Egy jobboldali újságíró írása megosztotta a magyar értelmiséget. Egyik fele ellene, a másik fele mellette "tiltakozik". A vitatott cikk a vérről, a zsidóságról és az antiszemitizmusról szól. Egy lapunknak nyilatkozó akadémikus szerint kár, de mindenképpen jelzés értékű, hogy a témához való közelítés így megosztja a társadalmat.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban felvetette, hogy a kormány vonjon össze több politikai napilapot. Elsősorban a Magyar Hírlap (MH) és a Napi Magyarország (NM) került terítékre. A Magyar Hírlap tulajdonosa, Jürg Marquard meghiúsította a kormány ezen tervét, nem adta el lapját. Az ugyancsak magántulajdonban lévő Napi Magyarország illetékese úgy tájékoztatta lapunkat, hogy velük még nem folytatott a kormány konkrét tárgyalásokat. Mint ismeretes, a kormányfő kijelentette, hogy a Magyar Nemzet (MN) azért marad önálló, mert ez az egyetlen politikai napilap, amely átvészelte a kommunista érát, ezért nemzeti örökségként kezelik. Lapideológiákról kérdeztük Ludvig Emilt, a Napi Magyarország vezetőszerkesztőjét, Kristóf Attilát, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának elnökét és Karcagi Lászlót, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét s Lengyel Lászlót a Magyar Lapkiadók Egyesületének Elnökét

Az utcán fagyos szél tombol, a zsúfolásig tömött autóbuszból a járm?ben uralkodó túlnyomás veti ki a polgárokat. A busz elviharzik, egy pocsolyába gázol, a járdán kóválygó tömeg perifériáján elhelyezkedők a kabátjukat törölgetik. A vevő meglátja az üvegpalotát. A bevásárlás szelleme járja át, a hideg futkos a hátán, ahogy átlépi a fotocellás bejárót. Arcába csap a légkondicionáló 23 Celsius fokos levegője. A kopasz biztonsági őr összevont szemöldöke után a több emelet magas aulára vetődik a tekintete. Ez itt a nagy bevásárlóközpont. Minden egy helyen.

Egy hétköznapi szakközépiskola és szakmunkásképző. Kopott épület a város szélén. Ide járt András, az a tizenhat éves siheder, akit a múlt hétvégén lőttek agyon. Egyet kapott a mellkasába, kettőt a fejébe – valószínűleg csak a biztonság kedvéért. Halálbiztos, profi gyilkosság messze, hallótávolságon kívül a Duna-parton. A tinédzser drogárus volt, s ezt a szülei is tudták, akik azzal "védekeznek", hogy nem tudták megakadályozni fiukat. Ők úgy tudták, hogy András nem is drogozott, csak a pénzért csinálta azt, amit tett: adott-vett egy kis füvet. A 16 éves fiú már nem tud számot adni megingásáról.

Naponta átlag 20 ezer aláírást tudott eddig gyűjteni az az ötven fiatalember, akik a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából órabérben őrzik a több helyen fenntartott aláírásgyűjtő urnákat és formanyomtatványokat. A nyomtatványok kitöltésével bárki támogathatja a leendő új metró megépítését. A Főpolgármesteri Hivatal egyelőre nem akar népszavazást az ügyben, csupán a metróépítés polgári támogatottságát kívánja a kormány elé tárni, hogy az építés előkészületei és majdani munkálatai zavartalanul folytatódhassanak.

A kormány szigorú drogellenes törvényeket javasol, ami a szakemberek és az ellenzék szerint nemhogy nem javítana, hanem éppenséggel rontana a magyar drogproblémán. A polgárok általában helyeslik a szigort, de a prevencióval foglalkozók, az orvosok és a rendőrség általában ellenzi a tervezetet szakmai érvekre, valamint külhoni tapasztalatokra hivatkozva.

Kövér László, a titkosszolgálatokat irányító tárcanélküli miniszter vélhetőleg volt III/III-as ügynököket kíván kinevezni fontos titkosszolgálati tisztségekre – állította a minap egy napilap. Kövér László, a kormányhoz közeli Magyar Nemzetnek adott válasznyilatkozatában kifejtette: az ezzel kapcsolatos újságcikkek részigazságokat keverve azt a látszatot kívánták kelteni, mintha a feltevés bizonyított valóság lenne. Kövér egyébként cáfolta az állításokat, s kijelentette, hogy szerinte éppen a médiát kellene átvilágítani.

Lehet, hogy már csak 4-5 év választ el minket attól a sokak szerint csodálatos naptól, melytől fogva egy magyar fiatalembernek sem kell többé rettegnie, hogy postaládájában kötelező sorkatonai szolgálatra hívó iratot talál. Nem kell többé azon spekulálnia, miként cselezze ki a katonaorvost, őrültnek tetesse-e magát vagy – amint a régi vicc mondja – amputáltassa-e mindkét karját, hogy aztán lúdtalp miatt alkalmatlannak találják. Úgy néz ki, hogy rövidesen Magyarországon is megszűnik a kötelező és megszületik az önkéntes sorkatonai szolgálat, amellyel már régóta terhes a társadalom, ám a törvényhozás bábája szerint a szülés még várat magára.

A Vitéz Klub 1994-ben alakult egy abban az évben leszerelt katona, Kun László vezetésével. Mára már mintegy 700 tagúra bővült a szervezet, melyben más fegyveres dolgozók is képviseltetik magukat. Az eleinte karitatív, önsegélyező csoportként induló klub mostanában szeretne a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szövetségébe beilleszkedni, s egyfajta érdekképviseleti csoporttá fejlődni. Politikai céljuk nincs. Ellenben minden támogatást szívesen fogadnak, hiszen – ahogy Besenyő János honvéd főhadnagy, a Vitéz Klub elnöke mondta – van hová "szétosztani".

Nem a szolgálati törvénynek megfelelően zajlik a szolgálatot teljesítő rendőrök bérezése – állítja Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet titkára, akinek tudomása szerint több mint félmilliárdot "hiteleznek" ilyen módon a dolgozók a rendőrségnek. Jenei Zoltán az ORFK gazdasági igazgatója elmondása szerint nem a költségvetés szűkössége, hanem az eltérő jogértelmezés okozta a problémát.

Elmeorvosi felügyelet alatt, előzetes letartóztatásban van Rapcsák Annamária, a hajdúhadházi szurkálás elkövetője. Elmondása szerint a gyerekeket természetfeletti hangok parancsára szúrta meg kenyérvágókéssel. Az orvosoknak úgy nyilatkozott tettének indíttatásáról, hogy a gyerekek "pokolian rosszak" voltak. Bibliai versrészletekből és vallási tanításokból összeállított "teológiáját" a mai napig fenntartja. A tanítónő idén nyár elején kezdett elzárkózni mindentől – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai osztályának vezető főorvosa, Rapcsák Annamária kezelőorvosa. Az orvos elmondta: a 31 éves nő problémája régebben kezdődött, de semmiféle orvosi beavatkozást nem fogadott el, még édesanyja javaslatára sem. A szakemberrel folytatott beszélgetésekben kiderült, hogy Annamáriának vannak vallásos gondolatai, emberölési kísérlete istenképének következménye volt. Hangokat halott, amelyeknek engedelmeskedett. Ezt szaknyelven parancs- hallucinációnak nevezik. Teológiája semmilyen felekezet tanításának nem felel meg, minden egyháztól függetlenül élte meg azt. A mai napig nem múlt el ez a jelenség az életéből, a hangoknak továbbra is – még a kórházban is – isteni tekintélyt tulajdonít. Az orvos szerint a tudathasadás ezen formája a reális vallásosságot eltorzíthatja, vallási színezetű, téves eszméket hozhat létre, de ugyanez előfordulhat politikai színezettel is. Csonka János rendőralezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy Bibliát és különféle vallásos iratokat, valamint különféle gyógyszereket és alkoholt találtak a hölgy lakásán. A tanítőnő lakásán kábítószert és sátánista kultikus eszközöket, szemben bizonyos híresztelésekkel nem találtak – tette hozzá a rendőrtiszt.

A társadalombiztosítás újraállamosítását se politikai, se társadalmi, se szakmai vita nem előzte meg. A tb-önkormányzatok felszámolásával a járulékfizetők és biztosítottak alkotmányos jogai csorbultak, megszűnt a közvetlen lehetőség az egészség- és nyugdíjbiztosítás pénzalapjainak és vagyonának törvényes és az emberek szükségeinek megfelelő befolyásolására és ellenőrzésére – szól a Társadalombiztosítási Érdekképviseleti Egyesület alapító nyilatkozata. Az új szervezet célja az ellenőrzés fenntartása, a kormány munkájának segítése, valamint a tb-önkormányzatok helyreállítása. Nemes István, a megszüntetett nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselője a szervezet alakulóülésén elmondta: békét akarnak, de előbb a csatát be akarják fejezni. "Fel kell emeljük a szavunkat, hogy az eljusson a polgárokhoz. Látniuk kell például, hogy nyugdíjemelés címén valójában negyven százalékkal kevesebbet kapnának. Nem engedhetjük továbbá, hogy a korrupció bélyege rászáradjon a munkatársainkra, akik a lehetőségeikhez képest igenis tisztességesen dolgoztak" – hangsúlyozta Nemes. Szabó Istvánné az MSZOSZ képviselője lapunknak elmondta, hogy a következő hetek feladata a további célok és megoldások meghatározása.

Több embert szeretnénk bevonni a munkavállalók legális köreibe, s alapvető cél a bérnövekedés – mondta el lapunknak Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének érdekvédelmi ügyvivője arra a kérdésre, hogy az idei bértárgyalásokon milyen álláspontot kívánnak képviselni. A bérnövekedést a mindenkori termelékenység növekedéséhez mérten a német példához hasonlóan szeretnék alakítani. Az idei várható termelékenységnövekedés 10-11 százalékos, ennek felét jelölték meg, azaz 5-6 százalékot a bérnövekedés megfelelő mértékének. Ezen az alapon tárgyalnak majd szeptember közepe táján a kormánnyal, figyelembe véve az inflációt és a GDP-t. A minimálbérek megállapítása része az érdekegyeztető tárgyalásoknak. A munkástanácsok szeretnék a végzettségnek megfelelően többsávosra kiszabni a legalacsonyabb fizetéseket a szakmunkásoktól a diplomás dolgozókig, 20 és 30 ezer forint között. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az ügyvivőbizottság nyilatkozatára utalva elmondta, hogy hazánkban a legrosszabb az egy főre jutó nemzeti össztermék és a bérek aránya. Ez a helyzet sürgeti a bérek felzárkóztatását, amely EU-felvételünk egyik fontos feltétele. Ők szintén a bérek minimálisan 5 százalékos emelését tartanák jónak, hangsúlyozva a közalkalmazottak és a köztisztviselők helyzetének javítását.

"A vadászpilóta egyik sajnálatos kiváltsága, hogy repülés közben egyetlen másodpercnyi tévedés is halálos lehet" – nyilatkozta Kositczky Attila altábornagy, a Magyar Honvédség légierejének vezérkari főnöke. Elmondta, hogy Rácz kitűnő, I. osztályú aranykoszorús pilóta volt, benne volt a majdan beszerzésre kerülő nyugati vadászgépek tesztelő csoportjában. Varga Ferenc ezredes, az MH Légierő vezérkarának biztonsági főnöke mesélte el Ráczról, hogy minden feladatra felkészült katona volt, sosem improvizált, döntései megfontoltak voltak, s ha valamit hibázott, napokig bosszankodott. A repülőgép műszaki meghibásodása az utólagos vizsgálatok alapján teljességgel kizárttá vált. A pilóta nem kísérelte meg a katapultálást, a szék a becsapódást követően repült ki a gépből. Minden a pilóta irányításának megfelelően működött a gépen. A vizsgálat kizárta egy más tárggyal való ütközés lehetőségét is. A terheléstől létrejött tudatkiesésen kívül más, hirtelen előállott egészségkárosodás nyomát az orvosszakértők nem találták. A veszélyhelyzet a háton repüléskor jött létre. Ekkor a vezető – feltehetőleg nem valamiféle szándékos kormánymozdulattal – két másodpercnyi időre indokolatlanul nagy negatív terhelést hozott létre. Ez azt jelenti, hogy olyan nyomás alá került a pilóta, aminek következtében vére a felső testébe és a fejébe szorult. Ilyenkor kisebb tudatvesztés jöhet létre, amit a szakmában "vörös ködnek" is neveznek. Rácz korábban ilyen manővert – legalábbis hivatalosan – nem hajtott még végre, a bemutató előtt nem gyakorolta, bár a repülési tervében szerepelt. A manőver után Rácz indokolatlan dolgokat tett: a futóműveket kiengedte, ezáltal kikapcsolta az automata állásszög-határolót is, ami kritikus dőlés esetén helyrebillenti a kormányt. A gép állásszögének nagysága miatt a MIG két másodperc alatt 200 kilométer/órányit veszített sebességéből, amely rövidesen nullára csökkent. Ezt követően, mint egy darab kő, lezuhant.

Mint arról már többször is írtunk, két örökbefogadott gyereket hoztak vissza Amerikából hazánkba, azzal az indokkal, hogy a gyerekek úgymond nevelhetetlenek. Az örökbefogadók a bírósághoz fordultak, hogy felbontsák az örökbefogadási szerződéseket. A tekintélyes brit The Sunday Telegraph is írt hétvégi számában az esetről. Fekete István ügyvéd, aki az egyik egri gyereknek, Károlynak az örökbefogadását intézte, a brit lapnak elmondta: csak ő kétszáz olyan amerikai családról tud, akik vissza akarják küldeni a befogadott magyar gyerekeket. Az ügyvéd szerint ezek a családok egybehangzóan azt mondják, hogy a magyar gyerekek "fegyelmezhetetlenek, erőszakosak és enyveskezűek". Nagy Magdolna a Heves Megyei Önkormányzat területi gyermekvédelmi szakszolgálatának vezetője a Heteknek elmondta, hogy ő nem szeretné, ha felbontanák az örökbefogadási szerződéseket. Jobb a gyerekeknek, ha abban a tudatban élnek, hogy valahol vannak szüleik. Jelenleg mindkét srác nevelőszülőknél lakik, ahol nagyon jól érzik magukat. Néha rájuk kell szólni, mint minden gyerekre, de nem igaz, hogy kezelhetetlenek, ez egyértelműen bebizonyosodott – nyilatkozta Nagy Magdolna, akit – miután a fiúk családba kerültek – már nem érdekli a jogi oldala a dolognak. "A lényeg, hogy a gyerekek élete helyrejött, a jogászok meg oldják meg a többit"– tette hozzá. Ha a szerződés megmarad, az amerikai szülőknek a keresetüknek megfelelően fizetniük kell a gondozási díjat. A szakszolgálat vezetője szerint nem lenne szerencsés, ha csak úgy le lehetne rázni egy örökbefogadás felelősségét.

A statisztika alapján az öngyilkossági kísérletek száma a seregben az utóbbi években kevesebb lett. Azt azonban, hogy kevés lenne, nem mondhatjuk, hiszen egy is sok. A katonaság lényegében egyszer?: az ember bevonul, szolgál, leszerel, és kész. Az utóbbi öt esztendőben azonban évente mintegy 15 halálos kimenetelű, és 300 "megúszott" öngyilkossági kísérlet történt a honvédségben Magyarországon. Dr. Bognár László főorvos ezredes, a Központi Katonai Kórház mentálhigiéniai osztályának vezetője, a csapatpszichológiai hálózat vezetője volt segítségünkre, hogy egy kicsit többet értsünk a szóban forgó jelenségből.

Főleg fiatal bükkösöket támadott meg a Közép-Mecsekben egy Apiognomonia nev? gombafaj. Miszlang Lajos erdőfelügyelő lapunknak elmondta, hogy ez a gombafaj egyébként is jelen van a fákon általában, de a mostani időjárási körülmények között olyan mérték? az elterjedése, hogy az a fák leveleinek korai lehullását eredményezi. A levelek foltosan barnulni kezdenek, majd teljesen kiszáradnak és leperegnek. A hajtások nem fejlődnek ki, ezért a fák növekedéskiesést szenvednek. A leveleken torzulások is láthatóak, ezeket valószínűleg gubacsképző rovarok okozzák, amelyek érdekes módon "együttműködnek" a gombával. Megtudtuk: ahogy elterjesztette a körülmények megváltozása ezt a gombát, úgy vissza is szoríthatja azt. A szakemberek eddig nem is figyelték ezt a fajt, mivel ilyen pusztulás több mint húsz éve nem történt, de ezután számolniuk kell a biológiai körülmények efféle felborulásával is. "A vegyi beavatkozás nagyon drága és nem is szeretik az erdészek, pedig a legnagyobb kár ebben az esetben az, hogy a hajtásokkal együtt a fák éves növekedése is elvész. Reméljük, hogy egy jó tél "kifagyasztja" a gombákat, és jövőre nem lesz velük probléma..." – mondta Miszlang.

Még nem tudni, hogy lesz-e építési engedély a Garé határába tervezett veszélyeshulladék-égető megépítésére. Ez a Legfelsőbb Bíróság döntésén múlik, az ügy ugyanis sokévi hányattatás után oda került.

"Nem vagyok a NATO-csatlakozás híve, de nem a kisgazda programot, hanem a kormány programját fogjuk végrehajtani, tehát következetesen azon leszünk, hogy a csatlakozást semmi ne akadályozza"– jelentette be az új honvédelmi miniszter, Szabó János kisgazda politikus az ünnepélyes honvédelmi miniszteri poszt átadásakor. "A honvédelem mindenki kötelessége. A honvédség végső soron polgári irányítás alatt áll, mivel a miniszter irányítja" – mondta. Kijelentette, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a fegyelemre, a rendre, és arra, hogy a katonák önbecsülése helyreálljon. Elmondta, hogy mikor értesült a honvédség állapotát ismertető adatokkal, nagyon megdöbbent, megígérte, hogy mindent meg fog tenni, ami tőle telik, hogy a hadsereg minden körülmények közt maradéktalanul ellássa feladatait. Keleti György leköszönő miniszter gratulált utódjának, összegezve a négy évet elmondta, hogy az ország teherbírásához képest a honvédség jó állapotban van, persze rengeteg még a tennivaló. "A jövő meghatározott: a NATO-csatlakozás. A ratifikációs folyamatok sikeresen zajlanak. Nem elköszönni kívánok, hiszen négy év múlva újra lesznek választások. Köszönöm, hogy szolgálhattam a Magyar Honvédséget, nagyon megtisztelő volt" – nyilatkozta. Göncz Árpád köztársasági elnök elmondta, hogy az ország a NATO kapujában van. "1999 áprilisa előtt tag lehet Magyarország." Hangsúlyozta, hogy a hadsereg anyagi és erkölcsi állapota az ország egészének állapotát tükrözi. Mint a honvédség főparancsnoka felszólította a tábornokokat és tiszteket, hogy adják meg a tőlük tellő támogatást az új vezetésnek.