A lant és a csembaló összeházasításából származó lantcsembaló Jakob Adlung 18. századi zenetörténész szerint „a leggyönyörűbb minden billentyűs hangszer között az orgona után”. Annak ellenére, hogy a barokk kor egyik legkedveltebb instrumentumának megépítését J. S. Bach kezdeményezte, a hangszer, építésének tudományával együtt, a 20. század végéig a feledés homályába merült. Mindaddig, amíg egy autodidakta magyar mesterember szó szerint megálmodta és elkészítette azt. Ráadásul konkrét tervrajzok nélkül. A világraszóló unikum alkotóját, Romanek Tihamér ezüstkoszorús hangszerkészítő mestert, aki főállásban gyógypedagógus, velencei otthonában kerestük fel.

Karácsonykor idén is megnövekedett a lelki segélyre szorulók száma, a szilveszteri bulizások szélsőségei pedig főleg a fiatalok között igényeltek orvosi beavatkozást. Miközben a családi együttlét és a magány egyaránt probléma forrása lehet, mások nehéz anyagi helyzetük miatt kerültek kritikus helyzetbe.

A sikerhez nélkülözhetetlen, hogy a feltaláló együtt dolgozzon a befektetővel, a menedzsmenttel, és ez csak a kölcsönös bizalom, tisztelet, megbecsülés esetén működik. Nekünk, magyaroknak, ebben van a legnagyobb fogyatékosságunk – mondja  Polgárné Májer Ildikó topmenedzser, a ValDeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Csaknem 13 millió forintot „kalapoztak” össze Marx, Engels, Lenin és társaik Mikulás napján a vörös­-iszap-károsultak részére. A „Soha többet! Harmadszor” címmel meghirdetett jótékonysági árverésen ugyanis a KIM megszabadult a kommunizmust idéző relikviáitól.

Amióta a vörösréz ára az egekbe szökkent, „virágzó iparág” lett a kábellopás Magyarországon. A fémtolvajlás egyébként sem új keletű, évek óta a legelké­pesz­tőbb módon tűnnek el szobrok, csatornafedelek, zsilipek, temetőkapuk, vasúti sínek, víztorony (!) és egyéb, mozgatható fémszerkezetek a közterekről, a BKV, a MÁV illetékességi területeiről, távközlési vonalakról, építkezésekről, fém­telepek­ről, trafóházakból és egyéb helyszínekről.

A Margit híd szerkezeti felújításának előrehaladtával elérkezett az idő a műemléki rekonstrukció megvalósításához. Megkezdték a díszítőelemek, kandeláberek, címerek öntését és kivitelezését, a teljes rekonstrukció azonban a tervezettnél később, 2011 nyarán fejeződik be. Az eredeti becsléshez képest a költségek is megduplázódtak, cserébe viszont nemcsak eredeti pompájában, hanem jelentősen kiszélesítve és biztonságosabbá téve vehetik birtokba a fővárosiak egyik legpatinásabb hídjukat.

Az önkormányzati választások lezajlása után úgy tűnt, hogy fellélegezhet az ország. A versengésnek vége, a kedélyek megnyugodhatnak, és a győztesek örülhetnek a sikernek. A valóság azonban felülírta a várakozásokat, amikor a választásokat követő napon, 12 óra 25 perckor átszakadt az Ajkától nyugati irányban található, falu méretű zagytároló gátja. Az ajkai timföldgyár (Magyar Alumínium Zrt.) mellékterméke, a lúgos-mérgező vörösiszap elöntötte a Torna-patak medervölgyét, a falvak házait, és több emberéletet is követelt. A legnagyobb kárt a közelben fekvő Kolontár és Devecser szenvedte, a mérgező anyag azonban a Marcalon és a Rábán keresztül akár a Dunáig is elérhet.

Fischer István vállalkozó a rendszerváltás előtti Romániában nőtt fel, a változás szele azonban őt is Magyarországra fújta. Évek múltán a Józsefvárosi Piacon kötött ki. Megtanult kínaiul, s közelebb került egy számunkra misztikusnak tűnő világhoz. „Ha sok a pénzed, akkor még a szájszagod is illatos” – foglalja össze egy mondatban ázsai felebarátai gondolkodásmódjának legjellemzőbb, általa megismert sajátosságát.

A lángos és a palacsinta ma is sláger, a balatoni keszeg helyett azonban népszerűbb az Argentínából importált hekk. Az egykor kizárásos alapon választható csoki, vanilia és puncsfagyi helyett ma minden ízben létező fagylaltköltemények várják a vendégeket. A balatoni hangulat nem sokat változott, a turisták és az igények azonban annál inkább. A tó a maga sokszínűségével ma is unikumnak számít Európa közepén, s turisztikai jelentőségét jobban befolyásolja a napsütés, mint a pénzügyi válság – állítja az idegenforgalomból élő vállalkozók egy része.

Bemutatkozott a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Egyesület, amely három jelöltet indít az őszi önkormányzati választásokon. Az OVB 2010-es választási listáján nevük a Nemzeti Munkáspárt és a Phralipe szervezete között szerepel. „Minden ránk adott szavazat felfogható lesz a hatalom erős kritikájának” – fogalmazott lapunknak Kovács Gergely pártelnök.

Az emberi társadalom jól látható fizikai határok köré szerveződött. A telekhatárokat a Földhivatal pontosan jegyzi. Az egyszerű kerítésektől az országhatárokig számtalan figyelmeztető jel mutatja, hol húzódik az a vonal, amelyet illetéktelennek átlépni tilos. A lelki határokat azonban sokan figyelmen kívül hagyják, s ezáltal agresszorrá vagy – épp ellenkezőleg – kiszolgáltatottá válnak. A lelki határok kiépítése és nyilvánvalóvá tétele alapvetően fontos az egyén boldogulásához, valamint a sikeres közösségi, társadalmi élet kialakításához – állítja Henry Cloud és John Townsend Határaink című könyvében.

A fővárosi nyolcadik kerületet sokan még ma is előítélettel szemlélik. A leg­különfélébb etnikumoknak otthont adó, méltatlanul lesajnált Józsefváros azonban az ország motorja volt a 19. században, egyes részei pedig ma is látványos fejlődésnek indultak. Múltja bővelkedik történelmi emlékekben, klasszicista épületei mellett pedig még a világháborús golyónyomokat hordozó falak, az omladozó kövek is történelmi titkokat rejtenek. E titkok feltárásában Baglyas Gyuri, a Budapest Beyond Sightseeing alapítója és túravezetője sietett segítségünkre.

Az árvizek nemcsak anyagi, hanem lelki károkat is okoztak, ezért az életmentésben pszichológusok is részt vettek. Dr. Fischer Miklós, az Országos Katasztrófavédelem önkéntesekből álló csoportja, a Krízis Intervenciós Team tagjaként nyújtott segítséget a bajbajutottaknak.

Baky György, Bakonybél polgármestere: Még az öregek sem emlékeznek arra, hogy ilyen valaha megtörtént volna Bakonybélben. Az apátságban sincsenek erre vonatkozó feljegyzések, tehát nemcsak emberemlékezet óta, hanem dokumentálhatóan évszázadok óta nem volt itt ehhez hasonló, és most öt éven belül másodszor. Mert a történet kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami 2005. augusztus 20-án történt. Valami egészen furcsa fordulat történt a természet viselkedésében, amit nem lehet visszavezetni a meggondolatlan fakitermelésre vagy a következetlen erdőgazdálkodásra. Egyszerűen annyi eső esett, amen­nyivel nem tudott a természet mit kezdeni. Ha valakinek egy nap alatt kellene meginnia azt a folyadékmennyiséget, amennyit négy hónap alatt iszik, akkor nyilván kudarcot vallana. Szombat reggeltől vasárnap reggelig Somhegyen 160 mm eső esett, ami nálunk 3-4 havi átlagnak felel meg. A falu egy völgy alján fekszik, keleti oldalról, a Kőris-hegy felől érkezik a településre a Száraz-Gerence, melynek medrében normális körülmények között nem folyik víz – ezért „száraz”. A mederben ezúttal iszonyatos robajjal és gyorsasággal zúdult le a hegyről érkező víz, amely a falu északi, alsó részét teljesen elöntötte, 30 házat károsítva meg. Befolyt a házakba, mindent kisöpört az udvarokról. Hajnali kettőkor jött az árhullám, és mire felébredtünk, már szinte le is vonult. A Száraz-Gerence a Gerence patak medrébe továbbította azt a hatalmas víztömeget, ami visszaduzzasztotta a Herend felől érkező vizet, és a kettő együtt a falu alján találkozva hatalmas áradást okozott. A falu lakosai fegyelmezetten vették tudomásul a történteket, mindenki, aki élt és mozgott, segített a mentési munkálatokban. Mivel most lassabban érkezett ide az árhullám, mint öt éve, volt időnk felkészülni, homokot hozatni, zsákokat tölteni, összeszedni az embereket. Mire a nagy hullám ideért, meg tudtuk fogni annyira, hogy a házakat már nem érte el. Főleg a portákban, az udvarokban tett kárt a víz, de még nem lehet felmérni az anyagi veszteséget, mert a talajvíz és a belvíz okozta károk később mutatkoznak meg.A katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek, a zirci, pápai, veszprémi, bakonybéli tűzoltóknak, mindenkinek csak köszönetet tudok mondani, akik eljöttek, és hajnalig rakták a zsákokat. Példaértékű összefogás nyilvánult meg a környékbeli települések között.

A „Critical Mass” nemzetközi méreteivel szemben a „Critical Moms” magyar specialitás. Az újabb mozgalom létrejöttének oka: „megérettek a feltételek” arra, hogy a kerékpárosok érdekei mellett a kisgyermekes anyák szempontjait is figyelembe vegyék az utak és közintézmények tervezésekor. A közlekedési infrastruktúra hiányosságai ellen tiltakozva a múlt hét végén mintegy száz kisgyermekes édesanya vonult fel Budapesten a több mint harmincezer kerékpárossal együtt.

Szeged 170 ezer  lakosára 170 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy minden egyes polgárra közvetve egymillió forint uniós fejlesztési pénz jutott. A megye­központ további látványos fejlődés előtt áll – ígéri Botka László polgármester, szocialista országgyűlési képviselő-jelölt, akinek egy napját kísértük végig április elsején.

A Garay tér egykor fogalom volt: a Keleti pályaudvar és környéke élénk kereskedelméről, a kötödés kisiparosok egymás hegyén-hátán élő üzleteiről és piacáról volt híres. Az egykor létező polgárosodott atmoszférát mára a lepukkantság jellemzi.

Suchman Tamás kormánybiztos a rendszerváltás óta ismert politikus, noha időnként úgy tűnt, mintha visszavonult volna a közélettől. „Néha töltődnöm kellett, azután visszajöttem. Olyan sokan akarták a vesztemet, hogy ez életben tartott: mindig volt miért küzdenem” – mondta lapunknak a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, aki – egyben Somogy megye 5. számú választókerületének szocialista országgyűlési képviselőjelöltje.

Több látogató és a tavalyihoz képest nagyobb kínálat jellemezte a Budapest Sportarénában január végén megrendezett, immár hatodik Esküvő Kiállítást. A mixertől a plasztikai sebészig, a lepkeröptetéstől a pezsgőszökőkútig sokféle szolgáltatás és képviselője mutatkozott be a hagyományos „iparágak” mellett. Csak az év végén derül ki, hogy a megnövekedett érdeklődéssel és kívánságlistával párhuzamosan  nagyobb lett-e a házasulási hajlandóság az országban.