiket – mondta a Heteknek Schöpflin György professzor az Európa-szerte megerősödő autonómiatörekvések kapcsán. A nemzeti kisebbségek szakértője szerint könnyen lehet, hogy hamarosan újra kell rajzolni Európa térképét.

„Maradt-e még Pokolban ördög?” – ez a mottója Tamási Erzsébet Terrorista nők című könyvének. Az Országos Kriminológiai Intézet kutatója a kérdést annak az ellentmondásnak a kapcsán citálja, hogy az életadásra „programozott” nők esetenként különösen kegyetlen terrorcselekményeket követnek el. A válasz nem túl biztató.

„Az érintettek úgy igyekeznek beállítani, hogy az állam­gépezet el akarja tiporni az ártatlan civileket. Kommunikációs szakemberként én is ezt a stratégiát javasolnám nekik, holott az ügy jóval összetettebb” – nyilatkozta a Heteknek Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a Norvég Alap támogatásait érintő vizsgálatok kapcsán. Az ügy legújabb epizódjaként hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt félszáz rendőr szállta meg az Ökotárs Alapítvány és más civil szervezetek irodáit, magánlakásait, ahol dokumentumokat és számítógépes adatokat foglaltak le.

Minden számítógépre letöltött adatot, a Skype-beszélgetéseket és az okostelefonok adatforgalmát is könnyedén lehallgathatják a magyar titkosszolgálatok annak a szoftvernek a segítségével, amelynek használatára az elmúlt hetekben derült fény. Ez önmagában nem botrányos – az viszont aggasztó, hogy a Nemzetvédelmi Szolgálatnak és a TEK-nek is mindössze politikai engedély kell a titkosszolgálati kémprogram használatához.

Újranyithatták volna a Norvég Alap Magyarország felé irányuló „pénzcsapjait”, ám az erről szóló egyeztetésre a skandinávok nem jöttek el – értesült a Hetek. Csak akkor hajlandóak ugyanis tárgyalni a „bennragadt” 36 milliárd forintnyi támogatásról, ha a magyar kormány felhagy a norvég támogatásból részesült civilek elleni KEHI-vizsgálattal. Ez azonban nem fog megtörténni – tudtuk meg. Eközben Orbán Viktor is ráerősített a „külföldről pénzelt álcivilek” tematikára. De vajon miért nem probléma, ha a Fidesz pártalapítványa kap külföldi támogatásokat?   

Vagy fűtünk, vagy versenyzünk címmel közöltünk riportot tavaly februárban a kiskunhalasi úszótestvérpárról, Juhász Adélról és Jankáról. Édesapjuk elhagyta a családot, egy elárverezés előtt álló házban laktak, és dönteniük kellett: vagy rendesen fűtenek, vagy inkább az étkezésre költik a család kevéske bevételét annak érdekében, hogy versenyezni tudjanak. A lányok versenyezni akartak. Jól döntöttek: Adél korosztálya egyik legeredményesebb úszójává vált, aki néhány hete Európa-bajnokságot nyert. Janka pedig szorosan ott „liheg” a nyakában. A sikerhez a Hetek is hozzájárult.

Határidőre nem fizették be a pályázatban vállalt 650 millió forintot azok az arab befektetők, akik újraindították volna a kapuvári húsüzemet. Ezzel nemcsak a beruházás hiúsult meg, hanem annak reménye is, hogy a hatmilliárdos adósságot felhalmozott cég hitelezői pénzükhöz jussanak. A befektetési kísérlet érdekességei mindenestre újabb fejezettel toldották meg a kapuvári üzem sajátosan magyar történetét.

A vasárnapi Chelsea elleni csúcsmérkőzéssel avatja fel a mintegy 15 milliárd forintos állami beruházás keretében megépült Groupama Arénát a Fe­renc­város Torna Club. A nagy múltú és egyben legnépszerűbb magyar labdarúgó egyesület vezetői az új otthonba megújult tartalmat is álmodtak: elkötelezettek a szélsőséges ultrák kiszorítását illetően és „lassan, de biztosan” építkezve újra naggyá tennék a Fradit. Bár a hazai futballviszonyok egyelőre nem vetítik előre a sikert, a kitörésre mégis a zöld-fehéreknek van a legnagyobb esélyük.

A Hetek információi szerint már június elején is került marhahús a tiszafüredi köz­étkeztetésbe abból a lépfenével (anthrax)  fertőzött állományból, amelyről emberekre is átterjedt a fertőzés. Ráadásul még a megbetegedések sem voltak „elegendőek” ahhoz, hogy a politikai szálakban is bővelkedő ügy gyorsan nyilvánosságra kerüljön. Pedig az eset nem biztos, hogy egyedi: egyes vélemények szerint a keleti országrészben iparszerűen kerülnek Magyarországra olyan jószágok, amelyek semmilyen állatorvosi ellenőrzésen nem esnek át, és a hivatalos nyilvántartásba sem feltétlenül kerülnek be.

1950 és 1953 között mintegy négyszázezer esetben jártak el a bíróságok kulákokkal kapcsolatos ügyekben – ez még akkor is óriási szám, ha bekalkuláljuk, hogy egy gazda több alkalommal is a törvényszék elé állt. A pénzbírságtól a teljes vagyonelkob-záson át a halálbüntetésig születtek az ítéletek, amelyek mind egy célt szolgáltak: a kollektivizálást veszélyeztető népnyúzó nagygazdák megtörését. A következmények máig hatnak.

A nyitómeccstől a döntőig testközelből követhette nyomon a világbajnokságot. Tapasztalta-e bármi előjelét annak, hogy brazil szempontból nem lesz diadalmenet a torna?

A Balaton továbbra is húzza felfelé a belföldi turizmust: az idei első öt hónapban csaknem öt százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a régióban a szintén növekedést produkáló 2013-as évhez képest. Az összképet még a vízminőségről szóló negatív hírek sem tudták elrontani.

Második fokozatba kapcsolt a kormány a Norvég Alappal kapcsolatos offenzívájában. Mint ismert, a magyar kormány egyoldalúan megváltoztatta a 40 milliárd forintos fejlesztési források elosztási rendszerét, mire a norvégok elzárták a pénzcsapokat – kivéve a civil pénzeket, amelyeknek elosztása felett nem az állam, hanem az Ökotárs Alapítvány diszponál. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János azonban „tűz alá vette” a civileket, mondván, hogy a külföldi támogatások politikai célokat szolgálnak. A nyomaték kedvéért a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzést kezdett az érintett civileknél. Múlt héten Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már sikkasztásról beszélt, és büntető­feljelentést helyezett kilátásba. Információink szerint a budapesti norvég nagykövetség illetékesei mindezt úgy értékelik, hogy a kormány igyekszik elterelni a figyelmet saját felelős­sé­géről. Ugyanis egyre kisebb az esély arra, hogy a bent ragadt 36 milliárd forintot le lehessen hívni.  A témáról Csepreghy Nándort kérdeztük.

A nagygazdaságoktól elvont uniós milliárdokat a családi gazdaságok helyzetbe hozására fordítják majd – nyilatkozta a Heteknek Győrffy Balázs, a területalapú támogatások rendszerének átalakítását előkészítő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A gond csak az, hogy az állattenyésztésben és a vidéki munkahelyteremtésben éppen a nagyüzemek járnak élen, a családi gazdaságok inkább a kisebb hozzáadott értékkel bíró szántóföldi növénytermesztésben utaznak. Az elnök szerint ez a képlet hamarosan változni fog.

A Hetek információi szerint szinte biztosra vehető, hogy Lázár János keresztülviszi a területalapú uniós támogatások átvarrásának ötletét. Ezzel évente több mint tízmilliárd forintot vonnának el a nagygazdaságoktól és irányítanának át a vidékfejlesztésbe. Raskó György agrárközgazdász szerint ugyanakkor nem a nagygazdaságok „szivattyúzzák ki” a pénzt a vidékből, hanem éppen a Fidesz által támogatott családi gazdaságok jelentős része.