A kabinet az előzetes bejelentéseknek megfelelően elfogadta a jövő évi költségvetés sarok- és fejezetszámait. Ezt megelőzően azonban legkésőbb november 15-ig el kell fogadnia és ki kell hirdetnie az adótörvényeket ahhoz, hogy azok január elsejétől hatályba léphessenek. Így várhatóan sűr? időszak előtt áll a T. Ház. A kormány csütörtökön döntött arról, hogy január elsejétől 0,1 százalékponttal csökken, és így 0,6 százalékra mérséklődik a forint havi leértékelési üteme. 1999. január elsejétől az euro váltja fel a német márkát a valutakosárban, és 2000. január elsejétől a dollár helyét is az európai valuta foglalja el.

A Parlament elé kerültek az adótörvény-módosító javaslatok, miután a kormány múlt szombati rendkívüli ülésén tárgyalt a jövő évi költségvetés tervezetének főbb sarokszámairól, és a még hiányzó adótörvények módosításáról. A végső adatok meghatározására várhatóan csak a – lapzártánk utáni – kormányülésen kerül sor. Az eddig elfogadott módosítás-tervezet alapján az adórendszer háromkulcsos lesz: 20, 30, és 40 százalékos sávokkal; az adójóváírás mértéke 10 százalékra csökken. A különböző kedvezmények módosulása miatt azonban a jövő évi átlagos adóterhelés – a kormány által eddig tett ígéretekkel ellentétben – várhatóan meghaladja majd az idei adóterhek mértékét.

A héten vitanapot rendeztek a parlamentben a jövő évi nyugdíjak alakulásáról. Ennek keretében a kormány ismertette a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet alapján a nyugdíjak – a jelenlegi, 19 százalékos emeléssel számoló nyugdíjtörvénnyel ellentétben – 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal emelkednének. Ez a módosítás azonban csak a nyugdíjasok mintegy 25 százalékának jelent többletbevételt. Miközben a kormány azt ígéri, hogy a módosítás kedvezőbb helyzetet teremt számukra, a törvény által biztosított keretből 50 milliárdot visszatart.

A héten a kormány foglalkozott a jövő évi költségvetési törvénytervezet koncepciójával. Az adózás rendjéről szóló törvény megvitatása során a kormány a múlt héten kisebb korrekciókat kért a gazdasági kabinettől, az adópolitikai irányelvek változatlanul hagyása mellett. A gazdasági kabinet által elkészített új koncepció szerint prioritást élvez a családok életkörülményeinek javítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása.

Az új adótábla és a bevezetendő gyermekkedvezmény elsősorban a gyermekes családok adóterheit csökkenti, és ez a családi adózás irányába való elmozdulásnak tekinthető – mondta csütörtökön Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter közölte azt is: a családi adókedvezmény mértéke a javaslat szerint az egy- és kétgyermekes családok részére évi 10 ezer 600, a három gyermeket nevelők számára pedig 15 ezer 600 forint lesz, és már a havi adóelőleg-fizetéskor érvényesíteni lehet. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az új adótábla hatásait még vizsgálják a tárcánál. "Annyi már kijelenthető, hogy az adózók legalább 90 százalékának a jelenleginél alacsonyabb terheket jelent majd a személyi jövedelemadó." A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a hatásvizsgálatban még nem szerepel a családi pótlékra való jogosultság kiterjesztése, ami ugyancsak tovább javíthatja a családban élők helyzetét, akik a lakosság 90-95 százalékát adják. Hangsúlyozta azt is: a tervezett intézkedések összességében 4 százalékponttal csökkentik a jövedelemcentralizációt a magyar gazdaságban, ami azt jelenti, hogy amíg a megtermelt jövedelemnek jelenleg az állam mintegy 50 százalékát vonja el, 1999-ben ez már csak 46 százalék lesz. Pénzügyi szakértők szerint azonban az alacsony jövedelműek jövőre kevesebbet vihetnek haza, mint az idén, mert az ő esetükben nőnek az adóterhek. A minimálbérrel, azaz havi bruttó 19 500 forint jövedelemmel rendelkezők éves szinten mintegy 20 ezer forinttal kevesebbet tehetnek zsebre, mint az idén. A KSH adatai szerint az átlagbér tavaly az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban, a textil-, valamint az építőiparban nem érte el az 50 ezret. A magasabb jövedelműek esetében, bár csökkenek az adóterhek, a különböző egyéb módosítások miatt (pl. az adójóváírás a mai 20-ról 10 százalékra, és legfeljebb évi 36 ezer forintra csökken, a mindenki által fizetendő egészségügyi hozzájárulás a mostani havi 2100-ról 3600 forintra emelkedik) veszítenek azok is, akik évi egymillió forint felett keresnek, nekik ugyanis nem jár az adójóváírás. A táblázatban a munkaviszonyból származó jövedelmek adózását hasonlítottuk össze, és csak a mindenkire kötelelező terheket és kedvezményeket vettük figyelembe, vagyis azt vizsgáltuk, hogy az egyes bruttó jövedelmekből mennyit tehetünk ténylegesen zsebre az idén és jövőre, amennyiben az országgyűlés változatlan formában fogadja el a kabinet javaslatát. A jövő évtől nem kell kötelező egészségügyi hozzájárulást fizetniük azoknak, akik nyugdíjasként folytatnak egyéni vállalkozói tevékenységet – jelentette be a kormány csütörtöki ülése után újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök. Az említett kategória esetében nem emelik 2100-ról 3600 forintra az egészségügyi hozzájárulás összegét, sőt annak eltörlése is felmerült. A vállalkozói kivét után 11 százalékos adót kell majd fizetniük a nyugdíjas vállalkozóknak, így tehát csak azoknak kell hozzájárulniuk a közterhekhez, akiknek tényleges nyereségük van. A baleseti járulék összege 1999-től 10 százalékról 5 százalékra csökken. Orbán Viktor közlése szerint az említett intézkedések mintegy 103 ezer embert érintenek. A kieső 2-2,5 milliárd forintot a kormány más forrásokból pótolja.