A múlt héten kialakult egy vita az orvoselvándorlás tendenciájáról. Az illetékes hivatal szerint idén nem hagyták el többen az országot mint tavaly. Önök mit mondanak?– Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy tegnap minden rendben volt, ma pedig minden rossz az egészségügyben. Az viszont egyértelmű, hogy a helyzet folyamatosan romlik, a politikai döntéshozók pártállástól függetlenül 20 éve elhanyagolják ezt a területet: sem érdemi bérfejlesztést, sem struktúrarendezést nem hajtottak végre. Mára olyan bér- és munkakörülmények alakultak ki, amit egyre kevesebben vállalnak fel, pontosabban egyre kevesebben vállalnak fel hosszú időre. Az egészségügy helyzete mellett ezt a tendenciát erősíti, hogy 2004-ben megnyílt az EU munkaerőpia­ca, ahol Magyarországnak a hétszer-tízszer többet fizető Németországgal, Angliával vagy Svédországgal kell versenyeznie. Hét-nyolc éve még bizonytalan környezetbe mentek ki a kollégák, most viszont gyakorlatilag nincs olyan jelentősebb nyugat-európai kórház, ahol ne lennének magyar orvosok, akik első kézből tudnak beszámolni a kinti állapotokról. Az is gyorsítja az elvándorlást, hogy itthon a jövőkép sem túl rózsás, hiszen tíz-tizenöt év távlatában sem látunk esélyt a javulásra. A számok tükrében mindez mit jelent?– Tavaly 1110 orvos ment el az országból. Ha ezt a szintet tartja a migráció, az is tragikus: olyan, mintha Bács-Kiskun megye minden orvosa távozott volna a háziorvostól a traumatológuson át a nőgyógyászig. Vagyis önmagában az, hogy tendenciájában nem nőtt az elvándorlás, nem megnyugtató. Ráadásul úgy tűnik, hogy évről évre mégiscsak több orvos megy el, hiszen 2008-ban 760 kolléga ment külföldre, tavaly pedig több mint 1100. Úgy becsüljük, hogy ez olyan 1300-1400 főben fog maximalizálódni évente. Tehát emiatt a 28 ezres aktív hazai orvostársadalom évente több mint ezer fővel csökken, de azt sem szabad elfelejteni, hogy eközben sokan nyugdíjba mennek, ami gyorsítja a humánerőforrás-katasztrófa bekövetkeztét. Jelenleg 3900 nyugdíjas korú orvos praktizál nálunk – ők bármikor visszavonulhatnak. Eközben hétszázan végeznek évente az orvosi egyetemeken, ám a végzősök fele már be sem lépett a magyar szakorvosképzésbe.Érdekes, hogy a kormányváltás előtt az akkori ellenzék szövetségesként, „jó fiúként” tekintett Önökre, most viszont mintha csípnék a kormány szemét. Romlott a kapcsolatuk? – A mindenkori kormánynál a mindenkori ellenzék mindig aktívabb az egészségügy megmentésében, hiszen kisebb a felelősségük. A tényleges eredmények tekintetében azonban nem látok különbséget a politikai erők között az elmúlt húsz évben. Mi mindig szakmai alapon fogalmaztuk meg elvárásainkat, a véleményünkre nem volt befolyással az, hogy ezt kinek mondjuk. Sem a kormányváltás előtt, sem utána nem kaptunk személyre szabott kritikát nagypolitikai szereplőktől, függetlenül attól, hogy a Fideszt vagy az MSZP-t veszem alapul. Persze az is lehet, hogy nem tudok olvasni a sorok között. Ha csak a statisztikát nézzük, akkor úgy lehet kalkulálni, hogy a rezidensek, fiatal orvosok többsége Fidesz-szavazó lehet. Úgy tűnik, egyelőre nem jött be a számításuk. Csalódtak? – Ebből a szempontból hosszú évek óta nem jön be senkinek a számítása, aki ebből a hivatásból akar megélni. Ki ebben csalódott, ki abban.Úgy tűnik, sokan azért nem tudnak azonosulni az orvosok problémáival, mivel – nagyon leegyszerűsítve – sok luxusautót látnak a kórházak parkolóiban… – Az orvosok megélhetéséről, körülményeiről, kilátásairól a társadalom többségében kialakult kép nincs összhangban a valósággal. A felvetett kérdést sokszor megkapom, és azt szoktam rá mondani, hogy össze kell számolni azokat a luxusautókat – van belőlük 4-5 –, meg a többi autót – olyan 10-20 lehet –, majd pedig meg kell nézni, hogy az adott intézményben mennyi orvos és szakdolgozó van – ki fog derülni, hogy többségük tömegközlekedéssel jár a munkahelyére. A rezidenseknek 200 ezres kezdő fizetést követelnek. A kritikusaik azt mondják, hogy ez egyfelől bérfeszültségeket okozna, másfelől nincs rá pénz, hiszen az ország harcban áll – többek között – az államadóssággal, és ha a tanárok nem kapnak többet, illetve a korkedvezményes nyugdíjasoknak is vissza kell jönniük dolgozni, akkor Önök miért „kiabálnak”.– Az elvárásunk az, hogy a teljes bér­skála rendezésre kerüljön, például egy kezdő szakorvos is 300 ezer forintot vihessen haza. Ez még mindig csak ötöde a nyu­gati béreknek, igyekszünk a magyar rea­litásokhoz igazodni. GDP-arányosan az elmúlt években 2 százalékot kivontak az egészségügyből, így a nemzeti össztermékből való részesedésünk a 4 százalékot felülről súrolja, ami 1,5 százalékos elmaradást jelent a visegrádi országokhoz képest. Ha ezt a 400 milliárd forintot visszakapná az egészségügy, azzal érdemben lehetne csökkenteni a feszültséget, de első lépcsőben már 100 milliárd forint plusz is visszavágná az elvándorlás ütemét. Sajnos a Semmelweis-tervben a bérrendezésre vonatkozóan semmi konkrét vállalás nincs, márpedig önmagában a forráskoncentrációval – ami egyébként szükséges – nem lehet megoldani az egészségügy problémáit. Tudjuk, hogy a diplomások más ágazatokban is keveset keresnek, de az egy fontos különbség, hogy a migráció az orvosok esetében az egész ágazatot veszélyezteti – hiszen a tanárok kevésbé vándorolnak ki külföldre.

Nemcsak a kormány, hanem az orosz lapok is magyar gyzelemként aposztrofálták, hogy sikerült visszaszerezni a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftegaztól. A magyar állam – az IMF-hitel terhére – 500 milliárd forintot fizetett a pakettért. Gereben Ágnes Oroszország-szakért szerint a „KGB-hátterŐ”, átláthatatlan mŐködésŐ Szurgut nemcsak a magyar gazdaságra jelentett veszélyt, hanem a Molon keresztül Európa energiastratégiájára is.

Mintegy 77 ezer szurkoló felállva búcsúztatta vasárnap a berlini olimpiai stadionban a 35 éves Dárdai Pált, aki utolsó alkalommal lépett pályára a Hertha BSC színeiben. A 61-szeres magyar válogatott középpályás 14 év alatt rekordnak számító, 287 bajnoki meccset játszott a berlini csapatban. Puskás óta nem ünnepeltek ennyien magyar labdarúgót visszavonulása alkalmából.

Az „egyenruhás bűnözés” visszaszorítását kívánja elérni a kormány a büntető törvénykönyv héten elfogadott módosításával. Szakértők szerint azonban ennek inkább csak politikai haszna van, hiszen a masírozó szélsőségeseket az eddigi jogszabályok alapján is meg lehetett volna fékezni – sőt, elképzelhető, hogy a Btk.-módosítás csak nehezít ezen.

Tovább dagad a cselgáncsozók doppingbotránya. A héten nyilvánosság elé állt az Ungvári Attila „megmérgezésével” vádolt Taraba Sándor, aki hazugságvizs­gálatokra és a sportág kvalifikáci­ós rendszerére hivatkozva cáfolt. Ungvári ügyvédje szerint azonban az érvelés nem volt meggyőző. Ami biztos: nemzetközi verse­nyeken a dzsúdósok félnek a magyaroktól, és több, hazánkba tervezett edzőtábort is lemondtak.

Hatékony és pártatlan igazság-szolgáltatás, roma önkritika és minségi oktatási rendszer, amely egyszerre bontja le a kirekesztettséget és a diszkriminációt – ez lehetne az alapja a romák felemelkedésének és a többségi társadalommal való békés együttélésének. A Hetek a jelenlegi magyar helyzetrl és a kisebbségi felzárkóztatás nemzetközi példáiról kérdezett.

Agatha Christie is megirigyelhette volna a magyar cselgáncssport első doppingbotrányának cselekményét. A krimibe illő történet féltékenységről, mérgezésről szól, ami derékba törheti egy fiatal tehetség pályafutását, és csökkentheti londoni éremesélyeinket.

Mind több arab érdekeltség „térképére" kerül fel Eger városa, amely - Heves megyével együtt - látványosan nyit az iszlám világ felé. A helyi fideszes vezetés szerint gazdasági-kulturális kapcsolatok kiépítéséről van szó, amely anyagilag is meg fog térülni. A kritikusok viszont az arab lobbi térnyeréséről és egyéni érdekekről beszélnek. Akár így, akár úgy, Magyarországnak, úgy tűnik, számolnia kell az iszlám térnyerésével - még ha ez egyelőre nem is okoz olyan feszültségeket, mint Nyugat-Európában.

A televízión keresztül úgy tűnt, hogy óriási teher szakadt le rólad, amikor a hollandok ellen bevitted azt a két gyönyörű találatot...

Felszámolná az „urambátyám” viszonyokat az FTC-nél a Fidesz párt­igazgatója, aki a politikát is távol tartaná a klubtól. Kubatov Gábor – akit múlt héten választottak meg a zöld-fehérek elnökévé – a labdarúgócsapatot szintén megmentené, de ez aligha lesz egyszerű „menet”.

„Csak cicáznak velünk” – így értékelte a Heteknek a Ferencváros Labdarúgó Zrt., illetve az FTC mint anyaegyesület közötti „tárgyalásokat” Kocsis Máté, az FTC alelnöke. A fideszes politikus hangsúlyozta: lennének befektetők, akik szerepet vállalnának a Kevin McCabe által elhagyott Fradi támogatásában, de ehhez „világos helyzetre”, illetve a labdarúgócsapat és az ingatlanok „beárazására” lenne szükség. Egyvalami viszont már biztosnak tűnik: a skót üzletember jókorát bukik a Fradi-befektetésen.

Zuschlag 2.0 – környezetéből többen is ezzel a tömör jelzővel illették lapunknak nyilatkozva Abonyi Henriket, Kiskunmajsa fideszes-kereszténydemokrata alpolgármesterét, a megyei KDNP alelnökét. Nem mintha ő is pályázati pénzekkel ügyeskedett volna, sokkal inkább azért, mert a jó képességű, „szépreményű” ifjú politikus Zuschlaghoz hasonlóan nagyon gyorsan emelkedett nagyon magasra, miközben jóakarói többszöri figyelmezetése ellenére sem volt hajlandó változtatni bizonyos szokásain. A sokdiplomás teológus-pedagógus ráadásul olyan területen bukott hatalmasat, ami még a mai politikai közélet igen magas ingerküszöbét is jócskán átvitte: a Facebookon fiatal fiúkkal, köztük tanítványaival ápolt túlságosan is bizalmas viszonyt.

Miközben Nagy-Britanniában és idehaza is rajongók hada várta a Skins című tinédzser-sorozat ötödik évadjának premierjét, az USA-ban már az első évad első epizódja is botrányt okozott. A Parents’ Television Council bűnügyi nyomozást sürget, mivel szerintük az MTV által sugárzott sorozat felveti a gyermekpornográfia gyanúját. A téma egyfelől azért érdekes, mert a Skins a hazai West Balkán-nemzedék egyik kultuszfilmje, másfelől pedig az ügy mentén világosan kirajzolódik az amerikai és az európai erkölcsi felfogás közötti szakadék.

„Hadd szórakozzanak a gyerekek” – a hétvégi West Balkán-tragédiáig az intézmények, a hatóságok, a szervezők, de még a szülők részéről is ez volt az általános szemlélet a fiatalok szélsőséges bulizási szokásairól. A három fiatal lány halála megdöbbenést és haragot váltott ki a közvéleményben, és egyben az élménykultúra veszélyeire is rámutatott. Egy vidéki városban a szülők egy olyan szervezetet kívántak létrehozni, amely figyelte volna a diszkóban szórakozó tinédzserek biztonságát, de elbukott a fiatalok ellenállásán, akik terrornak, túlzott kontrollnak tartották a kezdeményezést.

A 2014-es országgyűlési választásokon előfordulhat, hogy Tőkés László képviselőként bekerülhet a magyar törvényhozásba. Bár hivatalos álláspont még nincs, de több nyilatkozat arra utal, hogy a kettős állampolgársággal együtt a kormány választójogot is biztosítana a határon túli magyaroknak. Az már biztos, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd a választójog feltételeként a magyarországi bejelentett lakcím. Elfogadhatatlan a határon túli magyarok választójoga – mondja viszont az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. Ehhez a szervezethez  tartozik a Fidesz is.

A várható győzelem fényében már évek óta készültek a Fidesz irányító politikusai, a jobboldal vezető publicistái és véleményformálói arra, hogy amikor Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, akkor Orbán Viktor államférfiként lépjen az európai közösség porondjára. Normál esetben a féléves elnökség arra elég, hogy egy-egy ország, amely több ezer diplomatát és az uniós országok vezetőit vendégül látja, megerősítse diplomáciai pozícióit, valamint jó pontokat szerezzen az európai politikai elitben. Diplomáciával foglalkozó szakembereket kérdeztünk arról, hogy ha nemzetközi visszhangok miatt ennyire döcögve indul az elnökségünk, akkor mit várhatunk a rövid hat hónaptól.

Valahogy Magyarországot nevezték ki annak az országnak, ahol minden rossz megtalálható.Már a 18. században kialakultak Nyugaton azok a negatív sztereotípiák, amelyek szerint a szőrös barbárok tőlük keletre vannak.

Nemcsak alkoholt ivott, hanem kokaint is fogyasztott Stohl András, mielőtt májusban súlyos közúti balesetet okozott. A színész-műsorvezető példája is megerősíti azt a szakértői megállapítást, miszerint a kokain az utóbbi időkben egyre népszerűbbé válik a hazai elit köreiben.