Olcsóbb lehet a jövőben a lakossági és kisfogyasztói villamos energia, illetve földgáz és a távhő is, ám döntően nem a Fidesz-kormány által a héten elfogadott hatósági áras rendszer miatt. Az árképzést ugyanis a piaci viszonyok mellett az orosz gáznak való kiszolgáltatottságunk is befolyásolja, valamint drágítják a számláinkat azok a díjtételek, amelyeket az állam – törvénymódosítás nélkül – eddig is csökkenthetett volna. Felsmann Balázst, egykori szakállamtitkárt, energetikai szakértőt kérdeztük.

Mi a véleménye a Jabulanival, illetve a vébén eddig látott kapusbakikkal, potyagólokkal kapcsolatban?–Már a világbajnokság előtt is azt nyilatkoztam, hogy ez a potyagólok vébéje lesz, és hát eddig ez beigazolódni látszik: a labda kissé megtréfálja a kapusokat. De nem szeretném ezt csak rájuk kihegyezni, mert szemmel láthatóan a játékosokat is zavarja, hogy kiszámíthatatlanul mozog a játékszer. Nem a képességeikkel van baj, amikor érthetetlen módon elrontják az átadásokat, vagy a pontrúgásokat. Fejeseknél például többször észre lehetett venni, hogy a mozdulat rendben megvolt, a labdát mégis egészen más irányba fejelte a játékos, mint kellett volna. Ez is azért van, mert a Jabulani az utolsó métereken változtat irányt. Az igazi probléma ráadásul az, hogy nem minden esetben van ez így, hanem mondjuk tíz lövésből négyszer – vagyis még csak hozzá sem lehet szokni. Személyesen mi a tapasztalata a labdával?– A válogatottal az oroszok ellen játszottunk először ezzel. A meccs előtti edzésen Petri Zsolt kapusedző próbált beadásokat adni, de egyszerűen nem lehetett kiszámítani a labda ívét. Már ugrottam volna föl, hogy fogom a labdát, de az lecsapódott és úgy elment mellettem, hogy bele se tudtam érni. A meccsen is volt olyan beadás, amire kiindultam, és kívülről nézve úgy tűnhetett, hogy nagyon elszámítottam magam. De a kapusok nem tévednek métereket – és most nem hazabeszélek. A gólnál, amit szögletből kaptunk, egyéni hibák is voltak természetesen, de ott is meg lehetett figyelni, hogy jött be a labda és az utolsó métereken annyira lecsapódott, hogy egyszerűen nem lehetett rá reagálni: az orosz játékos pedig térddel „talált” be a kapuba. A Jabulani olyan szinten becsapja a focistákat, hogy az szinte már elveszi a játék élményét. Felmerül a kérdés: miért kellett a Jabulanit hosszú időn keresztül fejleszteni, ha egy grundlabda is jobb nála? Elrontották, vagy készakarva lett ilyen?– A világ- és Európa-bajnokságokra a labdákat mindig a kapusok ellen fejlesztik ki, hogy több legyen a gól. A 2004-es Eb labdája, a Roteiro például iszonyatosan gyors volt, akkor sok olyan bombagól esett, amikor a kapus fel sem tudta emelni a kezét. De ezt megtanulták a kapusok védeni. A következő labda már szitált, tehát mozgott a levegőben, a mostani pedig még jobban szitál, szó szerint lüktet, ráadásul le is tér a röppályáról. Eddig a kapusok szava nem volt elég erőteljes, hiszen ők kevesebben is vannak, de mivel most a játékosokat is nagyon zavarja ez a jelenség, nagyobb lett az ügy visszhangja. Előzetesen azt gondoltam, hogy meg fogják vétózni ezt a labdát, és nem engedik a vébére, de hát a szerződéseket nem lehet csak úgy felbontani. A vita azonban a jövőben is folytatódni fog, hiszen nálunk Németországban például az első-másodosztály a következő szezonban ezzel a labdával kell hogy játsszon. Egy ilyen potyagólt, mint amit Green kapott, hogyan lehet lelkileg földolgozni? – Ő azért labdarúgó, hogy ezt földolgozza. Biztosan nem most kapott először ilyen potyagólt, és jól tudja azt is, hogy egyébként milyen bravúrokra képes. A következő mérkőzésen be kell bizonyítania, hogy igenis meg tudja fogni a labdát, tud koncentrálni, és ebben a társaknak óriási szerepük van, sokat tudnak neki segíteni az önbizalom visszaszerzésében. Kérdés, hogy mennyire összetartó az angol válogatott, mennyire tud csapatként működni. Megjegyzem, azt senki nem kérdezi, hogy azon a mérkőzésen ez vagy az a játékos miért nem találta el a kaput, miért nem rúgta be a helyzetét… Egyébként kiket várja legjobbak közé a vébén?Az angolokat, a németeket, az argentinokat és a spanyolokat.A brazilokat nem említette…Úgy érzem, a brazilok már nem annyira ütősek, a mezőny pedig felzárkózott melléjük, az esélyek kiegyenlítődtek.

Elkerülhető nem, legfeljebb enyhíthető lett volna a Habsburgok oldalán az első világháborúban szerepet vállaló Magyarország szétszabdalása. Jeszenszky Géza szerint a Trianonhoz vezető út a magyar balsors meg­nyilvánulása volt, de hiba lenne egy magyarellenes világ-összeesküvést sejteni a tragédia mögött. Ormos Mária pedig úgy látja, hogy a kétségtelenül igazságtalan döntés által okozott nemzeti traumát sikerterápiával lehetne gyógyítani.

Ítélet – ez a címe Bárdos András napokban megjelent első könyvének. A televíziós újságíró politikai krimijében a távoli jövőben egy vírus támadja meg Magyarországot, és a drámaian gyorsan terjedő kór nyomán kiderül: mi magyarok össze tudunk-e fogni katasztrófa esetén. Ennek kapcsán nemcsak az ország, hanem a média állapotáról is beszélgettünk.

Alázat és akarat – azok, akik valamilyen módon közreműködtek nem mindennapi pályafutásának egyengetésében azt mondják, a veleszületett tehetségen túl ez a két tulajdonság Gera Zoltán sikereinek titka. A pécsi grundról indult, előbb szikrázó tehetségét utcagyerekként tékozló, majd pálfordulásával nemcsak Istenhez, hanem a futballhoz is visszataláló „Zolly” szerda este Hamburgban pályafutása csúcsára ért. Még akkor is, ha az Európa Liga trófeáját nem sikerült elhódítaniuk.

A jelenlegi jogszabályi keretek között is fel lehetne lépni a törvénytelen és káros tartalmakat közvetítő műsorok ellen, ha az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) következetesen végezné a munkáját – mondta lapunknak Szalai Annamária, a testület fideszes delegáltja.

Egyharmados részesedést szerzett az RTL Klubban a Fidesz-közeliként ismert Infocenter.hu Zrt. A tranzakció a jobboldali médiabirodalom számára bevételi forrást, a kereskedelmi csatornának pedig a jövendő kormánnyal kötött békét jelentheti. Tíz év alatt a jobboldalnak nemcsak a kétharmados parlamenti többséget, hanem a médiatúlsúlyt is sikerült abszolválnia.

Reális kockázatot rejt magában, hogy május 1-jétől a bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kényszergyógykezelése nem lehet hosszabb, mint a kiszabható büntetés – nyilatkozta lapunknak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet főigazgató főorvosa. Az érvénybe lépő Btk.-módosítás értelmében előfordulhat, hogy egy kóros elmeállapotú gyilkost akkor is ki kell engedni az intézetből, ha az orvosilag még nem javallott.

Bebizonyítottuk, hogy nemcsak a szélsőjobboldal tudja megszólítani a fiatalokat – kampányigazgatója szerint ez az egyik nagy érdeme a Lehet Más a Politikának. Az inkább lelkesnek, mint profinak nevezhető párt – sportnyelven szólva – mellbedobással került be az Országgyűlésbe, a szavazatok 7,48 százalékával. A sikert általában nem kell magyarázni, néhány gondolatot mégis megér annak elemzése, hogy mi áll a meglepetés hátterében.

A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz könnyedén megszerezheti a kétharmados többséget az Országgyűlésben. Nem tartanak attól, hogy „túlnyerik" magukat? A választók részéről óriási az elvárás a következő kormány iránt, kérdés, hogy ennek meg lehet-e felelni?

A rendszerváltás után rövid időn belül kiderült, hogy a kelet-európai társadalmakban nem volt meg a vállalkozáshoz szükséges tudás. A termékek elavultak, a cég-vezetők nem rendelkeztek megfelelő piaci ismeretekkel, így nem csoda, hogy a szovjet piac összeomlását követően nem tudtak versenyképesek lenni. Ekkor jelentek meg a multinacionális cégek, a külföldi tőke. Szerepük mára választási kam-pánytémává vált: hozzák vagy viszik a pénzt? Menjenek vagy maradjanak?

Mégis részt vesz a labdarúgó-világbajnokságon David Beckham, aki a hétvégén szenvedett Achilles-ín-szakadást – rajongói legnagyobb sajnálatára azonban csak az angol válogatott kísérőjeként és/vagy kommentátorként látogathat el Dél-Afrikába. A szervezők azonban így is örülhetnek: a világ egyik legértékesebb reklámhordozója akkor is hasznot hoz számukra, ha egy percet sem tölt a pályán.

A kommunizmus rémtetteit senki nem kérdőjelezi meg, annak tagadását miért kellene büntetni? – oldja meg egy huszár­vágással a holokauszttagadást tiltó törvény körüli polémiát Kállai István. A nyolcvanegy éves humorista, író, dramaturg tizenöt évesen kalandos körülmények között menekült meg attól, hogy a Dunába lőjék. Azt mondja, hogy a magyarok között voltak, akik mentették-bujtatták a hazai zsidókat, azonban kiirtásukban és kifosztásukban is honfitársaink játszották a főszerepet, és ezzel egyszer szembe kell nézni. Minderről keserűség és düh nélkül beszél, mi több, az átélt borzalmak ellenére életöröm és derű sugárzik belőle.

Magyarországon a politikusok jelentős része egzisztenciális okok miatt választja a közéleti pályát, miközben képességeik hagynak némi kívánnivalót maguk után. A felfutás azonban a gyengébb, ámde ambiciózus jelölteknek sem lehetetlen. A pártokban ugyanis nem csupán a teljesítmény számít, legalább ilyen fontos a kapcsolati tőke, a lojalitás, és persze a pénz. De vajon hogyan lehet egy politikust felépíteni?

Veszélyes és alkotmányellenes kísérlet lenne, ha a Fidesz egy esetleges kétharmados többség birtokában úgy akarná átalakítani a közmédiarendszert, hogy az közvetlen kormányzati befolyás alá kerüljön – fogalmazott lapunknak Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke.

A magyar választópolgár olyan vezetőt akar, aki apaként gondoskodik róla; az USA-ban Mózeseket keresnek, akik kivezetik őket a válságból; a franciáknál pedig ideákkal lehet választást nyerni. Mindenhol igaz azonban, hogy a csalódott szavazók fokozatosan hagyják el a pártjukat, és rettentő nehéz őket visszacsábítani. A politikai kampány pszichológiájáról Bruck Gáborral, a Sawyer Miller Group kommunikációs ügynökség elnökével beszélgettünk, aki kampánytanácsadóként dolgozott többek között Demszky Gábor, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc mellett is.

A nézők nem azért fogyasztanak médiaszemetet, mert erre van igényük, hanem azért, mert ezt teszik eléjük. Ha kialakulna egy széles és mélyen tagolt média­piac, amelyben az egyetemes és nemzeti kultúra elemei képeznék a mainstraim vonalat, akkor az olyan nyomasztó műsorok, mint a Benkő feleséget keres, a perifériára szorulnának. Ezt azonban csak megfelelő médiaszabályozással lehet elérni.

Január elsejétől Belgrád az eddiginél jóval szélesebb körű autonómiát biztosít a Vajdaságnak, ami meghatározó momentum a tartomány és az ott élő magyarok jövője szempontjából is. A szerb–magyar kapcsolat – különösen a szlovák–magyar viszonyhoz képest – egyébként is példaértékű: egy tavaly elfogadott törvény értelmében a vajdasági magyarok (is) nemzeti tanácsot választhatnak maguknak, és az őket érintő legfontosabb kérdésekben maguk dönthetnek. A témáról Topolyán beszélgettünk Egeresi Sándorral.

Idén minden eddiginél nagyobb esélye lesz azoknak, akik énektehetséget éreznek magukban, hogy (mega)sztárokká váljanak. Az RTL Klub a Csillag születik sikerén felbuzdulva ősszel elindítja a brit X Factor hazai változatát; a TV2 pedig a Megasztár ötödik szériájával jelentkezik. A tehetségkutató műsorok Amerikától Indiáig a legnézettebb tévés programok közé tartoznak, és alapjaiban írták felül a zeneipar korábbi trendjeit, miközben sokmilliós üzletet generálnak. Itthon a most meghirdetett Megasztárra az első öt nap alatt ötezren jelentkeztek.